Logó
A logó egy cég, szervezet vagy szolgáltatás egyedi, jól felismerhető, azonosításra szolgáló jele. A logó elsődleges célja a megkülönböztetés, az egyértelmű jelölés megkönnyítve a tájékozódást a piac szereplői között. A logó sok esetben egyenesen a márka szinonimájaként funkcionál.[1]
A logó védjegyoltalom (trademark, US:, ®, vagy ™ jelölés) alá helyezve védjegyként is szolgálhat, ami alapján a védjegyjogosultnak (tulajdonos) kizárólagos joga van a védjegy használatára. A védjegyet csak a jogosult használhatja, vagy használati engedélyt (licencia) adhat másnak is. Ezáltal a logó komoly értéket képviselhet. Jeleként Magyarországon a ® szimbólumot használjuk, vagy a „Törv. védve” feliratot.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A jelenkori logók kialakulásában számos történelmi jelenségnek, újításnak szerepe volt, például a pénzérméknek (az ókortól kezdve), a logografikus nyelvek elterjedésének, a címereknek, vízjegyeknek és a nyomtatás feltalálásának.
Ahogyan az ipari forradalom a mezőgazdaságra épülő társadalmi berendezkedést iparivá formálta át a XVIII. és XIX. században, a fotográfia és litográfia segítségével létrejött a reklámipar is, amely egyesítette magában a képi világot és a tipográfiát. A korábban csak dekoráció és önkifejezés céljára alkalmazott művészet így új funkciót nyert: hogy a segítségével az egyre gyarapodó középosztály könnyebben megkülönböztethesse a piacon jelenlévő márkákat.
A XIX. század második felére általános jelenséggé vált, hogy az újságok, folyóiratok, de még a gyermekkönyvek is sajátos képi világot dolgoztak ki maguknak. A nyomtatási technológia olcsóbbá válásával később újból előtérbe került a tipográfia, és a nagy cégek sajátos tipográfiákat kezdtek alkalmazni.
A század végén megjelenő Arts and Crafts mozgalom volt az, amelynek köszönhetően a gyártók és mesteremberek szemléletmódja abba az irányba terelődött, hogy törekedjenek termékeik felismerhetővé tételére, így megjelentek az egyedi logók és vízjelek.
A logók formai követelményei [szerkesztés]
A logó lehet egy szöveges felirat, a szolgáltatás vagy cég neve, akár szlogennel, vagy tartozhat hozzá valamilyen grafikai ábra, embléma is. Utóbbi esetben magát az ábrát használhatják önmagában is, a nevet elhagyva, hiszen egy kellően bejáratott, ismertté tett márkajelzés a cég nevének feltüntetése nélkül is egyértelműen jelölhet, például a közismert Adidas (három levél), Nike (pipa), Puma emblémák, de ide tartoznak a nagy autómárkák is: Audi, Mercedes, Toyota. Az egyik legismertebb logó a Coca-Cola üdítőitalé, mely jellegzetes betűtípusa 1885 óta gyakorlatilag változatlan.[2]
A logók típusai [szerkesztés]
Kialakításuk alapján három alapvető logótípust különböztetünk meg: szöveget, ikonikus és vegyes logókat.
Szöveges logók [szerkesztés]
A három közül a legegyszerűbb fajta, amely elsősorban tipográfiai megoldásokkal igyekszik egyedi hatást elérni. Megalkotásuk általában meglehetősen bonyolult, mivel úgy kell könnyen felismerhető és teljesen egyedi arculatot alkotni az adott cég számára, hogy ehhez a feladathoz csak meglehetősen kevés eszköz áll rendelkezésre.
Szöveges logók esetén a cégek általában egész arculatukat azzal az egy vagy több egyszerű színnel határozzák meg, amely a logóban is megjelenik, mivel ez az emberi agy számára az egyik legjelentősebb befolyásoló tényező, mely segít megjegyezni a logót. Ilyen például a Coca-Cola védett színe, amelyet egyetlen más cég sem használhat fel.[3]
Emellett egyedi betűtípusokat használnak a tervezők, hiszen egy jól eltalált, teljesen egyedi tipográfia segítségével azonnal asszociálhatunk az adott márkanévre is. Ezen a téren még a betűközre, a karakterek elhelyezésére szoktak kiemelten ügyelni, ami azért fontos, mert a logónak nyomtatásban és pl. óriásplakát-méretben is megfelelően kell mutatnia.
