Christopher Hampton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Christopher Hampton
2016-ban
2016-ban
SzületettChristopher James Hampton
1946. január 26. (78 éves)[1][2][3][4][5]
Faial
Állampolgárságabrit
Foglalkozása
Iskolái
  • New College
  • Reigate St Mary's School
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Christopher Hampton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir Christopher James Hampton, CBE, FRSL (Horta, Portugália, 1946. január 26.) brit drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró és rendező.

Élete és pályája[szerkesztés]

Brit szülők gyermekeként született Faialon, az Azori-szigetek legnagyobbikán, mivel apja, Bernard Patrick Hampton a Cable & Wireless távközlési cég mérnökeként éppen hosszabb ideig ott dolgozott,[9][10] akinek munkája miatt a család Ádenbe, majd az egyiptomi Alexandriába költözött. Az 1956-os szuezi válság miatt a család kénytelen volt sietve, vagyona nélkül elhagyni az országot. Christophert és bátyját Angliába küldték, míg az apa továbbra is nemzetközi szinten tevékenykedett a cégénél.

Miután egy reigate-i iskolába járt (Surrey), 13 évesen három év után átment a Lancing College-ba, a nagy múltú angol magániskolába. Egyik iskolatársa David Hare drámaíró volt, Harry Guest költő (* 1932) pedig ott tanított.

1964-től németül és franciául tanult az oxfordi New College-ban, ahol 1968-ban első osztályú diplomával végzett.[11][12]

Áttörése rendkívül korán következett be: 1966-ban a Mikor láttad utoljára anyámat? című darabjával, amelyet a mindössze 20 éves Hampton egy anya viszonyát mutatja be fia legjobb barátjával a londoni West Enden.[13] 1973-ban debütált forgatókönyvíróként a Babaház című filmmel, amely Henrik Ibsen színdarabjának Broadway-produkciója alapján készült. 1979-ben íróként dolgozott a Történetek a bécsi erdőből című filmen, amely Ödön von Horváth azonos című darabja alapján készült.

1985-ben a Royal Shakespeare Company elkészítette Choderlos de Laclos Veszélyes kapcsolatok című regényének adaptációját. Hampton elnyerte a darabért a legjobb darabnak járó Evening Standard-díjat és a legjobb új darabnak járó Laurence Olivier-díjat, Lindsay Duncan pedig a legjobb színésznőnek járó Laurence Olivier-díjat Verteuil márkiné alakításáért. Az Veszedelmes viszonyok című filmdrámához írt forgatókönyve jelentette az áttörést Hampton számára; 1989-ben Oscar-díjat és az Amerikai Írók Céhe díját kapta ezért a művéért.

Az 1980-as években televízióban és moziban egyaránt tevékenykedett, ami az 1990-es évek elején folytatódott.

Rendezőként 1995-ben debütált a Carrington című filmmel, amihez a forgatókönyvet is ő írta. Egy évvel később az ő irányításával a Der Secretagent Joseph Conrad azonos nevű anyagának újraértelmezése volt, amelyet Alfred Hitchcock már 1936-ban megfilmesített Sabotage címmel. A következő években kizárólag forgatókönyvíróként dolgozott különféle játékfilmekhez, 2003-ig nem készítette el harmadik rendezői filmjét.

A Vágy és vezeklés című irodalmi adaptáció forgatókönyvével Oscar-jelölést kapott, és megkapta a Satellite Awardot. 1999-ben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.

2020 októberében a Theater in der Josefstadt tiszteletbeli tagja lett.[14] 2021 áprilisában újabb Oscar-díjat kapott a Florian Zellerrel közösen írt Az apa forgatókönyvéért. Két évvel később Hampton újra együtt dolgozott vele a The Son (2022) című filmadaptáción.

Művei[szerkesztés]

Színdarabok[szerkesztés]

  • 1966: Mikor láttad utoljára anyámat?, premierje a Royal Court Színházban
  • 1971: The Philanthropist, először a Royal Court Theatre-ben mutatták be; Németre fordította Martin Walser
  • 1974: The Savages (Vadak), premier a Royal Court Theatre-ben; nyomtatásban: Faber & Faber, London, 1974, 86 oldal (angolul) helytelen ISBN kód: 0-5571-10348-0 [15]
  • 1982: Tales from Hollywood (Hollywoodi mesék), világpremier a Mark Taper Forumon, Los Angeles ben volt, míg 1984-ben a németországi Schauspielhaus Düsseldorfban
  • 1985: Dangerous Liaisons (Les Liaisons Dangereuses, Veszedelmes viszonyok), Pierre Choderlos de Laclos azonos című levélregényének színházi adaptációja a Royal Shakespeare Company számára,[16] első előadás Stratford-on-Avon 1985-ben
  • 1991: A fehér kaméleon (White Chameleon), premierje a londoni Royal National Theatre Cottesloe Theatre-ben, Richard Eyre rendezésében; Németre fordította Alissa és Martin Walser
  • 2003: The Method (The Talking Cure), premierje a londoni Royal National Theatre Cottesloe Színházában volt, Howard Davies rendezésében
  • 2009: Jugend ohne Gott (Istentelen ifjúság), Ödön von Horváth után, 2009. november 26-án a Theater in der Josefstadtban mutatták be (németre Reinhard Palm fordította)
  • 2014: A Dark Desire, rendezte: Christopher Hampton; Daniel Kehlmann német fordítása,[17] 2014. november 27-én a josefstadti színházban mutattak be.[18][19]
  • 2020: Egy ismeretlen nő levele, Stefan Zweig Letter of an Unknown Woman című novellája alapján, Daniel Kehlmann német fordítása, premier a 2020/21-es évadban a Theatre in der Josefstadtban[20]

Fordítások és feldolgozások a színház számára[szerkesztés]

Hampton számos európai színdarabot adaptált és újrafordított angol színpadra. Rendszerint az ő verzióit először a színpadon játszották, és csak később publikálták nyomtatásban.

