Ido nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ido
linguo Ido
Flag of Ido.svg
Kiejtés [ˈido]
Alkotó eszperantó reformisták egy csoportja
Első kiadás dátuma 1907
Beszélik világszerte
Terület nemzetközi
Beszélők száma 100–200[1]
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
   nemzetközi segédnyelvek
    Ido nyelv
Írásrendszer latin írás
Forrásai eszperantó
Gondozza Uniono por la Linguo Internaciona Ido, Egyesület az Ido nemzetközi nyelvért (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1 io
ISO 639-2 ido
ISO 639-3 ido

Az ido nyelv egy mesterséges nyelv, mely az eszperantó megreformálásával jött létre 1907-ben. Célja az, hogy második nyelv legyen különböző nyelvi háttérrel rendelkező embereknél. Tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy nyelvtanilag, helyesírásilag és lexikografikusan szabályos legyen.

Az ido volt a második mesterséges nyelv, amely nagyobb közösséget tudott szervezni. Megalakult az Ido Akadémia, és kiadták a nyelv folyóiratát, a Progreso-t. A század első évtizedeiben az idista mozgalom mintegy 1000 főt számlált. A nyelv népszerűségromlásának egyik oka Louis Couturat 1914-es halála volt. 1923-ban megalakult az Uniono por la Linguo Internaciona Ido (Ido Világszervezet, szó szerint „Egyesület az Ido nemzetközi nyelvért”).

Az ido az idők folyamán az eszperantóra is hatással volt, neologizmusként számos ido szó került az eszperantóba, és néhány képző is, mint például: -iz-, -oz-, -ik-, -iv-.

Számos művet lefordítottak idóra, így például a A kis herceget és Lukács evangéliumát is. Napjainkban kb. 100-200 beszélőt[1] jegyeznek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Ido Kongresszus Dessau-ban (Németország) 1922-ben

Az egységes második nyelvek ötlete nem új, ahogy a mesterséges nyelvek létrehozása sem egy mai jelenség. Az első mesterséges nyelv a Lingua ignota volt, a 12. századból. Ám az ötlet nem szerzett sok támogatót, egészen a volapük 1879-es létrehozásáig. A volapük egy időre népszerű lett és néhány ezer beszélőt is szerzett, amelyet azonban később elhomályosított az 1887-es eszperantó népszerűsége. Több egyéb nyelv, mint például a Latino sine Flexione vagy az Idiom Neutral is készült, de igazán sikeresek sohasem lettek. Ebben az időben alapította Loius Couturat a Délégation pour l'adoption d'une langue auxiliaire internationale-t (Nemzetközi segédnyelv elfogadására alakult delegáció).

A delegáció 1907-ben formális kérvényt nyújtott be a bécsi International Association of Academies-nek, hogy válasszanak ki egy nemzetközi nyelvet: ezt 1907 májusában elutasították.[2] A delegáció ezután 1907-ben összeült Párizsban, mint bizottság, a standard nemzetközi nyelv elfogadásának megvitatására. A számos új nyelv között volt az ido.[3] Végezetül a bizottság úgy döntött, hogy semelyik beküldött nyelv nem felelt meg minden követelménynek, de az eszperantó "elfogadható, azon feltétellel, hogy számos változtatást kell a végleges Bizottságnak végrehajtania, amelyek irányát a Titkárok Jelentése (Louis Couturat és Leopold Leau) és az Ido projekt határozza meg".[4]

Az eszperantó létrehozója, L. L. Zamenhof egy 1894-es javaslatban egy megújított eszperantó létrehozását javasolta, számos ido által elfogadott változtatással: az ékezetes betűk és a tárgyeset eltávolítása, a többesszám olaszos -i-re való cseréje, valamint a tabella szavak latinosabb alakra változtatása. Mindazonáltal az eszperantó közösség elutasította Zamenhof ajánlásait[3] és hasonlóan az 1907-es bizottság ajánlásait is, ezért Zamenhof visszavonta javaslatait. Vita kerekedett abból, hogy az „Ido projekt”-et elsődlegesen Louis de Beaufront ötletének tartották, aki az eszperantót képviselte a bizottság előtt.

