GHB

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
4-Hydroxybutansäure - 4-Hydroxybutanoic acid.svg
GHB-3D-balls.png
GHB
IUPAC-név
4-hidroxivajsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 591-81-1
PubChem 3037032
DrugBank DB01440
ATC kód N01AX11, N07XX04
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H8O3
Moláris tömeg 104,10 g/mol (GHB)
126,09 g/mol (GHB nátrium sója)
142,19 g/mol (GHB kálium sója)
Oldhatóság (vízben) Oldódó
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 25% (szájon át)
Metabolizmus 95%,máj
Biológiai
felezési idő
30-60 perc
Kiválasztás 5%, vese
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule III (US)
S9 (AU)
Class C (UK)
Schedule III (CA)
Terhességi kategória B (HU)
Függőségi potenciál Fizikai és pszichés
Alkalmazás orális, intravénás, transzkután

A GHB (gamma-hidroxibutirátnak, a köznyelvben Gina) a hidroxivajsavakhoz tartozó szerves vegyület. A természetben előforduló anyag. Egészen kis mennyiségben található az emberi szervezetben is nagyrészt a központi idegrendszerben, valamint, borban, marhahúsban, citrusfélékben, és szinte minden állati szervezetben.[1] Több országban a tiltott kábítószerek közé sorolták.[2] Ez a szabályozás van érvényben Ausztráliában, Kanadában, a legtöbb európai országban és az USA-ban. A GHB-t a Jazz Pharmaceuticals nevű gyógyszergyártó cég állítja elő nátrium só formájában és Xyrem néven[3] forgalmazza. A készítményt a kataplexiában, valamint a túlzott nappali álmosságban (narkolepszia) szenvedő betegek kezelésére használják.

A GHB-t az orvoslásban használják még általános érzéstelenítésre, kóros állapotok kezelésére, mint például az álmatlanság, a klinikai depresszió, narkolepszia, és az alkoholizmus, kórosan gyenge fizikai teljesítőképesség (dopping).[4]

Ugyancsak használják bódult eufórikus állapot előidézésére (számos országban illegálisan), vagy randidrogként nemi erőszak elkövetésére[5] (ellenállásképtelenné teszi az áldozatot a bűncselekmény elkövetésekor). Természetes formában kis mennyiségben az emberi szervezet sejtjei is előállítják és szerkezeti felépítése rokon az egyik ketontestével, a béta-hidroxivajsavval.

Kezelésekhez a leggyakrabban só formájában használják. A GHB erjedési folyamat során is keletkezik, ebből adódóan kis mennyiségben egyes borok és sörök is tartalmazzák.

Szukcinil-szemialdehid-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegnél a GHB felhalmozódik a vérben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1874-ben Alexander Zajcev volt az első aki beszámolt a GHB kémiai úton történő mesterséges előállításáról. Az első nagyobb az emberi szervezetet érintő kutatásokat az 1960-as években végezték a szerrel. Dr. Henri Laborit használta a GABA neurotranszmitter tanulmányozásakor. Hamar felismerte a szer orvosi felhasználhatóságának előnyeit. Így többek között a minimális mellékhatásokat és a rövid hatóidőtartamot. Egyetlen veszélye is ekkor vált nyilvánvalóvá: a szűk terápiás dózistartomány, illetve annak a veszélye, hogy más szerekkel kombinált használata súlyos következményekkel járhat: lásd a GHB az alkohol és esetleg központi idegrendszerre ható depresszánsok együttes használata.

A GHB-t széles körben használták Franciaországban, Olaszországban és más európai országokban több évtizeden át, mint altatószert, valamint érzéstelenítő hatású szert a szülésnél. Problémát jelentett a szerrel történő visszaélés lehetősége, ezért az újabb gyógyszerek kifejlesztésével az utóbbi időben jelentősen csökkent a GHB orvosi felhasználása. Évekkel ezelőtt Hollandiában a GHB-t szabadon meg lehetett vásárolni trafikokban, mint nemi vágyat fokozó és eufóriát előidéző szert. Mivel több tragikus eseményt is előidézett, ezért új szabályzatot hoztak. Jogszabályba foglalták, ami nem tette lehetővé többé a szer trafikban történő árusítását. Az egyetlen gyakori orvosi alkalmazásterülete ma a GHB-nak a narkolepszia, valamint ritkábban az alkoholizmus kezelése.

2007. november elején Ausztráliában betiltották egy melbourni cég Bindeez nevű (az Egyesült Államokban Aqua Dots néven ismert) népszerű gyermekjátékát , mikor kiderült, hogy 1,4-butándiolt (1,4-B) tartalmaz. Ez az anyag GHB-vá metabolizálódik a szervezetben. Ezt a lágyítót a nem-mérgező 1,5-pentándiol helyett használták a gyöngyök gyártása során. Emiatt három kiskorú gyermek került kórházba a játékgyöngyök lenyelése után. Ezért visszahívták a játékokat az üzletekből.

Gyógyszertana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB-nek a központi idegrendszerben legalább két különböző kötő helye található.[6] A GHB az újonnan jellemzett GHB receptor agonistája, ahol serkentőleg hat.[7][8] Illetve gyenge agonistája a gátló GABAB receptornak.[8] A GHB egy természetben előforduló anyag, amely az emlősök agyának néhány neurotranszmitteréhez hasonlóan hat.[9] A GHB valószínűleg GABA-ból szintetizálódik a GABAerg neuronokban, és akkor szabadul fel, amikor a neuronok tüzelnek.[8]

A GHB egy triptofánszármazéknak vagy magának a triptofánnak a sejtközi térben történő felhalmozódását okozza, valószínűleg azáltal, hogy megnöveli a triptofán szállítást a vér-agy gáton keresztül. Bizonyos semleges aminosavak, köztük a triptofán vérszintje is növekszik perifériás GHB adagolás hatására. A GHB stimulálja a szövet szerotoninszintjét és megnöveli a triptofán szállítását az agy felé, annak felvételét a szerotonerg sejtekben. Mivel a szerotonerg rendszer részt vehet az alvás, a hangulat, és a szorongás szabályozásában, így ezen rendszer GHB nagy dózisú adagolásakor bekövetkező stimulációja alkalmas bizonyos GHB által kiváltott ideggyógyászati események kezelésére.

