2010 – A kapcsolat éve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2010 – A kapcsolat éve
(2010: The Year We Made Contact)
1984-es amerikai film
RendezőPeter Hyams
ProducerPeter Hyams
AlapműArthur C. Clarke2010. Második űrodisszeia
Műfaj
ForgatókönyvíróPeter Hyams
Főszerepben
ZeneRichard Strauss
David Shire (zeneszerző)
OperatőrPeter Hyams
VágóJames Mitchell
JelmeztervezőPatricia Norris
DíszlettervezőAlbert Brenner
Gyártás
GyártóMetro-Goldwyn-Mayer
Ország USA
Nyelvangol, orosz
Forgatási helyszínÚj-Mexikó
Játékidő111 perc
Költségvetés28 millió  USD[1]
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
BemutatóUSA 1984. december 7.
BevételUSA 40 400 657 USD[2]
Kronológia
Előző2001: Űrodüsszeia
További információk
SablonWikidataSegítség

A 2010 – A kapcsolat éve (eredeti cím: 2010: The Year We Made Contact) 1984-es amerikai sci-fi film, írta és rendezte Peter Hyams. Az 1968-as 2001: Űrodüsszeia című film folytatása, alapjául Arthur C. Clarke, 2010: Második űrodisszeia című regénye szolgált.

Történet[szerkesztés]

A film kilenc évvel a 2001: Űrodüsszeia története után játszódik.

Kilenc éve, hogy nem adott hírt magáról a Jupiter holdjai között keringő rejtélyes fekete hasáb felkutatására indult űrhajó, az amerikai Discovery legénysége. Közös orosz-amerikai expedíció indul útnak, hogy kiderítse, mi történt 2001-ben, és megfejtse a különös fekete monolit titkát. Az orosz Alekszej Leonov űrhajó megérkezik a Jupiter közelébe. Tánya Kirbuk, az orosz legénység kapitánya felébreszti a hibernációból Floydot a beütemezett időpont előtt, mert oxigént és klorofillt észlelnek az Europa hold felszínén. Egy automatikus szondát küldenek ki, ami azonban a felszín megközelítése során egy elektromágneses kitörés után tönkremegy. Floyd véleménye szerint ez figyelmeztetés lehet azoktól, akik a monolitot készítették, hogy maradjanak távol az Európától.

Az első alkalommal végrehajtott levegőfékezés után (aminek során az űrhajó sebessége lecsökken és a Jupiter körül kezd keringeni) észreveszik az elhagyott, de sértetlennek látszó Discoveryt. Egy orosz és egy amerikai űrhajós átszáll a Discoveryre, majd egy „függőhidat” építenek ki a két űrhajó között.

Dave Bowman a Földön a tévé képernyőjén megjelenik az özvegyének és elbúcsúzik tőle. Ugyanakkor láthatatlanul megjelenik halálosan beteg anyja betegágyánál és megfésüli annak haját, ezután anyja békésen meghal.

A Discoveryn Chandra megtalálja HAL-9000 hibájának okát: az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács hazugságra kényszerítette a gépet, amire az képtelen volt, ezért meghibásodott.

Miközben az egymást gyanakodva méregető űrhajósok kezdenek összeszokni, az őket delegáló nagyhatalmak között a Földön elmérgesedik a viszony, háborús helyzet alakul ki. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása után az űrhajósokat a közös kutatás felfüggesztésére és visszatérésre utasítják. A három amerikai űrhajósnak „amerikai felségterületre”, a Discovery fedélzetére kell visszavonulnia, az oroszoknak a Leonov fedélzetén kell maradniuk. Néhány hét múlva, a megfelelő indítási ablak elérésekor mindkét űrhajó elindulhat a Föld felé. Ám különös dolog történik, a monolit ismét hatni kezd. A rég eltűnt Bowman figyelmezteti az űrhajósokat, hogy két napon belül el kell hagyniuk a helyszínt. Mivel külön-külön nincs elég üzemanyaguk, illetve számítási kapacitásuk, a visszatéréshez a két nemzet űrhajósainak össze kell fogniuk, és közben az embereket feláldozhatónak tekintő HAL-9000 rendszert is maguk mellé kell állítaniuk. A Jupiter felszínén egy hatalmas árnyék jelenik meg, amit sok-sok monolit okoz, amik száma egyre növekszik. A Jupiter mérete eközben csökkenni kezd. Két nap múlva HAL-9000 tizedmásodperces pontossággal beindítja a Discovery hajtóműveit, majd másfél perces működés után leállítja azokat. Nem sokkal később a Leonov leválik a Discoveryről és elindul a Föld felé, ahol hamarosan egy új nap jelenik meg az égen, a valamikori Jupiter.

Bowman felveszi a kapcsolatot HAL-lal, közli vele, hogy a Discovery küldetése sikeres volt és arra utasítja, hogy az antennáját a Leonov helyett fordítsa a Föld felé és sugározza folyamatosan az alábbi szöveges üzenetet:

ALL THESE WORLDS
ARE YOURS EXCEPT
EUROPA
ATTEMPT NO
LANDING THERE
USE THEM TOGETHER
USE THEM IN PEACE

Szabad fordításban: „Minden világ a tiétek, kivéve az Európát, ne szálljatok le rá. Használjátok a világokat közösen és békében.”

A rejtélyes új csillag megjelenése arra sarkallja a szovjet és amerikai politikai vezetőket, hogy vonják vissza a hadseregeket és keressenek békét egymással. Az Europa hold fagyos jégvilágból hirtelen nedves dzsungellé alakul át, ahol megjelenik egy monolit és várja az értelmes élet megjelenését...

Szereplők[szerkesztés]

Díjak és jelölések[szerkesztés]

  • Oscar-díj (1985)
    • jelölés: legjobb látványtervezés (Albert Brenner, Rick Simpson)
    • jelölés: legjobb jelmeztervezés (Patricia Norris)
    • jelölés: legjobb maszk (Michael Westmore)
    • jelölés: legjobb hang (Gene S. Cantamessa, Carlos DeLarios, Aaron Rochin, Michael J. Kohut)
    • jelölés: legjobb vizuális effektusok (Richard Edlund, Neil Krepela, George Jenson, Mark Stetson)
  • Szaturnusz-díj (1985)
    • jelölés: legjobb jelmez (Patricia Norris)
    • jelölés: legjobb sci-fi film
    • jelölés: legjobb speciális effektusok (Richard Edlund)
  • Hugo-díj (1985)

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Box office/business (angol nyelven). 2010. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
  2. 2010 (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. november 26.)