A Mars hercegnője

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Mars hercegnője
Princess of Mars large.jpg
A regény első amerikai kiadásának borítója.
Szerző Edgar Rice Burroughs
Eredeti cím A Princess of Mars
Ország  USA
Nyelv angol
Téma science fantasy
Műfaj regény
Sorozat Mars-ciklus
Következő A Mars istenei
Kiadás
Kiadó A. C. McClurg
Kiadás dátuma 1917
Magyar kiadó Ifjúsági Könyvkiadó
Szukits Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1990, 2012
Fordító Kádár Tamás
Szántai Zsolt
Oldalak száma 280 oldal (2012-es kiadás)
ISBN 978-963-497-238-9 (2012-es kiadás)

A Mars hercegnője (A Princess of Mars) 1917-ben megjelent science fantasy regény Edgar Rice Burroughs tollából. A könyv a Mars-ciklus (elterjedt még Barsoom-ciklus néven is) első kötete. Burroughs regénye az első science fantasy regények között szerepelt, és a műfaj népszerűsítésben is oszlopos szerepe volt. A Mars-ciklusban látható marsi környezetre nagy hatással voltak Percival Lowell, amerikai csillagász kutatásai a Marsról.

Mai napig töretlen népszerűsége miatt a huszadik század ponyvairodalmának klasszikusai között tartják számon. A Mars-ciklus olyan sci-fi szerzőkre volt hatással, mint Ray Bradbury, Robert A. Heinlein, Jack Vance, Arthur C. Clarke és John Norman. A sorozat több űrkutatóra is hatással volt, például Carl Saganra is, aki gyerekkorában olvasta A Mars hercegnőjét.

A regénynek itthon két magyar kiadása is létezik. Először 1990-ben jelent meg az Ifjúsági Könyvkiadó jóvoltából, Kádár Tamás fordításában. A második magyar kiadás Szántai Zsolt fordításával jelent meg a Szukits Könyvkiadónál 2012-ben, a művön alapuló John Carter című film egyik borítójával.

A cselekmény ismertetése röviden[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Carter, a virginiai háborús veterán egy társát akarja kiszabadítani az apacsok fogságából, ami kudarcba fullad, ő maga pedig egy barlangban elalszik, majd hirtelen a Marson találja magát. Carter ezután döbben rá, hogy emberfeletti képességekre tett szert. Hamar rátalál a zöldbőrű marslakók egyik népe, a tharkok. Carter tőlük tud meg rengeteg dolgot a Marsról (a marsiak Barsoomnak hívják a saját nyelvükön), majd tetteivel egyre több elismerést vív ki magának a törzsfőnök, Tars Tarkas szemében.

A tharkok elfogják Helium hercegnőjét, a vörös bőrű humanoid marsiak közé tartozó Dejah Thorist, akibe Carter szinte azonnal beleszeret. Szembeszegülve törzse ítéletével megmenti a hercegnőt a megaláztatástól, és ragaszkodik hozzá, hogy saját nevelője, a jószívű Sola gondjaira bízzák. Életét egyedül az intrikus Sarkoja keseríti meg. Carter eldönti, hogy majd visszajuttatja a hercegnőt a saját népéhez.

Kalandjai során Carter egyre inkább érdekelt lesz a marsi politikában, és akaratlanul is a zöld és a vörös marslakók közötti háborúban találja magát. Hogy kiszabadítsa Dejah Thorist Zodanga városállamából, egyesíti a zöldeket és vöröseket, barátságot köt Tars Tarkasszal és segít neki beteljesíteni a bosszúját. Az ellenséges város elbukik, Dejah Thoris pedig feleségül megy Carterhez, így téve meg őt Helium hercegévé. Kettesben kilenc évig élnek együtt, mikor a marsi életfenntartó gépezet elromlik. Carternek eszébe jut, hogyan segíthetne megjavítani, ezért egymaga kerekedik fel. A gép működésbe hozatala után elájul, majd ismét a Földön tér magához, és azon töpreng, vajon mi történhet most Barsoommal és a feleségével.

Filmadaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regényből a The Asylum stúdió készített egy csak DVD-n megjelent filmet Princess of Mars címmel 2009. december 29-én. Ismertebb azonban a 2012. március 9-től vetített Andrew Stanton rendezésében készített, élőszereplős Disney-film, a John Carter, Taylor Kitsch és Lynn Collins főszereplésével.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edgar Rice Burroughs: A Mars hercegnője (2012, Debrecen, Szukits Könyvkiadó, ford. Szántai Zsolt)