Nyírbéltek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírbéltek
Nyírbéltek címere
Nyírbéltek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Kistérség Nyírbátori
Jogállás nagyközség
Polgármester Csik Mihály[1]
Irányítószám 4372
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2967 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 44,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírbéltek  (Magyarország)
Nyírbéltek
Nyírbéltek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 22° 07′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 22° 07′ 39″
Nyírbéltek  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírbéltek
Nyírbéltek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
GMM sportnap

Nyírbéltek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település.

Legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyírbátor 17 km, Nyírlugos 7 km, Nyíradony 14 km, Piricse 8,5 km, Ömböly 7,5 km, Encsencs 7,5 km, Nyírpilis 12 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először.

1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balogsemjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.

1569-ben Prépostváry család, Prépostváry Bálint nyer itt részbirtokként királyi adományt.

1633-ban a bélteki uradalmat részbirtokként Prépostváry Zsigmond kapja királyi adomány gyanánt, mely még 1644-ben is birtokaként szerepel, majd részét – magtalan halála folytán – 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja ugyancsak királyi adományként.

A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli Encsencs-i birtokára költöztek át.

A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görög katolikus ruszinokkal népesítette be.

1785-ben a falu még mindig a Kállayaké, ekkor csupán 769 lakója volt.

A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumu lakosság a XX. század elejére elmagyarosodott, de görög katolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görög katolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.

A falu 1922-től a Ligetaljai járás területéhez tartozott Hágótanya, Lejtőtanya, Lebujtanya, Cifraszállás és Gyármajor nevű területekkel együtt.

1950-től Debrecennel keskeny nyomtávú vasút kötötte öszsze, a Zsuzsi Erdei Vasút.

1950-ben, mikor Ligetalja járás megszűnt, a falut a Nyírbátori járáshoz sorolták.

1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.

1977. augusztus 31-én a kisvasúton a forgalmat megszüntették, a síneket felszedték.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Ipartelepítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ganz Műszer Művek KMGy gyára megvásárolta a korábbi faipari tevékenységet végző telepet, és munkáinak egy részének gyártását ide telepítette.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyírbéltek légifotó.jpg
  • Római katolikus templom – Az 1222-ben épült temploma 1787-ben leégett, azt kb. 30 évvel később Kállay Ignác, a falu akkori földesura helyreállíttatta. Nyugati homlokzatán álló kis tornyát 1925-ben építették.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]