Halasy Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halasy Gyula
Született
1891. július 19.
Kisvárda
Elhunyt
1970. december 20. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Sportlövőpályafutása
Versenyszám Koronglövészet
Klub Magyar Galamblövő Egyesület
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Sportlövészet
Olimpiai játékok
arany
1924, Párizs
agyaggalamb-lövészet
Világbajnokság
arany
1932, Párizs
élőgalamb csapat
bronz
1932, Párizs
élőgalamb
arany
1936, Berlin
agyaggalamb csapat
ezüst
1936, Berlin
agyaggalamb
Magyar bajnokság
bronz
1923
élőgalamb
ezüst
1924
agyaggalamb
ezüst
1925
agyaggalamb
arany
1936
agyaggalamb
ezüst
1938
agyaggalamb

Halasy Gyula (Kisvárda, 1891. július 19.Budapest, 1970. december 20.) olimpiai bajnok magyar sportlövő, edző, szakíró.

Sportpályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécsben szerzett jogi doktorátust és kereskedelmi diplomát. Az első világháború alatt frontkatonaként szolgált, egy közelében felrobbant gránát hatására nyolc hónapra megnémult. Sportolóként – korabeli szokásoknak megfelelően – több sportágban is tevékenykedett (vívás, lovaglás, műkorcsolyázás).

Az 1920-as évek elején ismerkedett meg az agyaggalamb-lövészettel, a Magyar Galamblövő Egyesület versenyzője lett. Első nagy nemzetközi versenyén, az 1924-es párizsi olimpiai játékok agyaggalamb-lövész versenyén szétlövésben nyert aranyérmet a finn versenyző ellen, ezzel a nyári olimpiai játékok történetében ő nyerte a tizenkettedik magyar aranyérmet és az első magyar sportlövő olimpiai aranyérmet. Később Krúdy Gyula így jellemezte Halasyt: Ő a legnyugodtabb magyar ember. Ugyanezen az olimpián a csapattal a hatodik helyet szerezte meg.

Pályafutása során 1932-ben élőgalamb-lövészetben, 1936-ban pedig agyaggalamb-lövészetben nyert csapat világbajnokságot. Egyéniben ugyanezeken a világbajnokságokon második (agyaggalamb), ill. harmadik (élőgalamb) helyet szerzett. 1937-ben vb 4. volt. 1936-ban kétszeres Európa-bajnok volt (egyéni és csapat). 70 éves koráig versenyzett.

Visszavonulása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktív pályafutásának befejezése után csapatának edzőjeként tevékenykedett. A sportlövészet elméletével is tudományos alapossággal foglalkozott, számos szakcikke jelent meg a témakörben. Az 1950-es évektől haláláig a magyar sportlövő-válogatott szaktanácsadójaként tevékenykedett, majd a sporthivatal szakfelügyelője volt. Özvegyének halála után a családja a Magyar Olimpiai Bizottságnak adományozta az olimpiai aranyérmet és a hozzá tartozó diplomát.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halasy Gyula emlékverseny
  • Halasy Gyula utca Kisvárdán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]