Ha szájon át adagolják, a GABA önmagában nem jut át hatékonyan a vér-agy-gáton.[10] Mivel a GABA az agyban természetes úton szintetizálódik, így a normálisnál magasabb koncentráció esetén gyorsan metabolizálódna.[11]

Azonban, ha farmakológiai dózisban adagolják, a GHB agybeli koncentrációja sokkal magasabbá válik, és a GHB aktiválja a GABAB receptorokat, melyek elsősorban a nyugtató hatásért felelősek.[12] A GHB nyugtató hatását a GABAB antagonistái blokkolják.

A GHB receptor szerepe és a GHB-nak a receptorra gyakorolt működések azért a fenti összefoglalóban leírtaknál jóval bonyolultabb. A GHB receptorok az agy számos területén sűrűbben helyezkednek el, beleértve a kérget és a hippocampust. Ezek a receptorok a GHB jelenlétére a legnagyobb affinitással reagálnak. Volt némi korlátozott kutatás, melyek ezen GHB receptorok működésének kutatására irányultak, találtak bizonyítékot arra, hogy egyes agyi területeken a GHB receptor aktiválása a fő ingerlő neurotranszmitter glutamát termelését eredményezi.[13] Azon kábítószerek, melyek szelektíven aktiválják a GHB receptort, a nagy dózisú megvonásukkor fellépő hiánya görcsrohamokat okozhat, akárcsak GHB és a GABA (B) agonistái esetében.[14]

Mind a GHB receptor mind a GABA(B) receptor aktiválásának feladata a GHB profiljába tartozik. A GHB hatása a dopamin-termelésre kétfázisú:[15] alacsony koncentrációban a GHB receptor stimulációja dopamin kibocsátást eredményez.[16] A magasabb koncentráció gátolja a dopamin-kibocsátást a GABA (B) receptorok stimulációjával, és ugyanúgy viselkedik, mint a többi GABA (B) agonista: a baklofén és fenibut.[17] Miután a kezdeti szakaszban gátlás történik, emelkedik a dopamin kibocsátás a GHB receptoron keresztül. Gátlást, és a GHB által kiváltott dopamin kibocsátás növelését az opioid-antagonisták gátolják lásd: a naloxon és naltrexon. A Dynorphin valószínűleg szerepet játszik a dopamin kibocsátás gátlásában a kappa opioid receptorokon keresztül.[18]

Ez magyarázza GHB-nak azt az ellentmondásos hatását, amely a nyugtató és a stimuláló tulajdonságokkal egyaránt felruházza. Valamint ez ad magyarázatot az úgynevezett „visszapattanás” effektusra, melyet azok a GHB fogyasztók tapasztaltak, akik altatóként alkalmazták. Ekkor több óra GHB okozta mély alvás után hirtelen felébrednek. Ez azt jelenti, hogy idővel, a GHB koncentrációja a szervezetükben lecsökken a GABAB receptor aktiválásának küszöbértéke alá és az alacsony mennyiség aktiválja a GHB receptort, ami az éberségért felelős.

Legutóbb, a GHB-val analóg 4-hidroxi-4-metilpentánsav szintézisével és állatokon történő tesztelésével kutatásokat végeztek annak érdekében, hogy jobban megértsék a GHB hatásmechanizmusát.[19] A GHB analogjainak, mint a 3-metil-GHB , 4-metil-GHB és a 4-fenil-GHB már kimutatták, hogy a GHB-hoz hasonló hatást eredményeztek állatkísérletekben. Ezek a vegyületek még kevésbé kutatottak, mint maga a GHB. Ezen analógok esetében, csak a 4-metil-GHB (γ-hidroxivaleriánsav, GHV) és gyógyszer-előanyaga, a gamma-valerolaktonról (GVL) számoltak be a szer fogyasztásának emberi vonatkozásában. A rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelembe véve úgy tűnik, hogy ezek a szerek kevésbé intenzív hatásúak, de jóval mérgezőbbek, mint a GHB, és az esetek többségében hányingert valamint hányást okoznak.

A GHB más gyógyszer-előanyag észter formáival is csak ritkán találkoznak a bűnüldözőszervek, beleértve a 1,4-diacetoxibutánt, metil-4-acetoxibutanoátot, és az etil-4-acetoxibutanoátot. Bár ezekre általában a hatályos törvények analóg módon vonatkoznak azon országokban ahol a GHB tiltott, de azért vannak információk róluk. Jellemző rájuk a késleltetett, de hosszabb ideig tartó hatás. A köztes vegyület 4-hydroxibutaldehid is a GHB gyógyszer-előanyaga, de mint minden aldehid ez a vegyület is maró és erős illatú valamint kellemetlen ízű. Tényleges felhasználáskor valószínűleg kellemetlen tünetekkel jár, ami többségében súlyos hányingerrel és hányással jár együtt.

A GHB lebontási útja

Szintén fontos megjegyezni, hogy a GHB kimutatott metabolikus lebontási útvonalain mindkét irányban történhet szállítás az anyagok koncentrációjától függően. Mégpedig attól függően, hogy a szervezet saját maga által előállított GHB-ja a GABA-tól vagy a szukcinil-szemialdehid-ből származik. Normál élettani körülmények között a GHB koncentrációja a szervezetben meglehetősen alacsony, és a lebontási utakon az ellenkező irányban halad a szállítás. Azonban, ha a GHB-t szabadidős, illetve egészségfejlesztési célból fogyasztjuk, úgy annak koncentrációja a szervezetben sokkal nagyobb, mint a normál esetben. Ezáltal megváltoztatja az enzim kinetikai jellemzőit, és ezáltal a pályák működésekor a GHB metabolizálódása ritkábbá válik mint annak előállítása.