Becslések szerint az eszperantó vezetőinek 20%-a és használóinak 3-4%-a átállt az idóhoz.[5] Habár megosztotta az eszperantó mozgalmat, ez a szakadás a megmaradtaknak szabadságot adott a meglevő nyelvük használatában és támogatásában.[6] Ugyanez az idistáknak is szabadságot adott azon a téren, hogy a nyelvüket tovább alakítsák, mielőtt elkezdenék ajánlani. Megalapították az Uniono di la Amiki di la Linguo Internaciona-t (A Nemzetközi Nyelv Barátainak Szövetsége), az Ido Akadémiával együtt, hogy az új nyelv részleteit kidolgozhassák.[3]

Couturat, az ido elindítója 1914-ben autóbalesetben elhunyt.[3] Ez, az 1. világháborúval együtt gyakorlatilag beszüntette az Ido Akadémia működését 1914 és 1920 között.[2] 1928-ban az ido egyik legjelentősebb támogatója, Otto Jespersen dán nyelvész kiadta saját nyelvét, a Novial nyelvet. Ez még inkább visszavetette az idót.[7]

A digitális korszakban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelv még ma is rendelkezik aktív beszélőkkel és az internet megújította az ido iránti érdeklődést. 2005 novemberében az Idolisto Yahoo! csoportban egy 24 fős szavazás azt mutatta, hogy az idót beszélők 57%-a az akkor elmúlt 3 évben kezdte meg ido-tanulását, 32%-a az 1990-es évek közepétől 2002-ig, míg 8%-a ismerte korábban.[8]

Változtatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keveset változtattak az idóban 1922 óta.[9]

Camiel de Cock-ot nevezték ki a nyelvészeti ügyek titkárává Roger Morceaux után[10]. Lemondott, miután 1991-ben létrehozott egy nyelvészeti bizottságot.[11] De Cock-ot Robert C. Carnaghan követte, aki 1992-től 2008-ig volt ebben a pozícióban. 2001 és 2006 között nem vettek be új szót.[12] Az ULI 2008-2011-es választásai után Gonçalo Neves lett Carnaghan utódja a nyelvészeti ügyek titkáraként, 2008 februárjában.[13] Neves 2008 augusztusában lemondott.[14] Egy új nyelvészeti bizottságot alapítottak 2010-ben.[15][16][17] 2010 áprilisában Tiberio Madonna lett Neves utódjaként a nyelvészeti ügyek titkára.[18][19] 2011 januárjában az ULI 8 új szót fogadott el.[20] Ez volt hosszú évek után az első szóhozzáadás.[21] 2012 áprilisában a nyelvészeti ügyek titkára Tiberio Madonna maradt.[22]

Betű- és hangrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ido ábécé az angol ábécé 26 betűjéből áll, ékezetek nélkül:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z
Betű IPA Magyarban
a a rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
b b b
c t͡s c
d d d
e e, ɛ e
f f f
g ɡ g
h h h
i i i
j ʒ zs
k k k
l l l
m m m
n n n
o o, ɔ o
p p p
r ɾ r
s s sz
t t t
u u u
v v v
w w félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével
x /ks/, /gz/ x
y j j
z z z

A magyartól eltérő kiejtésű kettőshangzók:

  • ch – magyar cs
  • qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata
  • sh – magyar s

A dinamikus hangsúly az utolsó előtti szótagon (de a szóvégi kettős magánhangzókat egy szótagnak tekintjük). A hangsúlyos szótagban található magánhangzó sohasem nyúlik meg!

Lexika és nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapjában az eszperantóra épül, néhány lényeges módosítással. Néhány példa:

