Porcsalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porcsalma
Reformed church in Porcsalma.JPG
Műemlék református templom
Porcsalma címere
Porcsalma címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Csengeri
Jogállás nagyközség
Polgármester Kanyó Imre (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4761
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2682 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 82,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Porcsalma  (Magyarország)
Porcsalma
Porcsalma
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 57″, k. h. 22° 34′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 57″, k. h. 22° 34′ 07″
Porcsalma  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Porcsalma
Porcsalma
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Csengeri kistérségben. Mátészalkától 24 km, Fehérgyarmattól 17 km, Csengersimától 12 km távolságra fekszik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon (Porcsalma-Tyukod vasútállomás).

Legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ököritófülpös 5,5 km , Pátyod 2,5 km, Tyukod 4,5 km.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Károlyi család egykori levéltárosa Walther László szerint a település eredetéről: 1388-ban Csaholyi Sebestyén Sós helység határán egy új községet alapított, s azt az ott található sok porczhfűtől Porczhalmának nevezte el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét írásos alakban 1237-ben említik először az oklevelek.

1388-ban, Csaholyi Sebestyén új községet alapított itt, de a Kaplon nemzetség-beliek tiltakoztak a nádor előtt a jogtalan betelepítés ellen, mivel az az ő területükre esett.

1397-ben már Drág és Balk vajdák az urai, de a Csaholyi család-nak is marad benne része, mert 1399-ben mikor Eke Tyukodját elfoglalták, a lakosokat ide telepítették.

A 15. század-ban a Domahidy Isvánnak volt itt birtoka.

1448-ban Lónyay András kap benne részt, anyai jusson, majd 1454-ben a Domahidy családnak zálogosítják el. 1466-ban ecsedi Báthory István, András és László is birtokosai a településnek. Az ecsedi Báthori-család-tól a Bethlen, majd a Rákóczi-család tagjai örökölték.

A Báthory és Domahidy családbeliek mellett 1516-ban Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferenc és Imre is részt kapott benne. 1562-ben a községben nagy tűzvész pusztított, csak 11 és fél porta maradt meg. Ekkortájt részben már királyi birtok. 1570-ben Báthory Miklós birtoka.

1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapta meg a Báthory birtokot, de van itt részbirtoka Pogrányi Györgynek, majd 1630-ban Csapy Zsófiának, Mosdóssy Imrének is.

A szatmári béke után a gróf Károlyi család-beliek kapták meg a Rákóczi részt. Gróf Károlyi Antal a birtok nagyobb részét Szaplonczay Kristófnak engedte át.

A 19. században birtokosa a Bajnay, Balla, Balogh, Belényesi, Czibere, Császár, Csehi/Csehy, Csúri, Domokos, Erdős, Farkas, Galgóczy, Galvácsi, Gyarmathi, Gyene, Juhász, Kanyó, Katona, Kállay, Károlyi, Lázár Kovács, Marsovszky, Pap, Péchy, Sajó, Szaplonczay, Szentmarjay, Szuhányi, Tarczali, Turbucz és a Vállyi család.

A 20. század elején a község nagyobb birtokosai Péchy László, Gyene Zsigmond örökösei, Groszmann Adolf, Gyene Károlyné, Balogh Pál és Sándor. 1944-ben Gyene Pál, Gyene István, Péchy Manó, Péchy Szabolcs, Péchy László, a Policzer, a Groszmann és a Trencsényi család a birtokosai.

Porcsalma a szomszédos Tyukodhoz hasonlóan az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település volt, melyet a környező falvak népe Rétnek, a környező vidéket pedig Rétoldalnak nevezett.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Áron (Porcsalma, 1845. június 21. – Budapest, 1908. október 15.) - bölcseleti doktor, tanítóképző intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró.
  • Kiss Kálmán (Porcsalma, 1843. augusztus 14 – Nagykőrös, 1913. október 31) - tanítóképző-intézeti igazgató, tanár, egyházi író.

Élete: Kiss Kálmán 1843-ban született Porcsalmán. Kiss Áron püspök fia és Kiss Áron pedagógiai szakíró bátyja. Tanulmányai befejezése után két évig apja mellett Porcsalmán káplán volt, majd 1868-ban a mándi református egyház papja lett. 1875-ben lemondott a papi pályáról és a nagykőrösi református tanítóképző tanára lett, majd 1883-tól igazgatója; 1904-1907 között a református zsinat tagja.

Munkássága: Számos történelmi, gazdasági, vallástudományi cikket és több tankönyvet írt, elemi és középiskolák és tanítóképzők számára és egy imakönyvet is "Élőreménység" címen.

Legfontosabbak egyháztörténelmi művei:

  • A vetési református egyház története (1875)
  • A szatmári református egyházmegye története (1878)
  • A szatmári református egyházmegye érvényes statutumai (1875)
  • A bibliai könyvek története és a symbolika (1878)
  • Báthori Zsófia életrajza (1879)
  • Károlyi Gáspár életrajza (Károlyi-emlékkönyv, 1890)
  • Alvinczi Péter, a kassai magyar pap (1893-94)
  • A nagykőrösi és dunamelléki ev. református tanítóképző-intézet monographiája (1896)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felújítás alatt álló görög katolikus templom

Műemlék református temploma (amely eredetileg katolikus templom volt) a XV. század-ban épült, késő gótikus stílusban. A templom berendezése a XVIII. század-ban készült, copf stílus-ban. Tornyát 1795-ben építették hozzá (ekkor már református templom, amit a református egyház vett meg a mai református temetővel, ami szintén katolikus volt), és a templomot 1842-ben megnagyobbították.[4][5]

Falába építve egy emléktábla található, amely Kovács György emlékét örökíti meg, aki 1717-ben a községet megmentette a török-tatár csapatok dúlásától azáltal, hogy a község köré szalmát rakott és azt meggyújtotta. A tatárok azt hitték, hogy a község leégett és elvonultak.

Görög katolikus templomát 1786-ban Szűz Mária Oltalma tiszteletére szentelték. A díszesen faragott szentségházat és a főoltárt Juhász Mihály máriapócsi asztalosmester készítette 1939-ben. 1999-ben új ikonosztázt készített Gergely József mátészalkai mester és Pikó László debreceni festőművész. 2013 novemberében 30 millió forintos állami támogatással felújították.[6][7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Porcsalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Porcsalmai Református Egyházközség / Bemutatkozás. refporcsalma.hu. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
  5. A porcsalmai református templom adatlapja a Műemlékem.hu-n
  6. Porcsalma. Szatmári legendák. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
  7. Nyertes pályázatok - ÚMVP III. tengely. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület, 2031. július 29. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porcsalma témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]