Alkalmazása a gyógyászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB-t az 1960-as évek óta használják általános érzéstelenítésre,[4] altatóként az álmatlanság kezelésére, a depresszió kezelésére, és a sportteljesítmény javítására. Olaszországban Alcover (ATC-kód N07BB) márkanév alatt a GHB használják az alkoholizmus (5–10 mg / kg / nap, 3 vagy több külön adagban) kezelésére, valamint az akut alkohol megvonásnál közép-és hosszú távú méregtelenítésre.[20] Az Egyesült Államokban az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal lehetővé teszi a GHB használatát Xyrem márkanév alatt a kataplexiában és a túlzott nappali álmosságban, azaz narkolepsziában szenvedő betegeknél.[21]

Ha a GHB-t nátrium-vagy kálium-só formájában használják, jelentős mennyiségű többlet nátrium- vagy kálium juthat be a szervezetbe, amelyet figyelembe kell venni a szívpanaszokban, valamint a magas vérnyomásban vagy csökkent veseműködésben szenvedő emberek napi táplálékbevitelekor. A nátrium-GHB biohasznosulása jelentősen lecsökken, ha mellette étel bevitelére is sor került. Ezért étkezés után legalább két órát ajánlott várni a gyógyszeradag bevétele előtt. Erős nyugtató hatása van, emiatt a betegeknek nem szabad autót vezetnie vagy nehézgépet kezelni a nátrium-GHB bevétele után legalább hat óráig.

A Xyrem klinikai vizsgálatokban igazolt káros mellékhatásai: fejfájás, hányinger, szédülés, nasopharyngitis, aluszékonyság, hányás, vizelet-inkontinencia, zavartság, dyspnoe, hypoesthesia, paraesthesia, remegés, szédülés és homályos látás. A klinikai vizsgálatokban 717 beteg és 182 egészséges önkéntes vett részt (összesen 899). Ebből kettő meghalt kábítószer-túladagolásban, bár ezek közül csak egyik esetben vált igazolttá a GHB mint a halál fő okozója.[22]

2008 januárjában, a Jazz Pharmaceuticals nevű cég befejezte az alanyok a nátrium-oxibát egy módosított változatának második fázis III vizsgálatba történő beválogatását, azok számára akik Fibromyalgia-ban szenvednek és, akik nehezen viselik az ezzel járó sok fájdalmat, nehézségeket és alvást.[23][24]

A cég az egyik klinikai fázis III vizsgálatot 2008 szeptemberében fejezte be.[25] Terveik szerint az új – a fibromialgia kezelésére szolgáló – gyógyszer engedélyezési kérelmét 2009 végéig benyújtják az amerikai Szövetségi Gyógyszerellenőrzési Hivatalhoz (FDA).

Nem gyógyászati felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kábítószer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB egy központi idegrendszeri depresszáns, használják bódításra is. Rengeteg a szlengnyelvből ismert neve létezik a nemzetközi kábítószerpiacon. Így például a "Grúzia Home Boy", "folyékony Ecstasy", "Liquid X" és a "folyékony G", valamint "Fantasy" és a GHB rövidített megnevezés betűszórendjének felcseréléséből alkotott rövid nevek. A fogyasztásakor fellépő hatások jellemzően (az elbeszélések szerint) hasonlítanak az alkohol és az ecstasy használatakor megismert jellemzőkre, mint például eufória, gátlástalan fokozott érzékiség és empathogenesis. Egyedi mellékhatásai az úgynevezett "huhogás" és a "tekergés". Magasabb dózisokban alkalmazva, a GHB hányingert, szédülést, álmosságot, nyugtalanságot, látászavart, depressziós légzést, emlékezetkiesést, eszméletvesztést és halált okozhat. A GHB hatása 1,5-3 óráig tart, de a hatás hosszabb időtartamú is lehet, ha nagy mennyiségben került felhasználásra, vagy ha alkohollal keverik.

Általában véve, a felhasznált mennyiségek 500 mg és 3000 mg között vannak. A használatkor a GHB-t nátrium-vagy kálium-só formájában (fehér, kristályos por), illetve sós vízben oldott formában alkalmazzák. A GHB nátrium sója egy sós ízű szer. Más só formáiról is beszámoltak, mint a kalcium-és magnézium GHB, de a nátrium-GHB só messze a leggyakoribb.

Egyes vegyi anyagok GHB-vá alakulnak a gyomorban és a véráramban. Pl.: a GBL, vagy gamma-butirolaktonból, is átalakulhat. Más ilyen elődrog a 1,4-butándiol is. Lehetnek további toxicitást érintő prekurzorok. Az 1,4-B GBL általában tiszta folyadék formájában kerül forgalomba, noha keverhető más anyagokkal. Így több káros oldószert forgalmazó vállalat ipari célú felhasználásra szánt termékében is fellelhető: pl. festékeltávolítókban, vagy olyan lakkokban, ahol azért alkalmazzák, hogy a lakk vékonyabban terüljön.

GHB előállítható titkos laboratóriumokban is illegálisan. Egyes adatok szerint az így illegálisan előállított GHB túlnyomó része az USA határain belül került gyártásra és ott is használják fel. Miközben receptre kapható alvászavarok esetén néhány más országban, GHB-t 1990-ben az FDA betiltotta (az USA-ban). Azonban 2002 július 17-én a kataplexia kezelésére, ami gyakran jár együtt narkolepsziával jóváhagyták az alkalmazását. A GHB „színtelen és szagtalan”.[26]

Diszkódrog avagy "Gina"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az 1970-es években megjelentek a Disco-klubok, megjelentek a diszkókat megcélzó különféle gyógyszerek. Ezek fokozzák a táncparketten az emberi szervezetben felhalmozódó hangulatot. Ilyen például az amil-nitrit „poppers” és a kokain. Az 1990-es években újabb „klub kábítószerek”, vagy más néven „party-drogok” váltak népszerűvé. Ezek a ketaminok és a „designer” néven ismert fenetilaminok. A modern kábítószer-törvények megkerülését célzó szerek például az „ecstasy” (MDMA kémiailag, 3,4-metiléndioxi-metamfetamin, vagy 3,4-metiléndioxi-metil-alfa-metil-fenetilamin). a 2C-I (kémiailag 2,5-dimetoxi-4-jódfenetilamin) és a mefedron (kémialilag (±)-1-(4-metilfenil)-2-metilaminopropán-1-on) is kiemelkedő példa. Amikor a törvények „felzárkóztatása” után bizonyos kábítószerek tiltottá váltak, az illegális előállításban résztvevő vegyészek egy másik gyógyszer felé fordultak, amelynek célja az volt hogy a fogyasztót ugyanúgy befolyásolja, mint a már betiltott gyógyszer. Mivel a legtöbbször ezek a szerek a tiltott kábítószerek vegyületei voltak, az USA-ban bevezették a Szövetségi Analóg törvényt. Eszerint a különféle anyagok betiltását az alapján rendelték el, hogy mely tiltott kábítószert utánozza a hatásában.

