Jármi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jármi
Jármi címere
Jármi címere		 Jármi zászlaja
Jármi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterSarka Zsolt (független)[1]
Irányítószám4337
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség1146 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség105,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 15′
Jármi (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Jármi
Jármi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Jármi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jármi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jármi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

Jármi (Jaromtheleke, Jarwmytheleke, Jarmy, Jarmytelek) neve első ízben 1325-ben tűnik fel az oklevelekben, s ekkor még Mátészalkához tartozott. Nevének eredete bizonytalan, járom alapszava déli szláv eredetű magyar köznév, mai alakjában elvonás eredményeként jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye és a Nyírség keleti részén helyezkedik el, Mátészalka nyugati szomszédságában, a város központjától 5 kilométerre. A térség fontosabb települései közül Vaja 9,5, Őr 5,5 kilométer távolságra található.

A további szomszédos települések: észak felől Papos, dél felől Nyírmeggyes, délnyugat felől Hodász, nyugat felől pedig Őr.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 49-es főút, mely áthalad a központján, így azon érhető el Mátészalka vagy Őr érintésével. Papossal és azon keresztül Nyírmadával, illetve Gyulaházával a 4106-os út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal, a Mátészalka–Záhony-vasútvonal, a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal és a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal által is érintett Mátészalka vasútállomás kínálja.

Története[szerkesztés]

Első említésekor, 1325-ben a Karászi család birtoka volt, de 1335-ben Magyar Pál özvegye az óbudai klarisszáknak adományozta és a később Mátészalka néven egyesült két falu tartozéka volt. A 14. század végén már a kialakulóban levő Csaholyi-uradalom tartozékaként emlegették. 1388-ban Csaholyi Sebestyén szolgálataikért familiárisainak, Balog Miklós fiainak adományozta. Az adományos birtokosok később Jármiaknak nevezték magukat. A Csaholyiak azonban egy részét tovább is bírták. A Csaholyi-részt 1547-ben Imre leányával, Annával, Melith György kapta meg. A 17-18. században királyi adomány révén több részbirtokosa volt. 1695-ben összesen 25 család élt a faluban, ebből gazda 19 volt. 1850 táján jellegzetes kisnemesi falu, nagyobb birtokosai a Kulin és Tatay családok. Lakóinak száma ekkor 738. 1870-ben 733 lélek élt 145 házban ; területe 2215 kat. hold. 1910-ben 139 házban 704-en laktak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szántó Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Szántó Csaba (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Szántó Csaba (Fidesz)[5]
  • 2002–2006: Szántó Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Győrfiné Papp Judit Katalin (független)[7]
  • 2010–2014: Győrfiné Papp Judit Katalin (független)[8]
  • 2014–2019: Győrfiné Papp Judit Katalin (független)[9]
  • 2019-től: Sarka Zsolt (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1280
1290
1301
1221
1153
1146
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[10] de kisebb roma közösség is élt itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,9% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,1%, református 59%, görögkatolikus 15,3%, felekezeten kívüli 3,2% (12,9% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak és ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,9% volt római katolikus, 52% református, 10,8% görög katolikus, 2,9% egyéb keresztény, 2,1% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Tanuszoda , református templom késő barokk 1798 , részben átalakítva

Itt születtek, illetve itt éltek[szerkesztés]

Képzőművészet[szerkesztés]

A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Jármi Község Önkormányzata összefogásának hála, 2016. december 10. napján megnyílt Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása[13] Jármi Művelődési Központjának Nagytermében. A festőművész tanítványaival való kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és rajongás jellemezte, ami életre szóló elhivatottságot adott tanári pályájához.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Jármi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Jármi Helységnévtár
  12. ↑ Jármi Helységnévtár
  13. ↑ „Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása Jármiban”, Szatmári Református Egyházmegye Honlapja. [2018. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 1.) (magyar nyelvű) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jármi község honlapja

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jármi&oldid=26589143”