Éjfélkor Párizsban
| Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris) | |
| 2011-es amerikai–spanyol–francia film | |
 | |
| Owen Wilson és Rachel McAdams a filmben | |
| Rendező | Woody Allen |
| Producer | Letty Aronson Stephen Tenenbaum, Jaume Roures |
| Alapmű | romantikus vígjáték |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Woody Allen |
| Főszerepben | Owen Wilson Rachel McAdams Marion Cotillard Carla Bruni Kathy Bates Adrien Brody Michael Sheen |
| Zene | Stephane Wrembel |
| Operatőr | Darius Khondji Johanne Debas |
| Vágó | Alisa Lepselter |
| Gyártás | |
| Gyártó | Gravier Productions Mediapro Televisió de Catalunya (TV3) Versátil Cinema |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok Spanyolország |
| Nyelv | angol francia spanyol |
| Forgatási helyszín |
|
| Játékidő | 94 perc |
| Költségvetés | 17 millió dollár |
| Képarány | 1,85 : 1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Sony Pictures Classics  Budapest Film |
| Bemutató | 2011. június 10. 2011. november 10. |
| Korhatár | 12 éven aluliak számára nem ajánlott |
| Bevétel | 143 693 474 dollár |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Éjfélkor Párizsban témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Éjfélkor Párizsban (eredeti cím: Midnight in Paris) 2011-ben bemutatott romantikus filmvígjáték. Rendező és forgatókönyvíró Woody Allen, a filmet első ízben a 2011-es cannes-i filmfesztivál megnyitóján játszották.
Cselekménye[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Gil és Inez jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egymáshoz való: Gil író és esetleg Párizsban szeretne élni, és komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben Párizsban járkálni, míg Inez egyáltalán nem. A történetben a fordulatot az hozza, amikor Gil felfedezi, hogy pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy autómatuzsálem áll meg mellette és észrevétlenül időutazásban vesz részt, ami visszaröpíti az általa kedvelt 1920-as évek Párizsába, ahol neves festőkkel, írókkal találkozik. Az esemény több egymás utáni éjszakán megtörténik, ezért Gil kettős életet kezd élni. Apósjelöltje magándetektívet fogad, hogy kiderítse, merre járkál éjszakánként (a magánnyomozó azonban eltűnik, mert visszakerül a reneszánsz korba).
A történet két szálon fut: az egyikben a főszereplő, Gil a magánéletben egy olyan nőhöz tervezi kötni magát, akivel a lényeges dolgokban nem értenek egyet és állandóan veszekszenek. A másik szálon Gil a számára „aranykor”-nak számító korba kerül, aminek minden percét élvezi. Ezen a helyszínen sok művész jelenik meg a filmben: Ernest Hemingway, F. Scott Fitzgerald, Gertrude Stein, Cole Porter, Pablo Picasso, Salvador Dalí, Luis Buñuel. Itt Gil megismerkedik egy lánnyal, Adrianával, aki egyre szimpatikusabb lesz neki (és aki pillanatnyilag Picasso barátja, de korábban több más művész is a szeretője volt). Amikor Andrianával együtt visszakerülnek 1890-be, ami Adriana szerint izgalmas kor (és nem is akar visszamenni 1920-ba Gillel), Gil felismeri, hogy a nosztalgia érzése abból az igényből fakad, hogy saját korunkból (amiről azt látjuk, hogy tele van problémákkal) elkerüljünk egy másikba, de az ott élőknek az a kor épp olyan hétköznapi és unalmas, mint nekünk a sajátunk.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők[szerkesztés]
- Owen Wilson – Gil Pender, amerikai író
- Rachel McAdams – Inez, Gil menyasszonya
- Kurt Fuller – Peter, Inez apja
- Marion Cotillard – Adriana, akivel Gil megismerkedik 1920-ban
- Kathy Bates – Gertrude Stein, irodalomkritikus, akinek Gil odaadja a könyve kéziratát és a nő elismerően nyilatkozik róla
- Adrien Brody – Salvador Dalí
- Michael Sheen – Paul, Inez barátnőjének tudálékos barátja (aki mindenben szakértő), később Inez szeretője
- Carla Bruni – tárlatvezető a múzeumban
- Tom Hiddleston – F. Scott Fitzgerald
- Alison Pill – Zelda Fitzgerald
- Corey Stoll – Ernest Hemingway
- Sonia Rolland – Josephine Baker
- Marcial Di Fonzo Bo – Pablo Picasso
- Adrien de Van – Luis Buñuel
- David Lowe – T. S. Eliot
- Yves-Antoine Spoto – Henri Matisse
- Vincent Menjou Cortes – Henri de Toulouse-Lautrec
- Olivier Rabourdin – Paul Gauguin
Fogadtatása[szerkesztés]
Magyarországi bemutatója 2011. november 10-én volt, DVD-n 2011. december 20-án jelent meg.
A 2011. június 10-én 6 amerikai filmszínházban bemutatott film sikeres fogadtatásra talált a nézők és a kritikusok körében egyaránt. Hamarosan 1000 moziban kezdték vetíteni, és a jegyárbevétel meghaladta a Vicky Cristina Barcelona és a Match Point bevételét.[1]
Az amerikai filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 93%-ra értékelte 196 vélemény alapján.[2]
Quentin Tarantino ezt a filmet választotta 2011 legjobbjának.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Woody Allen utolsó filmje az egyik legsikeresebb – Index, 2011. június 23.
- ↑ Rotten Tomatoes értékelés
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Éjfélkor Párizsban a PORT.hu-n (magyarul)
- Éjfélkor Párizsban az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Éjfélkor Párizsban a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Éjfélkor Párizsban a Box Office Mojón (angolul)
- Kritikák
- Woody Allen Minuit a Paris, avagy Paris je t'aime – Ile-de-france.blog.hu, 2011. május 14.
- Szeressétek Woody Allent! – Origo, 2011. november 10.
- Régen jobb volt? – Port.hu, 2011. november 9.