Ahogy a legtöbb „klub kábítószer” kialakult úgy került sor a GHB-ra. A fogyasztók úgy érzik, fokozniuk kell hangulatukat, ha egy klubban vagy egy buliban vannak. Úgy gondolják, hogy jár egy kis adag GHB, mint élénkítő és afrodiziákum. A GHB-t úgy is nevezik, hogy a folyékony extasy, folyékony X, vagy folyékony E, mert a tapasztalatok szerint eufóriát és szociabilitás változást vált ki. Magyarországon a „Gina” név terjedt el. Használata során a táncparketten révület jelei mutatkoznak. Amikor a GHB-t betiltották, számos „party drog” bevezetésére került sor, annak érdekében, hogy lemásolják a GHB hatását. A GBL és 1,4-butándiol volt az, amelyek mindegyike metabolizálódik GHB-vá in vivo, de már betiltották számos országban.[27] Annak ellenére, hogy a GHB teljesen önálló kémiai és farmakológiai hatásmechanizmussal rendelkezik, a szlengben az ecstasyhoz sorolják.

Randidrog[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB-t mint kábítószert gyakran randidrogként azonosítják[5], ugyanúgy, mint az alkoholt és az erős benzoldiazepineket. Általában sós ízű folyadék, de színtelen és szagtalan,[26] „nagyon könnyen italokba keverhető”,[26] ami elfedi az ízét. A GHB-t azokban az esetekben használják, mint kábítószert, amikor szexuális zaklatásra kerül sor. Általában a sértett a mérgezéskor egy nyugtató hatású italban fogyasztja el, ami általában alkohol.[28] Azonban nehéz megállapítani, hogy milyen gyakran használták a GHB-t a nemi erőszak megkönnyítése érdekében. Ugyanis egy nap után nehéz a kimutatása a vizeletmintából. Sok áldozat képtelen felidézni a nemi erőszakot csak bizonyos idő után.[29][30] Azonban azon esetek, melyekben a GHB-t, mint az időzített nemi erőszak kábítószerét használják ritkák.

A GHB, mint a nátrium sója (nátrium-oxibát) érezhető sós karaktert ad az italnak, bár a só ízét illetően az érzékelés egyénenként változhat.[31] A GHB előállítható különböző sók formájában is, melyek közül némelyik íze kevésbé jellegzetes, mint a nátrum sóé (például magnézium-oxibát); vagy – sokkal ritkábban – az instabil szabad sav formájában.[32]

Testépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes atléták és testépítők is használják a GHB-t.[33] A GHB-ról bebizonyosodott, hogy serkenti az emberi növekedési hormon termelődését. A GHB képes megemelni a növekedési hormon szintjét a muszkarin acetilkolin receptorokon keresztül, és alkalmazását blokkolja a pirenzepin, a muszkarin acetilkolin receptoron keresztül.[34]

Mivel bizonyos szukcinát sók segítségével kimutatták, hogy emeli a növekedési hormon szintjét[35] úgy, hogy a GHB szukcináttá metabolizálodott. Egyesek szerint, ez is szerepet játszik a növekedési hormon emelkedéskor. Vannak azonban olyanok is akik szerint egyelőre nem bizonyított, hogy a GHB-ból eredő szukcinát szerepet játszik a növekedési hormon emelkedésében.

A szervezet által belsőleg termelődő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sejtek szukcinil-szemialdehidnek a szukcinil szemialdehid dehidrogenáz enzim hatására bekövetkező redukciójával termelnek GHB-t. Ezt az enzimet a cAMP szintje indukálja.[36] A cAMP szintjét emelő anyagok, mint például a forskolin és vinpocetin, ezért növelhetik a GHB szintézisét és felszabadulását. A szukcinil szemialdehid-dehidrogenáz-hiányban szenvedő emberek, más néven a gamma-hidroxi-savuriások esetén magas a GHB szintje a vizeletben, a vérplazmában és a likvorban[37].

A GHB pontos funkciója a szervezetben egyelőre nem egyértelmű. Köztudott azonban, hogy az agy nagy mennyiségű olyan receptorral van ellátva, melyeket a GHB aktivál.[38] Ezek a receptorok serkentők, és nem felelősek a GHB nyugtató hatásáért – ezeknél kimutatták, hogy felélénkíti a neurotranszmitter-glutamát kibocsátást. A benzamid antipszichotikumok – amiszulprid és szulpirid – esetén már kimutatták, hogy kötődik a receptorhoz in vivo.[39] Más antipszichotikumok esetében is ellenőrizték ezt, de nem találtak kötődést a receptorhoz.

