Jármi
| Jármi | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Mátészalkai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Győrfiné Papp Judit Katalin[1] | ||
| Irányítószám | 4337 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1282 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 103,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jármi
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Jármi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
Jármi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén a Nyírségben fekvő Mátészalka melletti település. Mátészalka 5 km, Vaja 9,5 km, Őr 5,5 km távolságra található. Elérhető a 49-es főúton.
[szerkesztés] Története
A 14. század elején Járomtelke néven említik.
Neve bizonytalan, járom alapszava szláv eredetű, mai alakjában elvonás eredményeként jött létre.
Első említésekor, 1325-ben a Karászi család birtoka volt, de 1335-ben Magyar Pál özvegye az óbudai klarisszáknak adományozta és a később Mátészalka néven egyesült két falu tartozéka volt.
A 14. század végén már a kialakulóban levő Csaholyi-uradalom tartozékaként emlegették. 1388-ban Csaholyi Sebestyén szolgálataikért familiárisainak, Balog Miklós fiainak adományozta. Az adományos birtokosok később Jármiaknak nevezték magukat.
A Csaholyiak azonban egy részét tovább is bírták. A Csaholyi-részt 1547-ben Imre leányával, Annával, Melith György kapta meg.
A 17-18. században királyi adomány révén több részbirtokosa volt. 1695-ben összesen 25 család élt a faluban, ebből gazda 19 volt.
1850 táján jellegzetes kisnemesi falu, nagyobb birtokosai a Kulin és Tatay családok. Lakóinak száma ekkor 738. 1870-ben 733 lélek élt 145 házban ; területe 2215 kat. hold. 1910-ben 139 házban 704-en laktak.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de kisebb roma közösség is él itt.
[szerkesztés] Nevezetességei
Tanuszoda , református templom késő barokk 1798 , részben átalakítva
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
