Márciusi Front
Márciusi Front (1937. március 15. – 1938 vége) szellemi és politikai mozgalom.
Története[szerkesztés]
A népi írók (Erdei Ferenc, Cserhát József, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Sárközi György, Veres Péter) és a budapesti Egyetemi Kör (Donáth Ferenc, Pataki Ernő, Pollner György) összefogásából keletkezett, ehhez csatlakoztak a debreceni Egyetemi Kör diákjai (Losonczy Géza, Újhelyi Szilárd, Zöld Sándor). Sajtóorgánumuk a Válasz és a Tovább c. folyóiratok voltak. 1937. március 15-én 12 pontba foglalták programjukat. E programban demokratikus átalakítást, sajtószabadságot, szervezkedési szabadságot, a dunai népek önrendelkezésén alapuló revíziót, a nagybirtok kisajátítását, a monopoltőke korlátozását követelték, felhívták a figyelmet a zsidóság igazságtalan megbélyegzésére, s a német terjeszkedés veszélyeire. 1937. március 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva Féja Géza olvasta fel a Márciusi Front programját. 1937. októberben jelentették meg Makói Kiáltványukat, amelyben még radikálisabban fogalmaztak. Végül 1938 végére a rendőrségi zaklatások, a perek (Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre és Veres Péter[1] ellen indult bírósági eljárás), a fasizálódási veszély, s a belső nézetkülönbségek miatt felbomlott. Számos értelmiségi segítője, szimpatizánsa volt a mozgalomnak, köztük pl. Tettamanti Béla, Bibó István).
Irodalom[szerkesztés]
- Féja Géza: Márciusi Front. Kecskemét : Márciusi Front, 1937. 19 [1] p. Klny. a Válaszból.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A 12 pont aláírói. Sárközi György és Németh László szellemileg ott volt közvetlenül mögöttük, de ők nem voltak aláírók Bibó István információi szerint, lásd Bibó i.m.
Források[szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1319. o. ISBN 963-05-6806-3