Porcsalma

A Károlyi család egykori levéltárosa Walther László szerint a település eredetéről: 1388-ban Csaholyi Sebestyén Sós helység határán egy új községet alapított, s azt az ott található sok "porczhfűtől" Porczhalmának nevezte el.

[szerkesztés] Története

Nevét írásos alakban 1237-ben említik először az oklevelek.

1388-ban, Csaholyi Sebestyén új községet alapított itt, de a Kaplon nemzetség-beliek tiltakoztak a nádor előtt a jogtalan betelepítés ellen, mivel az az ő területükre esett.

1397-ben már Drág és Balk vajdák az urai, de a Csaholyi család-nak is marad benne része, mert 1399-ben mikor Eke Tyukodját elfoglalták, a lakosokat ide telepítették.

A XV. század-ban a Domahidy Isvánnak volt itt birtoka.

1448-ban Lónyay András kap benne részt, anyai jusson, majd 1454-ben a Domahidy családnak zálogosítják el. 1466-ban ecsedi Báthory István, András és László is birtokosai a településnek. Az ecsedi Báthory család-tól a Bethlen, majd a Rákóczi család tagjai örökölték.

A Báthory és Domahidy családbeliek mellett 1516-ban Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferenc és Imre is részt kapott benne. 1562-ben a községben nagy tűzvész pusztított, csak 11 és fél porta maradt meg. Ekkortájt részben már királyi birtok. 1570-ben Báthory Miklós birtoka.

1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapta meg a Báthory birtokot, de van itt részbirtoka Pogrányi Györgynek, majd 1630-ban Csapy Zsófiának, Mosdóssy Imrének is.

A szatmári béke után a gróf Károlyi család-beliek kapták meg a Rákóczi részt. Gróf Károlyi Antal a birtok nagyobb részét Szaplonczay Kristófnak engedte át.

A XIX. században birtokosa a Bajnay, Balla, Balogh, Belényesi, Czibere, Császár, Csehi/Csehy, Csúri, Domokos, Erdős, Farkas, Galgóczy, Galvácsi, Gyarmathi, Gyene, Juhász, Kanyó, Katona, Kállay, Károlyi, Lázár Kovács, Marsovszky, Pap, Péchy, Sajó, Szaplonczay, Szentmarjay, Szuhányi, Tarczali, Turbucz és a Vállyi család.

A XX. század elején a község nagyobb birtokosai Péchy László, Gyene Zsigmond örökösei, Groszmann Adolf, Gyene Károlyné, Balogh Pál és Sándor.

1944-ben Gyene Pál, Gyene István, Péchy Manó, Péchy Szabolcs, Péchy László, a Policzer, a Groszmann és a Trencsényi család a birtokosai.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református temploma (amely eredetileg Katolikus templom volt) a XV. század-ban épült, későgótikus stílusban. A templom berendezése a XVIII. század-ban készült, copf stílus-ban. Tornyát 1795-ben építették hozzá (ekkor már református templom, amit a református egyház vett meg a mai református temetővel ami szintén katolikus volt), és a templomot 1842-ben megnagyobbították.

Falába építve egy emléktábla található, amely Kovács György emlékét örökíti meg, aki 1717-ben a községet megmentette a török-tatár csapatok dúlásától azáltal, hogy a község köré szalmát rakott és azt meggyújtotta. A tatárok azt hitték, hogy a község leégett és elvonultak.

[szerkesztés] Wifi-falu

A településen a 2008-ban megvalósult "Wifi-falu" pályázat keretében 30 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifi szolgáltatást.

[szerkesztés] Jegyzetek

^ lakosság KSH (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2008. január 1. (Hozzáférés: 2009. június 29.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Porcsalma a Vendégvárón

A Csengeri kistérség települései
Csenger · Csengersima · Csengerújfalu · Komlódtótfalu · Pátyod · Porcsalma · Szamosangyalos · Szamosbecs · Szamostatárfalva · Tyukod · Ura

[0] sság KSH (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2008. január 1. (Hozzáférés: 2009. június 29.)

[1]

Porcsalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Legközelebbi települések

[szerkesztés] Nevének eredete

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Wifi-falu

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Nézetek

Személyes eszközök

Keresés

Navigáció

Részvétel

Eszközök

Más nyelveken