  1. Lecserélte az eszperantó mellékjeles betűit, és csak az alap 26 betűs latin ábécében szereplő betűket használja: ĉch, ĝj vagy dj, ĥk vagy h, ĵj, ŝsh, ŭw vagy u; az eszperantó ks/kz/gz kapcsolat helyett az x-et használja; valamint kv helyett qu áll.
  2. Néhány nyelvtani elemet megváltoztatott:
    • főnév többes száma: az -oj cseréje -i-re: domojdomi
    • földrajzi neveknél a főnév megtartja az -a végződést
    • nincs tárgyeset: domondomo (Alany – állítmány – tárgy szórend esetén)
    • a névelő összeolvad néhány elöljáróval: de, da, a(d) + ladel, dal, al
    • melléknév mindig állandó, nem egyeztetjük: altajn domojnalta domi; az -a végződés el is maradhat
    • tőszámnevek: un, du, tri, quar, kin, sis, sep, ok, non, dek; dek-e-un (11); du-a-dek (20); cent, mil
    • sorszámnevek: unesma, duesma, …
    • személyes névmások: me, tu/vu, lu/ilu/elu/olu; ni, vi, li/ili/eli/oli
    • a főnévi igenév három végződésű: -ar (jelen idő), -ir (múlt idő), -or (jövő idő): dormidormar/dormir/dormor
    • a felszólító mód jele -ez: dormu!dormez!
  3. Gyökegyszerűsítés a jó hangzás miatt:
    • ekscitasecitas
    • punktopunto
    • funkciofunciono
  4. Alaki közelítés a nemzetközi formákhoz. Több alap és képzett szó megfelelőjeként új, nemzetközi szavakat vezet be. Ennek okán a tabellaszavakat is „nemzetközibb” szavakkal helyettesítette, ezzel sokat ártott a könnyű elsajátítás elvének.
    • senkulpigiexkuzar
    • aperiaparar
    • demandiquestionar
    • edzospozo
    • elastaelastika
    • fartistandar
    • kaje
  5. Az eszperantó mal- előképzője helyett bevezeti a des- előképzőt, ezzel együtt néhány mal- előképzős eszperantó szót új szóval helyettesít.
    • malaltabasa
    • malbelaleda
    • malgajatrista
    • malrapidalenta
  6. Több eszperantó szót felbont:
    • deda, de, di
    • povidarfar, povar
    • kielkom, quale

A tabellaszavak:

  határozatlan gyűjtő kérdő/vonatkozó tagadó mutató
tárgy ulo omno quo nulo ito
személy ulu, ula omnu, omna qua nulu, nula ita
tulajdonság ulaspeca omnaspeca quala nulaspeca tala
hely ulaloke omnaloke ube nulaloke ibe
birtokos di ulu/ula di omnu/omna di qua/quo di nulu/nulo di ita/ito/to
mód ulamaniere omnamaniere quale nulamaniere tale
ok pro ulo pro omno pro quo pro nulo pro to
idő ulatempe sempre kande nulatempe lore
mennyiség kelke omno quante nulo tante

Szóvégződések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvtani Forma Ido Magyar Eszperantó
Egyesszámú főnév -o (libro) könyv -o (libro)
Többesszámú főnév -i (libri) könyvek -oj (libroj)
Melléknév -a (varma) meleg -a (varma)
Határozószó -e (varme) melegen -e (varme)
Jelen idejű főnévi igenév -ar (irar) menni -anti (iranti) -i (iri)
Múlt idejű főnévi igenév -ir (irir) -inti (irinti)
Jövő idejű főnévi igenév -or (iror) -onti (ironti)
Jelen idő -as (iras) megy -as (iras)
Múlt idő -is (iris) ment -is (iris)
Jövő idő -os (iros) menni fog -os (iros)
Felszólító -ez (irez) menj -u (iru)
Feltételes -us (irus) menne -us (irus)

Szóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idóban 16 előképző és 40 utóképző van, ami differenciáltabbá teszi a rendszert, de egyszersmind bonyolultabbá is.