Sokszor használnak úgynevezett tagline-t is, amely egy a logóhoz tartozó, ám annál egyszerűbb szöveg. Ez tipográfiai szempontok szerint és színvilágában is a logóhoz igazodik és egyféle mottóként szolgál, amely segít jobban megjegyezni a márkát.[3]
Ikonikus logók [szerkesztés]
Ez a legelterjedtebb logótípus, amely általában egy leegyszerűsített, egyszerű színvilágú, jól beazonosítható szimbólumból áll. Jelentésük lehet többrétegű, szimbolikus is, de akár közvetlenül is megjeleníthetik az adott terméket.
Hogy minél megjegyezhetőbb legyen, a lehető legegyszerűbb formákkal szoktak dolgozni. Színvilágukban is visszafogottak, nem csak a könnyebb felismerhetőség, de az olcsóbb realizálás - pl. óriásplakáton, ajándéktárgyakon való megjelenítés - miatt is. Emellett az is fontos szempont, hogy a logó kisebb felbontásban is felismerhető maradjon, ami szintén az egyszerűség mellett szól.
A szöveges logókhoz hasonlóan ebben az esetben is szoktak alkalmazni tagline-okat, az ilyen típusú logók már félúton vannak az ikonikus és vegyes típusok között.[4]
Vegyes logók [szerkesztés]
A vegyes logók a szöveges és ikonikus típusok megoldásait egyesítik magukban. Az egyszerű, letisztult és könnyen felismerhető szimbólumok ebben az esetben a márkanévvel együtt jelennek meg, a szöveg általában - de nem szükségszerűen - a szimbólumba van integrálva.[5] Előfordulnak lazábban integrált megoldások is, amelyek esetén például a szöveg eltávolításával is felismerhető, könnyen azonosítható marad a szimbólum.
Gyakran alkalmazzák feltörekvő, kiépített branddel még nem rendelkező cégek, mivel a segítségével sokkal gyorsabban fel tudják építeni az ismertséget, mint az egyszerű szöveges vagy ikonikus megoldásokkal.[6]
Dinamikus logók [szerkesztés]
Néhány cég alkalmaz dinamikus logókat is, amelyek többféleképpen jelenhetnek meg, mégis felismerhetőek maradnak. Ilyen például a Michelin által használt Michelin Man, amelyet 1898 óta alkalmaz a vállalat, és a különböző reklámokban számtalan különféle módon tűnt már fel. Dinamikus logókat használ továbbá például az MTV vagy a Google is.[7]
Formatervezés [szerkesztés]
Mivel a logó a céget univerzálisan is jelképezi, meghatározza az arculatát, komoly reklámértéke van, a nagy cégek igen komoly összegeket költenek a cég logójának és arculatának megterveztetésére.
Komoly tervezésnél figyelembe veszik a következőket:
- Stílus: fontos, hogy a logó stílusa megfeleljen a választott célközönség által igényeltnek. Például a szórakoztató, média ágazatban lehet játékos, akár gyermeteg is a logó megjelenése, akár vad színekben, de egy komoly üzleti tevékenység, pénzügyi szolgáltatáshoz inkább illik, és nagyobb valószínűséggel lesz elfogadott és sikeres egy komolyabb, visszafogottabb stílusban megjelenített logó, például bankok logói.
- Színvilág: szintén a célközönség ízlésvilága, valamint a jelölni kívánt szolgáltatás vagy cég profilja a meghatározó. Például egy környezetvédelemmel foglalkozó cég színei: kék és zöld, míg ha a forróságra akarják, hogy asszociáljanak, vagy feltűnést kell kelteni, inkább használatosak a meleg, élénk színek, például narancsszínű és piros.
- Forma, bonyolultság: fontos a stilizált megjelenítés, a kevéssé bonyolult, így jobban megjegyezhető és felismerhető formák. Tévhit, hogy feltétlenül a tevékenységet kell ábrázolnia a logó grafikájának, hisz ez sokszor túl bonyolult, és akár lehetetlen is. Azonkívül, mivel sok azonos profilú cég létezik, nem is kívánatos, hisz ezek között sok hasonlóság adódna, és ezért épp a logó legfőbb kritériuma tűnik el: az egyértelmű megkülönböztetés. A lényeg, hogy akár teljesen stilizált, nonfiguratív formákat alkalmazva valamilyen egyedi jelzés jöjjön létre.
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a WordPress című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- ↑ Wheeler, Alina. Designing Brand Identity ©2006 John Wiley & Sons, Inc. (4. o.) ISBN 978-0-471-74684-3
- ↑ Coca Cola Company - Red Spencerian Script. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
- ^ a b Csurga.hu: Szöveges logók
- ↑ Ikonikus logók
- ↑ Logo Design Concepts: The Combination Mark
- ↑ Vegyes logók
- ↑ Rawsthorn, Alice (2007-02-11). "The new corporate logo: Dynamic and changeable are all the rage". International Herald Tribune.
