Azori-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azori-szigetek
Região Autónoma dos Açores
Azori-szigetek zászlaja
Azori-szigetek zászlaja
Azori-szigetek címere
Azori-szigetek címere
Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos
(Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva)
Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos)
Hino dos Açores (helyi)
Locator map of Azores in EU.svg

Fővárosa Ponta Delgada (regionális kormányzat)
Angra do Heroísmo (Legfelsőbb Bíróság)
Horta (törvényhozó gyűlés)
é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′
Államforma autonóm régió
Vezetők
Elnök Vasco Cordeiro
Hivatalos nyelv portugál
Betelepülés 1439
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 241 763 fő (2001)
Népsűrűség 104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2333 km²
Víz ?%
Időzóna GMT-1 (UTC-1)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Hívószám 351
Internet TLD .pt

Az Azori-szigetek fekvése

Az Azori-szigetek (portugálul Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon 1500 km távolságra Lisszabontól és mintegy 3900 km távolságra Észak-Amerikától.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkedik el. Az Észak-Atlanti-hátság része. A 9 sziget 3 csoportban helyezkedik el: nyugaton Corvo és Flores, középen Faial, Horta, Pico, São Jorge, Graciosa és Terceira keleten São Miguel, és Santa Maria.

Földtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Montana do Pico vulkán

Az óceánközépi hátság részeként valamennyi sziget egy-egy MORB bazaltvulkán. A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó Pico szigeten található.

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van.

Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján[1] szereplő endemizmusok:

Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait az élőhelyük pusztulása és invazív idegen növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.[2][3]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

São Jorge szigetének partja Calheta mellett
Község Lakosság
Ponta Delgada 46 102
Angra do Heroísmo 21 300
Lagoa 14 698
Rosto do Cão 7 898
Rabo de Peixe 7 407
Arrifes 6 941
Horta 6 537
Praia da Vitória 6 168
Ribeira Grande 5 349
Vila Franca do Campo 5 300

Közigazgatás és népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:

Sziget Térkép Koordináták Terület (km²) Népesség
(2006)
Székhely Körzetek száma Körzetek
São Miguel São Miguel é. sz. 37° 46′ 50″, ny. h. 25° 29′ 45″ 759 152 154 Ponta Delgada 6 Lagoa, Nordeste, Ponta Delgada, Povoação, Ribeira Grande, Vila Franca do Campo
Terceira Terceira é. sz. 38° 43′ 18″, ny. h. 27° 13′ 13″ 403 54 996 Angra do Heroísmo 2 Angra do Heroísmo, Praia da Vitória
Faial Faial é. sz. 38° 35′ 32″, ny. h. 28° 41′ 45″ 173 14 934 Horta 1 Horta
Pico Pico é. sz. 38° 27′ 36″, ny. h. 28° 19′ 22″ 446 14 579 Madalena 3 Lajes do Pico, Madalena, São Roque do Pico
São Jorge São Jorge é. sz. 38° 38′ 31″, ny. h. 28° 01′ 54″ 246 9 522 Velas 2 Calheta, Velas
Santa Maria Santa Maria é. sz. 36° 58′ 50″, ny. h. 25° 06′ 19″ 97 5 490 Vila do Porto 1 Vila do Porto
Graciosa Graciosa é. sz. 39° 03′ 09″, ny. h. 28° 00′ 25″ 62 4 708 Santa Cruz da Graciosa 1 Santa Cruz da Graciosa
Flores Flores é. sz. 39° 26′ 52″, ny. h. 31° 11′ 40″ 143 3 949 Santa Cruz das Flores 2 Lajes das Flores, Santa Cruz das Flores
Corvo Corvo é. sz. 39° 42′ 09″, ny. h. 31° 06′ 28″ 17 435 Vila do Corvo 1 Corvo
Összesen 2346 260 767 19

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén
Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén
São Miguel - Sete Citades
São Miguel - Sete Citades

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
  2. [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218[
  3. [1]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg az Azori-szigetek címszót a Wikiszótárban!