2010 – A kapcsolat éve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2010 – A kapcsolat éve
(2010: The Year We Made Contact)
Rendező Peter Hyams
Producer Peter Hyams
Alapmű Arthur C. Clarke – 2010: Második űrodisszeia
Forgatókönyvíró Peter Hyams
Főszerepben Roy Scheider
John Lithgow
Helen Mirren
Candice Bergen
Zene Richard Strauss
David Shire (zeneszerző)
Operatőr Peter Hyams
Vágó James Mitchell
Jelmeztervező Patricia Norris
Gyártás
Gyártó Metro-Goldwyn-Mayer
Ország  USA
Nyelv angol, orosz
Időtartam 111 perc
Költségvetés 28 millió USD[1]
Forgalmazás
Bemutató USA 1984. december 7.
Bevétel USA 40 400 657 USD[2]
Kronológia
Előző 2001: Űrodüsszeia
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A 2010 – A kapcsolat éve (2010: The Year We Made Contact) 1984-es amerikai sci-fi film, írta és rendezte Peter Hyams. Az 1968-as 2001: Űrodüsszeia című film folytatása, alapjául Arthur C. Clarke, 2010: Második űrodisszeia című regénye szolgált.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film kilenc évvel a 2001: Űrodüsszeia története után játszódik.

Kilenc éve, hogy nem adott hírt magáról a Jupiter holdjai között keringő rejtélyes fekete hasáb felkutatására indult űrhajó, az amerikai Discovery legénysége. Közös orosz-amerikai expedíció indul útnak, hogy kiderítse, mi történt 2001-ben, és megfejtse a különös fekete monolit titkát. Az orosz Alekszej Leonov űrhajó megérkezik a Jupiter közelébe. Tánya Kirbuk, az orosz legénység kapitánya felébreszti a hibernációból Floydot a beütemezett időpont előtt, mert oxigént és klorofillt észlelnek az Európa hold felszínén. Egy automatikus szondát küldenek ki, ami azonban a felszín megközelítése során egy elektromágneses kitörés után tönkremegy. Floyd véleménye szerint ez figyelmeztetés lehet azoktól, akik a monolitot készítették, hogy maradjanak távol az Európától.

Az első alkalommal végrehajtott levegőfékezés után (aminek során az űrhajó sebessége lecsökken és a Jupiter körül kezd keringeni) észreveszik az elhagyott, de sértetlennek látszó Discoveryt. Egy orosz és egy amerikai űrhajós átszáll a Discoveryre, majd egy „függőhidat” építenek ki a két űrhajó között.

Dave Bowman a Földön a tévé képernyőjén megjelenik az özvegyének és elbúcsúzik tőle. Ugyanakkor láthatatlanul megjelenik halálosan beteg anyja betegágyánál és megfésüli annak haját, ezután anyja békésen meghal.

A Discovery-n Chandra megtalálja HAL-9000 hibájának okát: az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács hazugságra kényszerítette a gépet, amire az képtelen volt, ezért meghibásodott.

Miközben az egymást gyanakodva méregető űrhajósok kezdenek összeszokni, az őket delegáló nagyhatalmak között a Földön elmérgesedik a viszony, háborús helyzet alakul ki. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása után az űrhajósokat a közös kutatás felfüggesztésére és visszatérésre utasítják. A három amerikai űrhajósnak „amerikai felségterületre”, a Discovery fedélzetére kell visszavonulnia, az oroszoknak a Leonov fedélzetén kell maradniuk. Néhány hét múlva, a megfelelő indítási ablak elérésekor mindkét űrhajó elindulhat a Föld felé. Ám különös dolog történik, a monolit ismét hatni kezd. A rég eltűnt Bowman figyelmezteti az űrhajósokat, hogy két napon belül el kell hagyniuk a helyszínt. Mivel külön-külön nincs elég üzemanyaguk, illetve számítási kapacitásuk, a visszatéréshez a két nemzet űrhajósainak össze kell fogniuk, és közben az embereket feláldozhatónak tekintő HAL-9000 rendszert is maguk mellé kell állítaniuk. A Jupiter felszínén egy hatalmas árnyék jelenik meg, amit sok-sok monolit okoz, amik száma egyre növekszik. A Jupiter mérete eközben csökkenni kezd. Két nap múlva HAL-9000 tizedmásodperces pontossággal beindítja a Discovery hajtóműveit, majd másfél perces működés után leállítja azokat. Nem sokkal később a Leonov leválik a Discoveryről és elindul a Föld felé, ahol hamarosan egy új nap jelenik meg az égen, a valamikori Jupiter.

Bowman felveszi a kapcsolatot HAL-lal, közli vele, hogy a Discovery küldetése sikeres volt és arra utasítja, hogy az antennáját a Leonov helyett fordítsa a Föld felé és sugározza folyamatosan az alábbi szöveges üzenetet:

ALL THESE WORLDS
ARE YOURS EXCEPT
EUROPA
ATTEMPT NO
LANDING THERE
USE THEM TOGETHER
USE THEM IN PEACE

Szabad fordításban: „Minden világ a tiétek, kivéve az Európát, ne szálljatok le rá. Használjátok a világokat közösen és békében.”

A rejtélyes új csillag megjelenése arra sarkallja a szovjet és amerikai politikai vezetőket, hogy vonják vissza a hadseregeket és keressenek békét egymással. Az Europa hold fagyos jégvilágból hirtelen nedves dzsungellé alakul át, ahol megjelenik egy monolit és várja az élet megjelenését...

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oscar-díj (1985)
    • jelölés: legjobb látványtervezés (Albert Brenner, Rick Simpson)
    • jelölés: legjobb jelmeztervezés (Patricia Norris)
    • jelölés: legjobb maszk (Michael Westmore)
    • jelölés: legjobb hang (Gene S. Cantamessa, Carlos DeLarios, Aaron Rochin, Michael J. Kohut)
    • jelölés: legjobb vizuális effektusok (Richard Edlund, Neil Krepela, George Jenson, Mark Stetson)
  • Szaturnusz-díj (1985)
    • jelölés: legjobb jelmez (Patricia Norris)
    • jelölés: legjobb sci-fi film
    • jelölés: legjobb speciális effektusok (Richard Edlund)
  • Hugo-díj (1985)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Box office/business (angol nyelven). 2010. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
  2. 2010 (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. november 26.)