Kisvárda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisvárda
Kisvárda, főtér 2.JPG
Kisvárda, főtér
Kisvárda címere
Kisvárda címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Kistérség Kisvárdai
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Leleszi Tibor (FIDESZ)[1]
Irányítószám 4600
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 16 888 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 469,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvárda  (Magyarország)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″
Kisvárda  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kisvárda weboldala

Kisvárda (németül Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Beceneve Várda. Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolja.

Földrajza és éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisvárdát geográfiailag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.

  • Legmagasabb pontjai:
    • Asszonyhegy - 139 m (Kisvárda és Pap között)
    • Farkas-hegy - 133 m (Kisvárdától északra)
    • Kunyhó-hegy - 123 m
    • Ördög-hegy - 123 m (Kisvárda és Jéke között)

Kisvárda éghajlatának sajátos vonása van az Alföldön, mivel a Zempléntől és a Kárpátoktól alig 20–50 km-re van, ezért az alföldi és a hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja. A város hőmérséklet járására a nagy hőingás jellemző a kontinentális éghajlat eredményeként, így a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete közötti különbség a 25 °C-ot is elérheti.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisvárdai vár ma színházként funkcionál
A vár emlékbélyegen (1961)
Az egykori zsinagóga ma a Rétközi Múzeumnak ad otthont

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A 12. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.

Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat. Az Árpádkorban a Borsovai alesperességi központ.

A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a 15. század-ban megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. 1415-ban Várday Pelbárt kapott kővár építési engedélyt Kisvárdára, ahol a század közepén megkezdődnek a ma is álló kőfalak építési munkálatai. A 16-17. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.

Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A második világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre e század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda. Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.

A város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott. A nagy pajzs bal oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott, jobb oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű felfelé mutató kétélű kard. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg. A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált arany képe. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány. A Sárkány motívum a város felemelkedéséért felelős Várday család címeréből származik, melynek több tagja is volt a Sárkány Lovagrend soraiban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus temploma - 1877-ben épült csúcsíves, gótikus ablakokkal, ajtó fölötti barokk díszítéssel.
  • Kisvárdai vár (ma színház)
  • Református temploma - 1871-ben épült.
  • Rétközi Múzeum - Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, mely 1900-ban épült.
  • Római katolikus templom - A templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melynek egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, de ez az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentély maradt meg. Kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje ugyancsak barokk stílusú.
  • Kisvárdai Várfürdő
  • Szent László szobor

Egészségügyi és szociális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felső-Szabolcsi Kórház
  • Idősek Otthona

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közművelődési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várszínház és Művészetek Háza
  • Várszínház és Művészetek Háza
  • Várday István Városi Könyvtár
  • Rétközi múzeum

Templomai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633 kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melyet a király - a fennmaradt hagyományok egyik változata szerint - Bökönynél a tatárokon, egy másik változat szerint pedig Geszterédnél a besenyőkön nyert ütközet emlékére emeltetett. E templom az akkori, a király főhadiszállásául szolgáló várhoz legközelebb eső dombon épült, kőfallal volt megerősítve és cinteremmel körülvéve, a templom szentélye alatt pedig sírboltokat építettek. E templom egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, ez azonban az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentélye maradt fenn. A templomnak azonban még 1779-ben is csak fatornya volt. Melith Péter alispán és neje, Kapy Anna elhalálozása után, 1668-ban a katolikus egyházat megerősítették a Kisvárday Lászlótól kapott adományában. A templom kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje barokk stílusban épült.

Görög katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1877-ben épült. Ablakai csúcsíves, gótikus stílusúak, ajtó fölötti barokk díszítéssel.

Lutheránus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szeszgyártás
  • elektronikai ipar
  • fékbetétek gyártása

Kereskedelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épülő új polgármesteri hivatal 2013-ban
Az Európai Uniós pályázatból[4] átalakított sétálóutca, 2013
  • Aldi diszkontáruház
  • Lidl diszkontáruház - Attila út 2/A
  • Penny Market diszkontáruház - Városmajor út
  • Tesco hipermarket - Városmajor út 72.

Kisvárdához kötődő hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisvárda testvérvárosai a térképen

Kisvárda az alábbi városokkal van testvérvárosi kapcsolatban:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvárda témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A Sétáló utca és a parkolók ünnepélyes átadása. Kisvárda város honlapja. (Hozzáférés: 2013. november 2.)