Márka (marketing)
|
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
Tartalomjegyzék |
A márka fogalma [szerkesztés]
A márka szó jelentésének kifejezésére gyakran az angolból átvett brand szót használják. A fogalom összefoglalja egy termék, szervezet akár szolgáltatás arculatát, szlogenjét, logóját (védjegy oltalomban részesíthető grafikai elemeit, ismertetőjegyeit) és mindazt amit a fogyasztók, alkalmazottak és egyéb stakeholderek képzelnek a márkanév hallatán az adott termékről, szolgáltatásról, szervezetről (előnyök, értékek, kultúra, közösség). Ezek pozicionálják a piacon a márka helyzetét, ez ad összehasonlítási alapot a konkurensekkel. Ezekkel a képzelt, vagy valós értékekkel lesz több, értékesebb a márka. Az igazi brand felépítése hosszú folyamat, ennek során a szervezetek célja az általuk értékesített termék, szolgáltatás megkülönböztetése a versenytársak termékeitől, szolgáltatásaitól. Az eladások érdekében kívánatosabbá kell váljon a márka a potenciális fogyasztók számára, mint a hasonló kategóriájú, tudású, ízű ...stb. termék, szolgáltatás, szervezet. Ezért felárat is hajlandó fizetni a vásárló, így a többlet a márkaneveknek önállóan is értéket ad. Vagyis a márka pozíciója miatt versenyelőnyre tesz szert a márkázott termék. A megvásárlással, igénybevétellel extra haszonra tesz szert a felhasználó. Kotler Philip Kotler megfogalmazásában a márka célja, "hogy adott eladó vagy eladók csoportjának termékeit vagy szolgáltatásit azonosítsa és megkülönböztesse őket a versenytársakétól"[1] A márkák csoportokba sorolhatók[2]:
- "A" márkák, nemzetközi márkák, jelentős marketingtámogatásban részesülnek;
- "B" márkák, minden olyan kisebb márka, ami alacsony marketingtámogatásban részesül;
- kereskedelmi márkák, az olyan márkák, amelyeket csak azt birtokló kereskedelmi lánc egységeiben lehet megvásárolni.
Márkaépítés, márkamenedzsment eszközei [szerkesztés]
Legelőször a márkanév kitalálása, képi megjelenítése után jogilag kell levédeni azt. Védjegyoltalomban kell részesíteni a márkát, ez biztosítja a márka használatához való jogot. Az első feladatok közé tartozik a fogyasztók- és konkurensek elemzése, a célcsoport meghatározása. Ezek után a pozicionálás is meg tud történni. Vagyis megkülönböztetésre kerül a termék a versenytársak termékitől.[3] Az egyik első lépés a jelenlét. Ismerté kell váljon a márkanév, a vásárlói igényeknek megfelelően kell ezt megvalósítani. Egy sikeres márkának a kommunikációnak megfelelően ki kell tudnia elégítenie a fogyasztó igényeit és adjon valami értéktöbbletet is. így fog idővel kialakulni a márkahűség, ami leegyszerűsíti a vásárló döntését, és megtörténik az újravásárlás[4]. Sikeresnek akkor nevezhető a márkaépítés ha a márkanév meghallása után a potenciális fogyasztók be tudják azonosítani a fogalom mögött levő terméket, szolgáltatást, szervezetet. Eredményesnek akkor, ha a vásárló hajlandó a többletet kifizetve vásárolni, és amikor újra szükséglet lép fel nála, akkor ismét az adott brand-et választja. A márkáknak is van életútjuk, így lehetséges a két szint között is márkákat azonosítani. Eszközök:
- arculattervezés
- reklám
- public relations
- merchandising
- promóció (marketing)
- szponzoráció
- mecenatúra
- franchise
Vannak vállalatok akik sikeresebbek a márkaérték növelésben, kiterjesztésében. Ilyen például a Disney cég (pl.: Micimackó brand), vagy a Coca-Cola (a sima és a light termékeivel). Egy brand az ismertség alapján lehet globális, nemzetközi, országos, regionális.
A márkák története [szerkesztés]
A középkori híres festők aláírásait tekinthetjük a legelső márkázásnak. Később a szarvasmarhák, lovak billogozásával meg kellett jelölni az állatokat, hiszen ha elkóboroltak,vagy ellopták őket akkor ez segített az azonosításban. Itt egyedi jeleket kellett kitalálni, ami jó beazonosíthatóvá tette a tulajdonosokat. Amikor elindult az ipari termelés, már nem csak a helyi piacra termeltek a gyárak. Az áruk gyártóinak meg kellett győzni a vásárlókat, hogy bízzanak a nem helyi termékben, majd utána ezt egyértelműen be tudják azonosítani a vásárlás helyén.
Márkák a közösségi oldalakon [szerkesztés]
Az új évezred egyik nagy kihívása és lehetősége is a brandeknek, hogy miként tudják használni a közösségi hálózatokat (Facebook, Iwiw, Linkedin, stb.). Ezeken a platformokon be lehet vonni a fogyasztókat közvetlenül a márkaépítésbe. Hosszú távú közvetlen kapcsolatot lehet kiépíteni, ezzel a márkahűséget lehet erősíteni. A legnépszerűbb brandek a Facebook-on, a számok a márkák oldalát lájkoló felhasználók számát jelenti,[5] a listák 2012 május eleji állapotot tükröznek:
- Coca-Cola 41.653.940
- Starbucks 29.922.676
- Converse 29.914.846
- Red Bull 28.009.817
- Oreo 26.230.472
- PlayStation 22.602.455
- Skittles 21.803.835
- iTunes 21.544.250
- Angry Birds 19.335.608
- McDonald's 19.311.137
Magyarországon következő a sorrend az oldalt követők száma alapján:
- Extreme Silver 947.500
- Túró Rudi 635.422
- Norbi Update 439.288
- Milka 404.506
- utazom.com 392.509
- MyPromo.Hu 331.794
- Bónusz Brigád 312.088
- RetroJeans 125.902
- Pek-Snack 123.863
- Coke Club 113.006
Márkaérték [szerkesztés]
A mai felfogás szerint a márka önmagában is érték. Évente az Interbrand tanácsadó cég egy rangsort állít fel a globális márkákból, a márka becsült értéke alapján. Ezen márkáknak legalább 3 földrészen jelen kell legyenek.
2011 legértékesebb márkái:[6]
- Coca-Cola
- IBM
- Microsoft
- GE
- McDonald's
- Intel
- Disney
- HP
A márka értéket meghatározzák következő tényezők[7]:
- márkanév ismertsége,
- márkahű fogyasztók,
- érzékelhető minőség,
- a márkához köthető asszociációk.
Kapcsolódó oldalak [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek, források [szerkesztés]
- ↑ [Kotler, Philip: Marketing menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, p.491]
- ↑ [Rekettye Gábor A kereskedelmi márkák szerepe a versenyben Magyar Tudomány 2009.06. 690 o.],
- ↑ [Keszténé Kiss Jolán Mitől lesz márka a termék? CEO 2003/3 34.old]
- ↑ [1]
- ↑ A top 100-as listát lehet itt megnézni
- ↑ [Keszténé Kiss Jolán Mitől lesz márka a termék? CEO 2003/3 33.old]

