Kisvárda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48.22640° k. h. 22.08461°48.2264, 22.08461

Kisvárda
Kisvárda címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Kisvárdai
Rang	város
Polgármester	Dr. Oláh Albert
Irányítószám	4600
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	17 246 fő (2008) +/-
Népsűrűség	502,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvárda
é. sz. 48.22640° k. h. 22.08461°48.2264, 22.08461

Kisvárda (németül Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Beceneve Várda. (Ne tévesszük össze Várda településsel!). Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolják.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza és éghajlata 2 Nevének eredete 3 Története 4 A város címere 4.1 Népcsoportok 5 Nevezetességei 6 Egészségügyi és szociális intézmények 7 Oktatási intézmények 8 Közművelődési intézmények 9 Templomai 9.1 Református templom 9.2 Római katolikus templom 9.3 Görög katolikus templom 9.4 Lutheránus templom 10 Gazdaság 11 Kereskedelme 12 Kisvárda szülöttei 13 Testvérvárosai 14 Forrás 15 Külső hivatkozások 16 Jegyzetek

[szerkesztés] Földrajza és éghajlata

Kisvárdát geográfiailag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.

• Legmagasabb pontjai:
  • Asszonyhegy - 139m (Kisvárda és Pap között)
  • Farkas-hegy - 133m (Kisvárdától északra)
  • Kunyhó-hegy - 123m
  • Ördög-hegy - 123m (Kisvárda és Jéke között)

Kisvárda éghajlatának sajátos vonása van az Alföldön, mivel a Zempléntől és a Kárpátoktól alig 20-50km-re van, ezért az alföldi és a hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja. A város hőmérséklet járására a nagy hőingás jellemző a kontinentális éghajlat eredményeként, így a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete közötti különbség a 25°C-ot is elérheti.

[szerkesztés] Nevének eredete

Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

[szerkesztés] Története

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A XII. század-ban, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.

Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat.

A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkoskancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a XV. század-ban megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. A XVI-XVII. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.

Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A II. világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre e század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda. Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.

[szerkesztés] A város címere

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott. A nagy pajzs jobb oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott, bal oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű felfelé mutató kétélű kard. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg. A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált arany képe. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát^[1].

[szerkesztés] Nevezetességei

• Görög katolikus templom
• Kisvárdai vár (ma színház)
• Református templom
• Rétközi Múzeum
• Római katolikus templom
• Várfürdő
• Zsinagóga

[szerkesztés] Egészségügyi és szociális intézmények

• Felső-Szabolcsi Kórház
• Idősek Otthona

[szerkesztés] Oktatási intézmények

• Általános iskolák
  • Somogyi Rezső Általános Iskola
  • Teichmann Vilmos Általános Iskola
  • Vári Emil Társulási Általános Iskola
• Középiskolák
  • Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
  • Szent László Szakközépiskola Kollégium és Óvoda
  • II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola
  • Református Általános Iskola és Gimnázium
• Egyéb
  • Weiner Leó Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola

[szerkesztés] Közművelődési intézmények

• Várszínház és Művészetek Háza
• Városi Könyvtár
• Rétközi múzeum

[szerkesztés] Templomai

[szerkesztés] Református templom

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

[szerkesztés] Római katolikus templom

[szerkesztés] Görög katolikus templom

[szerkesztés] Lutheránus templom

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

[szerkesztés] Gazdaság

• szeszgyártás
• elektronikai ipar
• fékbetétek gyártása

[szerkesztés] Kereskedelme

• Aldi diszkontáruház
• Lidl diszkontáruház - Attila út 2/A
• Penny Market diszkontáruház - Városmajor út
• Tesco hipermarket - Városmajor út 72.

[szerkesztés] Kisvárda szülöttei

• Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres csepp feltalálója
• Dion Marianna színésznő, énekesnő
• Dolhai Attila színész, énekes
• Frigyesi József orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
• Halasi Béla közgazdász
• Halasy Gyula agyaggalamblövő bajnok
• Járóka Sándor, id. prímás, zenekarvezető, a Népművészet Mestere
• Juhász Gabriella NBI.-es Profi kézilabdázó
• Nagy Lóránt színművész
• Nagy Sándor színművész, énekes (Adagio)
• Papp István nyelvész, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora
• Radó István filmújságíró, dramaturg, a magyar filmújságírás egyik úttörője
• Rápolthy Anna színésznő
• Sirály Ferenc orvos, tüdőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa
• Vadász Lipót jogász, politikus
• Itt született 1483-ban Várdai Pál esztergomi érsek
• Vecsei Géza villamosmérnök, Kossuth-díjas
• Zsindely Ferenc jogász, író, miniszter

[szerkesztés] Testvérvárosai

Kisvárda az alábbi városokkal van testvérvárosi kapcsolatban:

•  Románia Kézdivásárhely
•  Németország Hildburghausen
•  Németország Prien am Chiemsee
•  Izrael Karmiel
•  Szlovákia Királyhelmec
•  Lengyelország Strzyzow

[szerkesztés] Forrás