  1. Előképzők
    • anti- – valami ellenes: eroro – antierrora (hiba – hibaellenes)
    • arki- – kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-: episkopo – arkiepiskopo (püspök – érsek)
    • auto- – önmagától működő, történő: foko – autofoko (fókusz – autofókusz (techn.))
    • bi- – két-, kettős- kétszeres: linguo – bilinguala (nyelv – kétnyelvű)
    • bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro – bopatrino (após – anyós), önállóan: boa (sógor(ság)i (kapcsolat))
    • des- – ellentétképző: bona – desbona (jó – rossz); főnévvel is állhat: amiko – desamiko (barát – ellenség)
    • dis- – szét-: donar – disdonar (adni – szétosztani)
    • ex- – volt, lemondott, ex-: exministro (ex-miniszter), exmoda (divatjamúlt); önállóan: ex! (le vele!), exa (volt)
    • ge- – különböző neműek társító képzője: patro + patrino = gepatri (szülők)
    • mi- – fél-, félig: horo – mihoro (óra – félóra)
    • mis- – rosszul-, félre-: komprenar – miskomprenar (érteni – félreérteni); önállóan: misa (téves, helytelen)
    • ne- – tagadás jelzése: dankar – nedankar (megköszön – nem köszön meg)
    • par- – befejezett szemléletű ige képzője: lernar – parlernar (tanulni – megtanulni)
    • para- – valami ellen védő: lumo – paralumo (fény – fényvédő)
    • pseudo- – ál-: nomo – pseudonomo (név – álnév)
    • pre- – valami előtt, régen: vidar – previdar (= ante-vidar) (látni – előtte látni)
    • quadri- – négy-, négyszeres: linguo – quadrilinguala (nyelv – négynyelvű)
    • retro- – visszafelé irányt jelöl: irar – retroirar (megy – visszafelé megy)
    • ri- – újra, vissza: donar – ridonar (adni – visszaadni)
    • sen- – nélkül: spozo – senspoza (férj – férjezetlen)
  2. Utóképzők
    • -ab- – az összetett igealakok alakíthatók át szintetikusakká: esis aminta – amabis
    • -ach- – silányító képző: ridar – ridachar (nevetni – röhögni)
    • -ad- – gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki: sisar – sidadar (ülni – üldögélni)
    • -ag- – eszközt, szerszámot jelentő gyökhöz kapcsolva cselekvést fejez ki: martelo – martelagar (kalapács – kalapácsolni)
    • -aj- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: lakto – laktajo (tej – tejtermék)
    • -al- – melléknévképző (latin -alis): gramatiko – gramatikala (nyelvtan – nyelvtani)
    • -an- – tag, lakos: urbo – urbano (város – városi ember), klubo – klubano (klub – klubtag); önállóan: ano = membro (tag)
    • -ar- – csoportképző (latin -arium): vorto – vortaro (szó – szótár); önállóan: aro (csoport)
    • -ari- – akire a cselekvés irányul: konfidenco – konfidencario (bizalom – bizalmas (valakié))
    • -atr- – -szerű, látszó, tűnő: bela – belatra (szép – szépnek tűnő)
    • -e- – valamihez hasonló: rosa – rosea (rózsaszínű – rózsaszínes)
    • -ebl- – lehetőség kifejezésére: vidar – videbla (látni – látható), önállóan: ebla (lehetséges)
    • -eg- – nagyító képző: river – riverego (folyó – folyam)
    • -em- – a gyökben kifejezett fogalom iránti hajlamot fejezi ki: timar – timema (félni – félénk)
    • -end- – -andó, -endő: legar – legenda (olvasni – olvasandó)
    • -er- – alkalomszerű, amatőr foglalkozást fejez ki: biciklo – biciklero (kerékpár – kerékpáros)
    • -eri- – helyiség, ahol valamit végeznek (tágabb, mint az -ey-): imprimo – imprimerio (nyomda – a nyomda épülete)
    • -es- – elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője: bel – beleso (szép – szépség); esar vidata – videsar
    • -esk- – a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni: dormar – dormeskar (aludni – elaludni), frigo – frigeskar (hideg – lehűteni)
    • -estr- – vezető, parancsnok, főnök: urbo – urbestro (város – polgármester); önállóan: estro (vezető), estrar (vezetni)
    • -et- – kicsinyítő képző: rivero – rivereto (folyó – patak)
    • -ey- – helyiségképző (szűkebb, mint az -eri-): imprimo – imprimeyo (nyomda – az a terület, ahol nyomnak); önállóan: eyo (helyiség)
    • -i- – országnév-képző: hungara – Hungario (magyar – Magyarország)
    • -id- – emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék: Izraelio – Izraelido (Izrael – izraeli); önállóan: ido (utód)
    • -ier- – tok, hüvely (olyan tartót jelent, mely nem fedi teljesen a tárgyat): kandelo – kandeliero (gyertya – gyertyatartó)
    • -if- – valamilyen produktumot létrehozni: floro – florifar (virág, növény – virágozni)
    • -ig- – valamit valamilyenné tenni: blanka – blankigar (fehér – fehéríteni)
    • -ik- – melléknévképző: elasto – elastika (rugalmasság – rugalmas)
    • -il- – eszköz, szerszám-képző: flugar – flugilo (repülni – szárny); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
    • -in- – nőnemű pár, nőstény: patro – patrino (apa – anya); önállóan: ino (nőstény), ina (nőnemű)
    • -ind- – valamire méltó: legar – leginda (olvasni – olvasásra méltó)
    • -ism- – tan, mozgalom, rendszer megjelölése: vegetarismo (vegetarizmus)
    • -ist- – hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: maro – maristo (tenger – tengerész), esperantisto (eszperantista)
    • -iv- – melléknévképző: auditar – auditiva (meghallgatni – hallgatható)
    • -iz- – eszközzel végzett cselekvés: organo – organizar (szervezet – megszervezni)
    • -oz- – melléknévképző: granda – grandioza (nagy – óriási)
    • -ul- – az élőlények hímnemű része: patro – patrulo (szülő – apa); önállóan: ulo (hím)
    • -um- – határozatlan jelentésű utóképző: kolo – kolumo (nyak – gallér), brako – brakumar (kar – ölelni)
    • -un- – az egész részének kifejezése: pano – panuno (kenyér – morzsa)
    • -ur- – egy munka eredményét, termékét jelenti: mixo – mixuro (keverék – ami keverés után létrejön (keverék))
    • -uy- – tok, tartó-képző: salo – saluyo (só – sótartó); önállóan: uyo (tartó, tok)
    • -yun- – nem emberi utódot jelöl: bovo – bovyuno (bika – borjú)

