Kisvárda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kisvárda | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Kisvárdai | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Dr. Oláh Albert | ||
| Irányítószám | 4600 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 246 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 502,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Kisvárda (németül Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Beceneve Várda. (Ne tévesszük össze Várda településsel!). Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolják.
[szerkesztés] Földrajza és éghajlata
Kisvárdát geográfiailag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.
- Legmagasabb pontjai:
- Asszonyhegy - 139m (Kisvárda és Pap között)
- Farkas-hegy - 133m (Kisvárdától északra)
- Kunyhó-hegy - 123m
- Ördög-hegy - 123m (Kisvárda és Jéke között)
Kisvárda éghajlatának sajátos vonása van az Alföldön, mivel a Zempléntől és a Kárpátoktól alig 20-50km-re van, ezért az alföldi és a hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja. A város hőmérséklet járására a nagy hőingás jellemző a kontinentális éghajlat eredményeként, így a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete közötti különbség a 25°C-ot is elérheti.
[szerkesztés] Nevének eredete
Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.
[szerkesztés] Története
A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.
1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.
A XII. század-ban, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.
Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat.
A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.
1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkoskancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.
Az itt élők védelmét szolgálta a XV. század-ban megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. A XVI-XVII. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.
Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.
A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A II. világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.
Az újabb fellendülésre e század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda. Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.
[szerkesztés] A város címere
A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott. A nagy pajzs jobb oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott, bal oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű felfelé mutató kétélű kard. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg. A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált arany képe. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát[1].
[szerkesztés] Nevezetességei
- Görög katolikus templom
- Kisvárdai vár (ma színház)
- Református templom
- Rétközi Múzeum
- Római katolikus templom
- Várfürdő
- Zsinagóga
[szerkesztés] Egészségügyi és szociális intézmények
- Felső-Szabolcsi Kórház
- Idősek Otthona
[szerkesztés] Oktatási intézmények
- Általános iskolák
- Somogyi Rezső Általános Iskola
- Teichmann Vilmos Általános Iskola
- Vári Emil Társulási Általános Iskola
- Középiskolák
- Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
- Szent László Szakközépiskola Kollégium és Óvoda
- II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola
- Református Általános Iskola és Gimnázium
- Egyéb
- Weiner Leó Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola
[szerkesztés] Közművelődési intézmények
- Várszínház és Művészetek Háza
- Városi Könyvtár
- Rétközi múzeum
[szerkesztés] Templomai
[szerkesztés] Református templom
A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.
[szerkesztés] Római katolikus templom
[szerkesztés] Görög katolikus templom
[szerkesztés] Lutheránus templom
A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.
[szerkesztés] Gazdaság
- szeszgyártás
- elektronikai ipar
- fékbetétek gyártása
[szerkesztés] Kereskedelme
- Aldi diszkontáruház
- Lidl diszkontáruház - Attila út 2/A
- Penny Market diszkontáruház - Városmajor út
- Tesco hipermarket - Városmajor út 72.
[szerkesztés] Kisvárda szülöttei
- Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres csepp feltalálója
- Dion Marianna színésznő, énekesnő
- Dolhai Attila színész, énekes
- Frigyesi József orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
- Halasi Béla közgazdász
- Halasy Gyula agyaggalamblövő bajnok
- Járóka Sándor, id. prímás, zenekarvezető, a Népművészet Mestere
- Juhász Gabriella NBI.-es Profi kézilabdázó
- Nagy Lóránt színművész
- Nagy Sándor színművész, énekes (Adagio)
- Papp István nyelvész, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora
- Radó István filmújságíró, dramaturg, a magyar filmújságírás egyik úttörője
- Rápolthy Anna színésznő
- Sirály Ferenc orvos, tüdőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa
- Vadász Lipót jogász, politikus
- Itt született 1483-ban Várdai Pál esztergomi érsek
- Vecsei Géza villamosmérnök, Kossuth-díjas
- Zsindely Ferenc jogász, író, miniszter
[szerkesztés] Testvérvárosai
Kisvárda az alábbi városokkal van testvérvárosi kapcsolatban:
Románia Kézdivásárhely
Németország Hildburghausen
Németország Prien am Chiemsee
Izrael Karmiel
Szlovákia Királyhelmec
Lengyelország Strzyzow
[szerkesztés] Forrás
- Néző István - Szivák Gábor: Kisvárda a források tükrében, Városi Könyvtár, Kisvárda, 1999, ISBN 963 03 7697 0
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kisvárda.lap.hu
- kisvarda.mconet.hu
- kisvarda.hu
- Kisvárda a Vendégvárón
- Kisvárda az iranymagyarorszag.hu-n
- Kisvárda légifotókon
- Térkép Kalauz – Kisvárda