A GHB bizonyos agyi területeken a GABA, glutamát és a glicin prekurzora.[40]

A GHB neuroprotektív tulajdonságú. Megállapították róla, hogy védi a sejteket hypoxia esetén.[41]

A természetes erjedés terméke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB természetes erjedési folyamatok során is termelődhet és így kis mennyiségben megtalálható egyes sörökben és borokban, különösen a gyümölcsborokban. Ez a (borban fellelhető) mennyiség azonban orvosbiológiai tekintetben jelentéktelen, és nem elegendő ahhoz, hogy bármilyen káros hatást váltson ki az emberi szervezetre.[42]

Káros hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkoholfogyasztással kombinált használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kimutatták, hogy a GHB gátolja az alkohol eliminációs rátáját. Ez lehet a magyarázat arra, hogy légzéskimaradásról számoltak be az alkohol és a GHB együttes szedése után.[43] 194 haláleset tulajdonítható, vagy kapcsolódhat az együttes szedés után jelentkező végzetes kimenetelű tüneteknek. A halálesetek több mint tíz éven át tartó kivizsgálása során megállapították, hogy a legtöbb légzőszervi depressziót az alkohol vagy más kábítószer valamint a GHB együttes szedéséből eredő kölcsönhatás okozta.[44]

Halálesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jelentés szerint, a Xyrem (gyógyszerészeti GHB, vagy a "nátrium-oxibát") túladagolása három beteg halálát okozta orvosi gyógyszeradagolás során.[45] Azonban a háromból két esetben, a halál utáni GHB koncentráció 141 és 110 mg / L volt. Ez az érték a GHB várható koncentráció-tartománya a halál beállta után. A harmadik esetben a beteg kórtörténetében szándékos kábítószer-túladagolást jegyeztek fel.[46]

Egy kiadvány szerint 226 haláleset tulajdonítható a GHB-nak.[47] 226 halálesetből 213 szenvedett szív és légzőrendszeri bénulást és 13 szenvedett halálos balesetet. Hetvenegy halálesetet megelőzően (34%) nem lépett fel bódult állapot. Halál után a vérben a GHB koncentrációja 18–4400 mg / L (átlag = 347) volt, amin halálozásokat megelőző negatív bódult állapotot feltételezett.

GHB nagyon kis mennyiségben a szervezetben is keletkezik, és a vérben is fellelhető a halál utáni szinten 30–50 mg / L tartományban.[48] E szintek magasabbak, mint amit a GHB-nak tulajdonított halálesetek vizsgálatakor találtak. Azaz jóval kisebb mértékben, mint ami arra utalna, hogy a GHB lenne a halál oka, illetve amennyit a halál utáni endogén emelkedés eredményez.

A brit parlamenti bizottság felkérésére egy jelentés megállapította, a GHB használata kevésbé veszélyes, mint az a károsodás amit a dohány és az alkohol a társadalomban okoz, figyelembe véve a kialakuló testi károsodást és a függőséget is.[49]

Túladagolás kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB túladagolás nehezen kezelhető, mivel annak többféle hatása van az emberi testre.[50][51] 3500 mg adag GHB felett általában gyors eszméletvesztés következik be. Az egyszeri 7000 mg-os adag gyakran életveszélyes légúti depressziót okoz. Az ennél is nagyobb adag bradycardiát és a szívmegállást indukál. Egyéb mellékhatások közé sorolhatók a görcsök (különösen akkor, ha stimulánsokkal együtt történt a szedés), és a hányinger / hányás (különösen ha alkohollal kombinálva történik a szedés).

Az életre gyakorolt legnagyobb fenyegetést GHB-túladagolás esetén a légzés leállása jelenti.[52] Más, viszonylag gyakori halálokok esetén a GHB bevitel egészen addig magában hordja a hányásos fulladás, pozíciós fulladás, és a tartós trauma (gyakori pl. gépjármű vezetés közben a baleset hatása alatt marad) kockázatát, míg a szer végleg ki nem ürül a szervezetből.[52] Az aspirációs tüdőgyulladás és helyzeti fulladás kockázata csökkenthető azáltal, hogy a beteget stabil oldalfekvésbe helyezzük. Az emberek leginkább hányni szoktak azután, hogy elveszítették az eszméletüket majd hirtelen felébrednek. A GHB túladagolás egy egészségügyi vészhelyzet, ami azonnali orvosi ellátást, valamint a sürgősségi osztályon történő megfigyelést igényel.

GHB-tól bekövetkező görcsöket diazepam-mal illetve lorazepam-mal lehet kezelni. Annak ellenére, hogy ezek központi idegrendszeri GABAA agonisták, és a GHB elsősorban GABAB agonista, így a benzodiazepinek nem rontják a CNS depressziót, mint az ebben az esetben várható volna.

Mivel gyorsabb és teljesebb felszívódásra képes a GBL a GHB-hoz képest, így a dózis-hatásfok görbe is meredekebb. Ez azt jelenti, hogy a GBL túladagolás általában több veszéllyel jár és problematikus, mint a GHB túladagolás, vagy 1,4-B túladagolása. Minden GHB / GBL-túladagolásos beteget orvosi sürgősségi ellátásban kell részesíteni, az erre megfelelően képzett egészségügyi személyzettel.

Az SCH-50911 egy újabb szintetikus gyógyszer, amely egyfajta szelektív GABAB antagonista. Gyorsan megfordítja a GHB túladagolást az egerekben.[53] Azonban ezt a kezelést még nem tesztelték embereken, és nem valószínű, hogy lesz ez irányú kutatás a GHB klinikai vizsgálatainak jogellenes jellege, valamint az életveszélyes túladagolásban rejlő kockázatok miatt.

Neurotoxicitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több tanulmány úgy találta, hogy a GHB hátrányosan befolyásolja a patkányok térbeli és tanulási memóriáját rendszeres adagolás esetén.[54][55][56][57] Ezek a hatások az agykéregben található NMDA receptor csökkent működésével társulnak, és feltehetően más területekre is hatással vannak.[54]

Pedraza et al. (2009) megállapította, hogy a GHB ismételt adagolása patkánykísérletek során 15 napra drasztikusan csökkentette a neuronok és a nem-neurális sejtek számát a hippokampusz CA1 régiójában és a prefrontális kéregben. 10 mg / kg adagban a GHB, 61%-kal csökkentette a sejtek számát a CA1 régióban, és 32%-kal a prefrontális kéregben. 100 mg / kg adagban ez az értéke 38% és 9% volt. Érdemes megjegyezni, hogy a GHB-nak kétfázisú a hatása a neuron veszteségre nézve. Azaz kisebb adagok (10 mg / kg) jelentik a magasabb neurotoxicitást, és a nagyobb adagok (100 mg / kg) a kisebbet.