Szórend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idoban a szórend alany-ige-tárgy. Így az idóbeli "Me havas la blua libro." jelentése "Enyém a kék könyv.". Azonban vannak egyéb esetek:

  • A melléknevek lehetnek a főnév előtt (mint pl. angolban vagy után, mint pl. spanyolban. Ezáltal a "Me havas la blua libro." és "Me havas la libro blua." ugyanazt jelenti.
  • Az ido rendelkezik a tárgyesetbeli -n toldalékkal. Az eszperantóval ellentétben ezt akkor kell csak használni, ha a tárgy nem világos, azaz például az alany-ige-tárgy sorrendet nem követik. Ezáltal a "Me havas la blua libro." és a "La blua libron me havas." is ugyanazt jelentik.

Az ido általánosságban nem használ nyelvtani egyeztetést a nyelvtani kategóriák közt. Például az ige változatlan marad a személytől és a személyek számától függetlenül. Emellett a mellékneveket sem kell többesszámba tenni: a nagy könyvek idóul la granda libri, míg franciául grands livres, eszperantóul pedig grandaj libroj.

A tagadás az idóban a ne szó ige elé illesztésével történik. Így például a "Me ne havas libro." jelentése "Nincs könyvem.". Ez sem változik, a nekem nincs, neki nincs és nekik nincs sorra "Me ne havas libro.", "Il ne havas libro.", "Li ne havas libro.". Hasonlóan a jövő időben és a múlt időben sincs különbség: "Me ne iros." és "Me ne iris.".

Az igen/nem típusú kérdéseket a ka szó jelöli. Így a "Van könyvem." ("Me havas libro,") kérdése, a "Van-e könyvem?" idóul "Ka me havas libro?" lesz. A ka továbbá főnév elé is elhelyezhető ige hiányában, amely egyszerűbb kérdést eredményez. Például a "Ka Mark?" jelentheti, hogy "Márk vagy?", hogy "Ő Márk?" vagy "Úgy érted, Márk?" a kontextustól függően.