  • Ödön von Horváth: Don Juan visszatér a háborúból; bemutató 1978: National Theatre Company, Cotteloe Theatre, London
  • Ödön von Horváth: Tales from the Vienna Woods (Tales from the Vienna Woods); premier 1977: National Theatre Company, Olivier Theatre, London
  • Ödön von Horváth: Hit, remény és szeretet ; bemutató 1989: Lyric Hammersmith
  • Ödon von Horváth: Az utolsó ítélet (Judgement Day); premier 2009
  • Henrik Ibsen: Hedda Gabler ; Első előadás 1976: Ibsen Festival Theatre, Stratford, Ontario, Kanada
  • Henrik Ibsen: Szellemek ; bemutató 1978
  • Henrik Ibsen: Nora oder Ein Puppenheim (Babaház); premier 1972
  • Henrik Ibsen: A nép ellensége ; bemutató 1997
  • Henrik Ibsen: A vadkacsa (The Wild Duck); bemutató
  • Daniel Kehlmann : Szenteste ; premier 2017
  • Molière : Don Juan (Don Juan); bemutató 1972
  • Molière: Tartuffe ou L'Imposteur (Tartuffe, vagy Az imposztor); premier 1983: Royal Shakespeare Company
  • Anton Csehov: Sirály; Premier Southwark Playhouse
  • Anton Csehov: Ványa bácsi; bemutató 2012: Vaudeville Színház, London
  • Anton Csehov: Három nővér; premier 2003: Playhouse London
  • Yasmina Reza : L'homme du hasard (A váratlan ember); bemutató 1998: The Royal Shakespeare Company / Barbican Pit and Duchess Theatre, London[21]
  • Yasmina Reza: Beszélgetések après un enterrement (Beszélgetések temetés után) ; premier 2000: Almeida Színház, London
  • Yasmina Reza: Művészet (Art); premier: 1996, London West End
  • Yasmina Reza: Az élet három változata (Life x 3); bemutató 2000/2001: A Royal National Theatre Lyttleton Auditoriuma, 2001 Old Vic
  • Yasmina Reza: The God of Carnage (God of Carnage); premier 2008: Gielgud Színház, London

Forgatókönyvek[szerkesztés]

Librettók[szerkesztés]

  • 1993: Sunset Boulevard, Zene Andrew Lloyd Webber
  • 2001: Drakula, zene: Frank Wildhorn
  • 2005: Waiting for the Barbarians, zene: Philip Glass
  • 2007: Appomattox, zene: Philip Glass

Filmek (rendező)[szerkesztés]

  • 1995: Carrington
  • 1996 A titkos ügynök
  • 2003: Elvitték (Argentína képzeletben)

Magyarul megjelent[szerkesztés]

  • Hollywoodi mesék – Három színmű (Teljes napfogyatkozás (Total Eclipse) ford. Gy. Horváth László; Vadak (Savages) ford. Vajda Miklós; Hollywoodi mesék (Tales from Hollywood) ford. Bart István), Európa Modern Könyvtár, Európa Kiadó, Budapest, 1985, 306 o. ISBN 9630737531[22]

Díjak (válogatás)[szerkesztés]

Európai Filmdíjak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://orf.at/stories/3239874/
  7. ↑ europeanfilmawards.eu. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  8. ↑ 2021 | Oscars.org | Academy of Motion Picture Arts and Sciences (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  9. ↑ John O'Mahony: „Worlds of his own“ (angol nyelven). The Guardian, 2001. április 21.
  10. ↑ Christopher Hampton Biography (1946–)
  11. ↑ Michael Coveney: Hampton „A talent to adapt“ (angol nyelven). The Guardian, 2006. március 4.
  12. ↑ Patrick Healy: 'Rebecca' producer hopes for Broadway run in 2013 (angol nyelven), 2013. január 2.
  13. ↑ Obituary: Gwen Watford (angol nyelven), 2011. október 22.
  14. ↑ Josefstadt-Ehrenmitgliedschaft an Christopher Hampton. Salzburger Nachrichten/APA, 2020. október 3.
  15. ↑ Savages, London antikvarium.hu
  16. ↑ Nicholas de Jongh: Les Liaisons Dangereuses review – Alan Rickman is a cat who knows the way to the cream (angol nyelven). The Guardian, 2015. november 11.
  17. ↑ Zerstörerisches Psychotriangel: „Eine dunkle Begierde“ von Christopher Hampton in der Josefstadt. Wiener Zeitung, 2014. november 28.
  18. ↑ Theater in der Josefstadt – Christopher Hampton: Eine dunkle Begierde. Abgerufen am 18. Jänner 2015.
  19. ↑ Theater in der Josefstadt – Eine dunkle Begierde: Uraufführung
  20. ↑ Geheimnis einer Unbekannten. josefstadt.org
  21. ↑ London Theatre Archive 19. April 1998, abgerufen am 5. Januar 2017
  22. ↑ Hollywoody mesék antikvarium.hu
  23. ↑ Europäischer Filmpreis geht an „Quo Vadis, Aida?“. ORF.at, 2021. december 11.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christopher Hampton című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Christopher_Hampton&oldid=26903397”