NCS-382-al (egy GHB receptor antagonista) történő előkezeléskor, a tanulás / memória hiány és az idegsejtek veszteségét sikerült a GHB-kezelt állatok esetében meggátolni, ami arra utal, hogy a GHB neurotoxicitás kiváltása mögött a GHB receptor aktíválása áll.[57] Emellett a neurotoxicitás a kutatások szerint, oxidatív stresszt is okoz.[57][58][59]

Függőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GHB fizikai, és pszichés függőséget is okozhat. Fizikai függőség akkor alakul ki, amikor a GHB-t rendszeresen (vagyis minden 2-4 órában több egymást követő napon vagy héten keresztül) szedik. A szer megvonásakor a tünetek a következők lehetnek: álmatlanság, nyugtalanság, szorongás, remegés, izzadás, étvágytalanság, letörtség, tachycardia, mellkasi fájdalom és szorító érzés, izom-és csont fájdalom, érzékenység a külső ingerekre (hang, fény, érintés), dysphoria, és a mentális unalom. Ezek a mellékhatások 2-21 napot követően elmúlnak majd, a felhasznált mennyiségtől a szedés tartósságától és gyakoriságától függően. Különösen súlyos esetekben a GHB elvonási tünetei hasonlóak az alkohol vagy barbiturátok akut elvonási tüneteihez (delirium tremens). Ez görcsöket és hallucinációkat idézhet elő, és több napos delíriumos, pszichotikus állapotról is vannak beszámolók a szakirodalomban.

Bár számoltak be már a GHB elvonása során fellépő halálesetekről, egyelőre nincs pontos becslés arról, hogy az elvonás milyen arányban halálos kimenetelű. Szakemberek szerint a súlyos GHB-függőség kezelése mindenképpen szakszerű klinikai segítséget igényel, ahol nagydózisú benzodiazepinekkel vagy más GABAerg gyógyszerekkel (pl. baclofen, phenibut) enyhíteni tudják a súlyos elvonási tüneteket.

Az alkoholtól eltérően, nincs stabil adat arra vonatkozóan, hogy a GHB rendszeres szedése során kialakulna maradandó károsodás a szervezetben. Patkányokban szervi vagy agykárosodást nem észleltek a GBL (GHB gyógyszer-előanyaga) rendszeres adagolása során [60].

