Kisar (település)
| Kisar | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Jámbrikné Pintér Andrea[1] | ||
| Irányítószám | 4921 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1048 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 67,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisar
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisar
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,05888°, k. h. 22,51543° | |||
| Kisar weboldala | |||
Kisar község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Szatmári-síkságon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Felső-Tisza bal partján fekvő település. A megyeszékhely, Nyíregyháza kb. 80 km, Fehérgyarmat 6 km, Nagyar 4 km, Tarpa 5 km, Szatmárcseke 12 km távolságra található.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Közúton a Fehérgyarmat (491-es főút) - Kisar - Tivadar - Vásárosnamény (41-es főút), vagy - Tarpa - Tákos (41-es főút), - Beregsurány (41-es főút) érhető el.
A Kisar és Tivadar közötti Tisza-híd köti össze a szatmári és a beregi részeket.
A közúti tömegközlekedést a Szabolcs Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet keresztül a településen. A legközelebbi vasútállomás Fehérgyarmaton, a MÁV 113-as számú, Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta közötti vonalán található, a településtől kb. 9 km-re.
Önkormányzat [szerkesztés]
- Cím: 4921. Kisar, Tisza u. 6.
- Tel., fax: 44/ 510-255
- E-mail: kisarpolhiv@axelero.hu
- Hivatalos honlap: www.kisar.hu
Története [szerkesztés]
Ar nevét az oklevelekben 1374-ben említik először, mint a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey család-beliek birtokát.
1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyar-ra és Kisar-ra, mivel a falu 1393-ban már Kysar néven szerepelt az oklevelekben.
A 1387ig a Matucsinayak birtoka volt,de ekkor hűtlenségbe estek, s birtokaikat a Rosályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták.
1391-ben a Szántai Petőfiek részét a Báthoryak örökölték, s a későbbi időkben is nagyrészt Báthory család tagjainak birtoka volt, utánuk a Bethlenek, majd a Rákócziak örökölték.
A török időkben a falu sokat szenvedett. 1565-ben a faluban és környékén csata folyt.
A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, s az 1900-as évek közepéig végig a Károlyi családé maradt.
A fenti birtokosok mellett a Drágffyak is szereztek benne részt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Vallás [szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás alapján a település lakóinak a többsége, kb. 84% református vallású. Római katolikus kb. 4%, görög katolikus kb. 2%, míg más egyházhoz, felekezethez kb. 1% tartozik. Nem vallásos, vagy nem válaszolt kb. 9%.[4]
Református egyház [szerkesztés]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szatmári Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Kisar önálló anyaegyházközség.
Római katolikus egyház [szerkesztés]
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi Püspökség) Szatmári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával.
Evangélikus egyház [szerkesztés]
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, a település evangélikus vallású lakosai a Kölcsei Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.
Baptista Egyház [szerkesztés]
A Magyarországi Baptista Egyház Kisari Baptista Gyülekezetéhez tartoznak a település baptista lakosai.
Természeti értékek [szerkesztés]
- Petőfi fa A településtől keletre, Nagyar közelében ömlik a Kis-Túr a Tiszába. Itt áll az - az időközben villámtépázta - fa, mely alatt írta a hagyomány szerint Petőfi Sándor a Tisza című költeményét.
- Kisari-dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület vagy Uszturo, vadregényes kiránduló- és sátorozóhely a Tisza árterében, Kisar mellett.
- Tisza folyó és árterülete
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom: 1794-ben épült, barokk stílusban. 1877-ben eklektikus stílusban átépítették.
- Református lelkészlak: 1904-ben épült, vidéki szecessziós stílusban. 1995-ben felújították.
- Emlékmű: Egy Vándor nevű bikának állít emléket.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kisar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