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ido szókincse a francia, olasz, spanyol, német, angol és orosz nyelven alapul. Ilyen széleskörű alapnyelvkészlettel az ido a legtöbb ember számára elérhető második nyelv. Az első 5371 ido szótő elemzése a következő statisztikákat mutatta[23]:

  • 2024 szótő (38%) 6 nyelvhez tartozik
  • 942 szótő (17%) 5 nyelvhez tartozik
  • 1111 szótő (21%) 4 nyelvhez tartozik
  • 585 szótő (11%) 3 nyelvhez tartozik
  • 454 szótő (8%) 2 nyelvhez tartozik
  • 255 szótő (5%) 1 nyelvhez tartozik

Egy másik elemzés a következőket mutatta ki:

  • 4880 szótő (91%) megtalálható a franciában
  • 4454 szótő (83%) megtalálható az olaszban
  • 4237 szótő (79%) megtalálható a spanyolban
  • 4219 szótő (79%) megtalálható az angolban
  • 3302 szótő (61%) megtalálható a németben
  • 2821 szótő (52%) megtalálható az oroszban
Az idő szavag összehasonlítása a 6 forrásnyelvével és a magyarral
Ido Angol Olasz Francia Német Orosz Spanyol Magyar
bona good ("bonus") buono bon gut ("Bonus") khoroshiy (хороший) bueno jó ("bónusz")
donar give ("donate") dare ("donare") donner geben darit (дарить) dar, donar adni ("adományozni")
filtrar filter filtrare filtrer filtern filtrovat (фильтровать) filtrar szűrni
gardeno garden giardino jardin Garten sad (caд) jardín kert
kavalo horse ("cavalry") cavallo cheval Pferd ("Kavallerie") loshad, kobyla (лошадь, кобыла) caballo ló (lovasság)
maro sea ("marine") mare mer Meer more (море) mar tenger (tengerész)
naciono nation nazione nation Nation natsija (нация) nación nemzet
studiar study studiare étudier studieren izuchat, (изучать) estudiar tanulni
yuna young ("juvenile") giovane jeune jung yunyi, molodoy (юный, молодой) joven fiatal

Az új szavakat általánosságban azok analízisével, etimológiája és a hat forrásnyelvbeli kapcsolata határozza meg. Ha egy szó a már meglevő szókincs alapján létrehozható, általánosságban adoptálják is (például a Wikipedio a wiki előtagból és az enciklopedio szóból), míg ha nem, teljesen új szót hoznak létre. Például az alternatoro szót 1926-ban vették be, leginkább mert öt nyelvben a hatból majdnem egyazon helyesírást használták és elég hosszú volt, hogy ne legyen összekeverhető a meglevő szavakkal.[24] Egy szó bevétele konszenzus útján történik, ami után a szövetség hivatalossá teszi. A homonímiák elkerülése is fontos szempont, az új szavak elfogadását általában megbeszélés előzi meg. A korlátozott értelemmel rendelkező, gyakorlatban ritkán használt idegen szavak (például az intifada a Palesztina és Izrael közti konfliktusra) általánosságban változatlanok maradnak.

Az ido, az eszperantóval ellentétben nem a hímnemet veszi alapértelmezettnek. Például az ido a pincérnő szót nem úgy hozza létre, hogy a hímnemű pincér szóhoz hozzárak egy nőképzőt, az eszperantóval ellentétben. Ehelyett az ido szavak nem nélküliek és két képzővel adható nem hozzá: az -ul a férfi és az -in a női. Például a servisto a pincér, bármilyen nemmel, a servistulo a férfi pincér, míg a servistino a női. Csak két kivétel van eme szabály alól:[9] először a patro az apa, a matro az anya és a genitoro a szülő, és másodszor a viro a férfi, a muliero a és az adulto a felnőtt.[25]

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Miatyánk ido nyelven

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Miatyánk:

Ido

Patro nia, qua esas en la cielo,
tua nomo santigesez;
tua regno advenez;
tua volo facesez
quale en la cielo, tale anke sur la tero.
Donez a ni cadie l'omnadiala pano,
e pardonez a ni nia ofensi,
quale anke ni pardonas a nia ofensanti,
e ne duktez ni aden la tento,
ma liberigez ni del malajo.

Magyar

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
Szenteltessék meg a Te neved,
Jöjjön el a Te országod,
Legyen meg a Te akaratod,
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
És bocsásd meg vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek,
És ne vígy minket kísértésbe,
De szabadíts meg a gonosztól.