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a gamma-Hydroxybutyric acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Weil, Andrew, Winifred Rosen. Depressants, From Chocolate to Morphine, 2nd, Boston/New York: Houghton Mifflin Company (1993). ISBN 0-395-66079-3 
  2. Erowid GHB Vault : Legal Status.
  3. Jazz Pharmaceuticals Inc (JAZZ.O) Full Description | Stocks | Reuters.com.
  4. ^ a b Theodore I Benzer: Toxicity, Gamma-Hydroxybutyrate. eMedicine, 2007. január 8
  5. ^ a b GHB, GBL and 1,4BD as Date Rape Drugs.
  6. Wu Y, Ali S, Ahmadian G, et al. (2004. December). „Gamma-hydroxybutyric acid (GHB) and gamma-aminobutyric acidB receptor (GABABR) binding sites are distinctive from one another: molecular evidence”. Neuropharmacology 47 (8), 1146–56. o. DOI:10.1016/j.neuropharm.2004.08.019. PMID 15567424.  
  7. Cash, C (1999.). „γ-hydroxybutyrate receptor function studied by the modulation of nitric oxide synthase activity in rat frontal cortex punches”. Biochemical Pharmacology 58, 1815. o. DOI:10.1016/S0006-2952(99)00265-8.  
  8. ^ a b c Maitre M, Humbert JP, Kemmel V, Aunis D, Andriamampandry C (2005. March). „[A mechanism for gamma-hydroxybutyrate (GHB) as a drug and a substance of abuse]” (French nyelven). Med Sci (Paris) 21 (3), 284–9. o. PMID 15745703.  
  9. Waszkielewicz A, Bojarski J (2004.). „Gamma-hydrobutyric acid (GHB) and its chemical modifications: a review of the GHBergic system” (PDF). Pol J Pharmacol 56 (1), 43–9. o. PMID 15047976.  
  10. Kuriyama K, Sze PY (1971. January). „Blood-brain barrier to H3-gamma-aminobutyric acid in normal and amino oxyacetic acid-treated animals”. Neuropharmacology 10 (1), 103–8. o. PMID 5569303.  
  11. OTC GABA and the Blood-Brain Barrier.
  12. Dimitrijevic N, Dzitoyeva S, Satta R, Imbesi M, Yildiz S, Manev H (2005. September). „Drosophila GABA(B) receptors are involved in behavioral effects of gamma-hydroxybutyric acid (GHB)”. Eur. J. Pharmacol. 519 (3), 246–52. o. DOI:10.1016/j.ejphar.2005.07.016. PMID 16129424.  
  13. Castelli MP, Ferraro L, Mocci I, et al. (2003. November). „Selective gamma-hydroxybutyric acid receptor ligands increase extracellular glutamate in the hippocampus, but fail to activate G protein and to produce the sedative/hypnotic effect of gamma-hydroxybutyric acid”. J. Neurochem. 87 (3), 722–32. o. DOI:10.1046/j.1471-4159.2003.02037.x. PMID 14535954.  
  14. Banerjee PK, Snead OC (1995. June). „Presynaptic gamma-hydroxybutyric acid (GHB) and gamma-aminobutyric acidB (GABAB) receptor-mediated release of GABA and glutamate (GLU) in rat thalamic ventrobasal nucleus (VB): a possible mechanism for the generation of absence-like seizures induced by GHB”. J. Pharmacol. Exp. Ther. 273 (3), 1534–43. o. PMID 7791129.  
  15. Hechler V, Gobaille S, Bourguignon JJ, Maitre M (1991. March). „Extracellular events induced by gamma-hydroxybutyrate in striatum: a microdialysis study”. J. Neurochem. 56 (3), 938–44. o. DOI:10.1111/j.1471-4159.1991.tb02012.x. PMID 1847191.  
  16. Maitre M, Hechler V, Vayer P, et al. (1990. November). „A specific gamma-hydroxybutyrate receptor ligand possesses both antagonistic and anticonvulsant properties”. J. Pharmacol. Exp. Ther. 255 (2), 657–63. o. PMID 2173754.  
  17. Smolders I, De Klippel N, Sarre S, Ebinger G, Michotte Y (1995. September). „Tonic GABA-ergic modulation of striatal dopamine release studied by in vivo microdialysis in the freely moving rat”. Eur. J. Pharmacol. 284 (1-2), 83–91. o. DOI:10.1016/0014-2999(95)00369-V. PMID 8549640.  
  18. Mamelak M (1989.). „Gammahydroxybutyrate: an endogenous regulator of energy metabolism”. Neurosci Biobehav Rev 13 (4), 187–98. o. DOI:10.1016/S0149-7634(89)80053-3. PMID 2691926.  
  19. Wu, H. (2003.). „A Tertiary Alcohol Analog of gamma-Hydroxybutyric Acid as a Specific gamma -Hydroxybutyric Acid Receptor Ligand”. Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics 305, 675. o. DOI:10.1124/jpet.102.046797. PMID 12606613.  
  20. An author/scientist Gian Luigi Gessa has been researching alcoholism and the effects of various drugs to persons afflicted with said disease for the past ten years. His studies in 1998 note that GHB, as a pharmaceutical aid, can be much less toxic and much more effective than the leading pharmaceutical compound (disulfiram).
  21. In clinical trials Xyrem significantly reduced cataplexy attacks at a dose of 6000–9000 mg per night. This is around three times the dose used recreationally, but almost all narcolepsy patients in the clinical trials were already stabilized on CNS stimulants such as modafinil; in patients not prescribed modafinil, this dosage could be dangerous and should be reduced appropriately. Also, the prescribing information for Xyrem states that patients should take the dose immediately before going to bed, and then a second dose 3–4 hours later. The maximum dose taken at one time should not exceed 4500 mg. Patients with hepatic insufficiency (compromised liver function) have slower clearance of GHB and require reduced doses, typically half the normal dose. Xyrem oral solution is standardised to 500 mg Na.GHB/1 mL water, buffered to pH 7.5 with malic acid.
  22. Xyrem drug data sheet.
  23. http://www.reuters.com/finance/stocks/companyProfile?rpc=66&symbol=JAZZ.O
  24. http://investor.jazzpharma.com/phoenix.zhtml?c=210227&p=irol-newsArticle&id=1243912
  25. http://www.prohealth.com/library/showarticle.cfm?libid=13910
  26. ^ a b c Jones, C. (2001.). „Suspicious death related to gamma-hydroxybutyrate (GHB) toxicity (2001)”. Journal of Clinical Forensic Medicine 8, 74. o. DOI:10.1054/jcfm.2001.0473.  
  27. Mary Klein, Frances Kramer, "Rave drugs: Pharmacological considerations", AANA Journal, Vol. 72 (2004), 61–67.
  28. ElSohly MA, Salamone SJ (1999.). „Prevalence of drugs used in cases of alleged sexual assault”. J Anal Toxicol 23 (3), 141–6. o. PMID 10369321.  
  29. S.O.S. - Date Rape Drugs.
  30. "Labs making date-rape drug raided", The Independent World, 10 July 2008.
  31. Pangborn RM, Pecore SD (1982. March). „Taste perception of sodium chloride in relation to dietary intake of salt”. Am. J. Clin. Nutr. 35 (3), 510–20. o. PMID 7064902.  
  32. Witkowski, Mark R.; Ciolino, Laura A.; De Francesco, James V. (2006.). „GHB Free Acid: II. Isolation and Spectroscopic Characterization for Forensic Analysis”. Journal of Forensic Sciences 51, 330. o. DOI:10.1111/j.1556-4029.2006.00074.x.  
