George Cukor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Cukor
George Cukor Allan Warren.jpg
Cukor 1973-ban
Születéskori neve George Dewey Cukor
Született 1899. július 7.
New York, USA
Elhunyt 1983. január 24. (83 évesen)
Los Angeles, Kalifornia, USA
Foglalkozása filmrendező
Díjak Oscar-díj
Legjobb rendező
My Fair Lady (1964)

George Cukor az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

George Cukor (New York, 1899. július 7.Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) amerikai filmrendező.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York-i magyar zsidó családban született. Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd a 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadway-on. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywood-i filmek közé tartoznak. 1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-el és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet. A Broadway-on megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garboval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicelváltozatának a megrendezésére.

Viszályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshez és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGMhez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásának köszönhette, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai Cukor "nagy hollywoodi rendezőnő volt". Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei "homoszexuális érzékenységéből" eredtek.

Hanyatlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]