Nyírbéltek
| Nyírbéltek | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Nyírbátori | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Csik Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 4372 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2773 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 44,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 62,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírbéltek
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyírbéltek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,69781°, k. h. 22,12756° | |||
Nyírbéltek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település.
Legközelebbi települések [szerkesztés]
Nyírbátor 17 km, Nyírlugos 7 km, Nyíradony 14 km, Piricse 8,5 km, Ömböly 7,5 km, Encsencs 7,5 km, Nyírpilis 12 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először.
1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balog-Semjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.
1569-ben Prépostváry család, Prépostváry Bálint nyer itt részbirtokként királyi adományt.
1633-ban a bélteki uradalmat részbirtokként Prépostváry Zsigmond kapja királyi adomány gyanánt, mely még 1644-ben is birtokaként szerepel, majd részét – magtalan halála folytán – 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja ugyancsak királyi adományként.
A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli Encsencs-i birtokára költöztek át.
A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görög katolikus ruszinokkal népesítette be.
1785-ben a falu még mindig a Kállayaké, ekkor csupán 769 lakója volt.
A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumu lakosság a XX. század elejére elmagyarosodott, de görög katolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görög katolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.
A falu 1922-től a Ligetaljai járás területéhez tartozott Hágótanya, Lejtőtanya, Lebujtanya, Cifraszállás és Gyármajor nevű területekkel együtt.
1950-től Debrecennel keskeny nyomtávú vasút kötötte öszsze, a Zsuzsi Erdei Vasút.
1950-ben, mikor Ligetalja járás megszűnt, a falut a Nyírbátori járáshoz sorolták.
1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.
1977. augusztus 31-én a kisvasúton a forgalmat megszüntették, a síneket felszedték.
1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Ipartelepítés [szerkesztés]
A Ganz Műszer Művek KMGy gyára megvásárolta a korábbi faipari tevékenységet végző telepet, és munkáinak egy részének gyártását ide telepítette.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom – Az 1222-ben épült temploma 1787-ben leégett, azt kb. 30 évvel később Kállay Ignác, a falu akkori földesura helyreállíttatta. Nyugati homlokzatán álló kis tornyát 1925-ben építették.
Források [szerkesztés]
- Szirmay:Szatmár vármegye
- Nagy Iván: Magyarország családai
- Végh Antal : Állóvíz (Valóság c. folyóirat 1968/4)
- Moldova György Európa hátsó udvara 1-2
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