  33. Riccardo Volpi, Paolo Chiodera, Paolo Caffarra, Augusto Scaglioni, Antonella Saccani and Vittorio Coiro (1997.). „Different control mechanisms of growth hormone (GH) secretion between γ-amino- and γ-hydroxy-butyric acid: neuroendocrine evidence in parkinson's disease”. Psychoneuroendocrinology 22 (7), 531–538. o. DOI:10.1016/S0306-4530(97)00055-3.  
  34. Volpi, R (2000.). „Muscarinic cholinergic mediation of the GH response to gamma-hydroxybutyric acid: neuroendocrine evidence in normal and parkinsonian subjects”. Psychoneuroendocrinology 25, 179. o. DOI:10.1016/S0306-4530(99)00048-7.  
  35. Badamchian, M (1995.). „Alpha-Tocopherol Succinate, But Not Alpha-Tocopherol Or Other Vitamin E Analogs Stimulates Prolactin And Growth Hormone Release From Rat Anterior Pituitary Cells in vitro”. The Journal of Nutritional Biochemistry 6, 340. o. DOI:10.1016/0955-2863(95)00044-Z.  
  36. Kemmel V, Taleb O, Perard A, et al. (1998. October). „Neurochemical and electrophysiological evidence for the existence of a functional gamma-hydroxybutyrate system in NCB-20 neurons”. Neuroscience 86 (3), 989–1000. o. DOI:10.1016/S0306-4522(98)00085-2. PMID 9692734.  
  37. National Organization for Rare Disorders. Succinic Semialdehyde Dehydrogenase Deficiency. Accessed 6 March 2010.
  38. C. Andriamampandry, O. Taleb, S. Viry, C. Muller, J. P. Humbert, S. Gobaille, D. Aunis and M. Maitre (2003.). „Cloning and characterization of a rat brain receptor that binds the endogenous neuromodulator γ-hydroxybutyrate”. The FASEB Journal 17 (12), 1691–3. o. DOI:10.1096/fj.02-0846fje. PMID 12958178.  
  39. Maitre M, Ratomponirina C, Gobaille S, Hodé Y, Hechler V (1994. April). „Displacement of [3H] gamma-hydroxybutyrate binding by benzamide neuroleptics and prochlorperazine but not by other antipsychotics”. Eur. J. Pharmacol. 256 (2), 211–4. o. DOI:10.1016/0014-2999(94)90248-8. PMID 7914168.  
  40. Gobaille S, Hechler V, Andriamampandry C, Kemmel V, Maitre M (1999. July). „gamma-Hydroxybutyrate modulates synthesis and extracellular concentration of gamma-aminobutyric acid in discrete rat brain regions in vivo”. J. Pharmacol. Exp. Ther. 290 (1), 303–9. o. PMID 10381791.  
  41. Ottani A, Saltini S, Bartiromo M, et al. (2003. October). „Effect of gamma-hydroxybutyrate in two rat models of focal cerebral damage”. Brain Res. 986 (1–2), 181–90. o. DOI:10.1016/S0006-8993(03)03252-9. PMID 12965243.  
  42. Elliott S, Burgess V. "The presence of gamma-hydroxybutyric acid (GHB) and gamma-butyrolactone (GBL) in alcoholic and non-alcoholic beverages". Forensic Science International. 2005 July 16;151(2–3):289–92.
  43. Poldrugo F, Addolorato G (1999.). „The role of gamma-hydroxybutyric acid in the treatment of alcoholism: from animal to clinical studies”. Alcohol Alcohol. 34 (1), 15–24. o. PMID 10075397.  
  44. Zvosec et al. American Academy of Forensic Science in Seattle, 2006
  45. (2009.) „Three deaths associated with use of Xyrem.”. Sleep medicine 10 (4), 490–493. o. DOI:10.1016/j.sleep.2009.01.005. PMID 19269893.  
  46. Feldman NT (2009. April). „Xyrem safety: the debate continues”. Sleep Med. 10 (4), 405–6. o. DOI:10.1016/j.sleep.2009.02.002. PMID 19332385.  
  47. Zvosec DL, Smith SW, Porrata T, Strobl AQ, Dyer JE. Case series of 226 gamma-hydroxybutyrate-associated deaths: lethal toxicity and trauma. Am J Emerg Med In Press.
  48. (2010.) „Response to Editorial: "Xyrem safety: the debate continues"”. Sleep medicine 11 (1), 108; author reply 108–9. o. DOI:10.1016/j.sleep.2009.08.004. PMID 19959395.  
  49. Science and Technology Committee Report (p. 176), 2006)
  50. Allen, L., Alsalim, W. (2006. április 1.). „Gammahydroxybutyrate overdose and physostigmine”. Emergency Medicine Journal 23 (4), 300. o. DOI:10.1136/emj.2006.035139. PMID 16549578.  
  51. Michael, H., Harrison, M. (2005. január 1.). „Endotracheal intubation in γ-hydroxybutyric acid intoxication and overdose”. Emergency Medicine Journal 22 (1), 43. o. DOI:10.1136/emj.2004.021154. PMID 15611542.  
  52. ^ a b Zvosec, DL, Smith, SW, Porrata, T, et al. Preventable deaths from Gamma hydroxybutyrate ingestion (Abstract). Ann Emerg Med 2006; 48:S75
  53. Carai, M.A.M., Colombo, G.; Gessa, G.L. (2005.). „Resuscitative Effect of a γ-Aminobutyric Acid B Receptor Antagonist on γ-Hydroxybutyric Acid Mortality in Mice”. Annals of Emergency Medicine 45 (6), 614–619. o. DOI:10.1016/j.annemergmed.2004.12.013. PMID 15940094.  
  54. ^ a b Sircar R, Basak A (2004. December). „Adolescent gamma-hydroxybutyric acid exposure decreases cortical N-methyl-D-aspartate receptor and impairs spatial learning”. Pharmacology, Biochemistry, and Behavior 79 (4), 701–8. o. DOI:10.1016/j.pbb.2004.09.022. PMID 15582677.  
  55. García FB, Pedraza C, Arias JL, Navarro JF (2006. August). „[Effects of subchronic administration of gammahydroxybutyrate (GHB) on spatial working memory in rats]” (Spanish; Castilian nyelven). Psicothema 18 (3), 519–24. o. PMID 17296081.  
  56. Sircar R, Basak A, Sircar D (2008. October). „Gamma-hydroxybutyric acid-induced cognitive deficits in the female adolescent rat”. Annals of the New York Academy of Sciences 1139, 386–9. o. DOI:10.1196/annals.1432.044. PMID 18991885.  
  57. ^ a b c Pedraza C, García FB, Navarro JF (2009. October). „Neurotoxic effects induced by gammahydroxybutyric acid (GHB) in male rats”. The International Journal of Neuropsychopharmacology / Official Scientific Journal of the Collegium Internationale Neuropsychopharmacologicum (CINP) 12 (9), 1165–77. o. DOI:10.1017/S1461145709000157. PMID 19288974.  
  58. Sgaravatti AM, Sgarbi MB, Testa CG, et al. (2007. February). „Gamma-hydroxybutyric acid induces oxidative stress in cerebral cortex of young rats”. Neurochemistry International 50 (3), 564–70. o. DOI:10.1016/j.neuint.2006.11.007. PMID 17197055.  
  59. Sgaravatti AM, Magnusson AS, Oliveira AS, et al. (2009. June). „Effects of 1,4-butanediol administration on oxidative stress in rat brain: study of the neurotoxicity of gamma-hydroxybutyric acid in vivo”. Metabolic Brain Disease 24 (2), 271–82. o. DOI:10.1007/s11011-009-9136-7. PMID 19296210.  
  60. National Toxicology Program: Toxicology and Carcinogenesis Studies of g-Butyrolactone (CAS No. 96-48-0) in F344/N Rats and B6C3F1 Mice (Gavage Studies). NTP Study Reports. Department of Health and Human Services, NIH, March 1992

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz GHB témájú médiaállományokat.