Csegöld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csegöld
Csegöld címere
Csegöld címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Tarcza György József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4742
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 640 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 31,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csegöld  (Magyarország)
Csegöld
Csegöld
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 50″, k. h. 22° 40′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 50″, k. h. 22° 40′ 35″
Csegöld  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Csegöld
Csegöld
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Csegöld weboldala

Csegöld község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település.

Fehérgyarmat 22 km, Zsarolyán 18 km, Jánkmajtis 5,5 km, Császló 3,5 km, Csengersima 4,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét az oklevelek 1463-ban említik először és Chegud, Chegewld formában írták. A 15. században a Drághfiak birtoka volt.

1409ben a birtok fele részébe a Drághfiakat iktatták be, akik 1424-ben osztozkodtak rajta. 1437-ben a Ghacályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drághfiak kihalta után 1592-ben a szinéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben Brebiri Melithek szerzik meg. 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne.

1669-ben megyegyűlést is tartottak itt. A 18. század végén a báró Vécsey családé volt a település. 1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Az 1900-as évek elején báró Vécsey Aurél volt legnagyobb birtokosa.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csegöld, a görög katolikus templom mai oltárképe

Görög katolikus temploma a 15. században épült. Később többször átépítették. Középkori oltárának legértékesebb, legszebb részét, B. E. mester 15. századi festő fatáblás, szárnyas, festett oltárképét, az esztergomi Keresztény Múzeumban állították ki.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]