Irodalom és kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ido számos letölthető vagy előfizethető kiadvánnyal rendelkezik. A Kuriero Internaciona egy számos kérdéskörrel foglalkozó Franciaországban szerkesztett ido nyelvű magazin. Az Adavane!-t a spanyolországi ido közösség szerkeszti, számos témával, kéthavonta, továbbá jópár oldalnyi lefordított szöveggel. A Progreso a hivatalos ido szervezet lapja, amely már 1908 óta létezik. Más weboldalak is vannak, amelyen különböző történetek, mesék és közmondások találhatók vagy épp bibliai szövegek ido fordításai. A publikaji nevű oldal számos podcast-tel rendelkezik ido nyelven, zenékkel és egyéb felvett anyagokkal.

A Wikipédiának is van ido nyelvű változata, a Wikipedio, amely 2012 januárjában a 81. leglátogatottabb Wikipédia volt.[26]

Nemzetközi ido találkozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
ido nyelvű változatát!

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ido című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Blanke (2000), hivatkozva Sabine Fiedler által "Phraseology in planned languages", Phraseology / Phraseologie, Walter de Gruyter 2007. pp. 779.
  2. ^ a b Guérard, A. L. Chapter VII, A Short History of the International Language Movement. Hozzáférés ideje: 2012. február 12. 
  3. ^ a b c d Dyer, Luther H. The Problem of an International Auxiliary Language and its Solution in Ido (angol nyelven), 54–74. o (1923). Hozzáférés ideje: 2012. február 12. 
  4. Leau, Léopold (1933. August). „La Vereso pri la Delegitaro en 1907” (angol nyelven). Progreso X (96), 4. o. Hozzáférés ideje: 2012. február 12.  
  5. Lapenna, Ivo, Ulrich Lins, Tazio Carlevaro. Esperanto en perspektivo: Faktoj kaj analizoj pri la internacia lingvo (Eszperantó nyelven). London: Centro de Esploro kaj Dokumentado pri la Monda Lingvo-Problemo, 424. o (1974) 
  6. Harlow, Donald J: Ido (angol nyelven). How to Build a Language, 2006. július 4. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  7. Harlow, Donald J: Novial (angol nyelven). How to Build a Language, 2006. július 4. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  8. MacLeod, Dave: Votez! Kande vu komencis lernar Ido?, 2005. november 23. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  9. ^ a b Chandler, James: Changes in Ido since 1922 (angol nyelven), 1997. november 6. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  10. Listo di nova vorti propozita da la Linguala komitato dil Uniono. Suplemento a la revuo Progreso numero 290. ULI
  11. BOL, Jacques: Pri Camiel de Cock, 2004. november 15
  12. Chandler, James: Lasta decido pri nova vorti, 2006. április 16
  13. Landais, Loïc: Nova DK di ULI por 2008-2011, 2008. február 17
  14. Neves, Gonçalo: demisiono ed adio, 2008. augusztus 29
  15. Landais, Loïc: Linguala Komitato di ULI, 2009. szeptember 28
  16. Richard, Gaël: RE: [linguo] Ube es komitato linguala, 2010. február 9
  17. Linguala Komitato di ULI. Uniono por la Linguo Internaciona Ido (ULI)
  18. Jibran (Partaka), Khalil: Ido havas nova Sekretario pri Linguala Questioni, 2010. április 16
  19. Nomino di Sekretario por Linguala Questioni di ULI. Uniono por la Linguo Internaciona Ido, 2010. április 3
  20. Madonna, Tiberio: 2esma raporto de la Linguala Komitato, 2011. január 1
  21. Chandler, James: RE: [linguo] 2esma raporto de la Linguala Komitato, 2011. január 2
  22. La Direktanta Komitato di ULI. ULI
  23. Dyer, Luther H. The Problem of an International Auxiliary Language and its Solution in Ido, 101–121. o (1923). Hozzáférés ideje: 2012. január 19. 
  24. De Cock, Camiel: Lexiko di nova vorti, 1988. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  25. ApGawain, Niklas, P.D. Hugon, J.L. Moore, L. de Beaufront. Ido For All, 52, 70. o (2008. december 30.). Hozzáférés ideje: 2012. február 6. 
  26. Zachte, Erik: Page Views for Wikipedia, Non-mobile, Normalized, 2012. január 18. (Hozzáférés: 2012. január 19.)