1924. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VIII. nyári olimpia
Paris1924 logo.png
Párizs, 1924
Adatok
Rendező Párizs,
 Franciaország
Nemzetek 44
Sportolók 3089
(2954 férfi, 135 nő)
Versenyszámok 19 sportág,
126 versenyszám

Megnyitóünnepség 1924. május 4.
Záróünnepség 1924. július 27.

Hivatalos megnyitó Gaston Doumergue
Sportolói eskü Géo André
Arany
126
Ezüst
127
Bronz
125
Össz.
378
Magyar részvétel
Sportolók 89 (86 férfi, 3 nő)
Zászlóvivő Toldi Sándor
Arany
2
Ezüst
4
Bronz
4
Össz.
10
Pontszám 69
Helyezés az éremtáblázaton 13.
Helyezés a ponttáblázaton 13.

 ← 1920 1928 → 

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a VIII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1924. május 4. és július 27. között rendeztek meg a franciaországi Párizsban.

Párizst hat város[1] közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére. A versenyeket összesen nyolcvanöt versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk negyvennégy nemzet háromezer-nyolcvankilenc sportolója vett részt.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez volt az utolsó olimpia, amit Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek. 1925-ban Coubertint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a belga Henri de Baillet-Latour váltotta fel.
  • Coubertin javaslatára bevezették az ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben).
  • A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
  • Újdonság az olimpiai falu, mint a versenyzők befogadó, elszállásoló létesítménye.
  • Az Egyesült Államok ötpróbázója Robert LeGendre távolugrásban világrekordot ugrott, harminckét centiméterrel túlszárnyalva a távolugrásban aranyérmes honfitársa William DeHart Hubbard eredményét. LeGendre a távolugrásra nem volt benevezve.
  • Az antwerpeni olimpián háromszoros bajnok futó, Paavo Nurmi Párizsban öt aranyérmet nyert. A finn atléta az 1500 méteres és az 5000 méteres síkfutást úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között fél óra pihenő állt rendelkezésére. Nurmi mindkét számban új olimpiai csúcsot futott.
  • Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz - több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után - a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.
  • Az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert[2], így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban nyert olimpiai érmet.
  • Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.
  • Először szerepelt a programban női vívás. Az első olimpiai bajnok női vívó a dán Ellen Osiier lett.
  • Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek. Az első olimpiai pontszerző magyar női olimpikon Tary Gizella, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.
  • A 100 méteres síkfutásban győztes Harold Abrahams és a 400 méteres síkfutásban győztes Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek.
  • A francia Roger Ducret az olimpia vívóversenyein öt érmet – köztük három aranyérmet – nyert.
  • Halasy Gyula és a finn Konrad Herbert agyaggalamblövészetben azonos, 98 körös olimpiai csúcsot jelentő eredményt ért el. A szétlövéskor Halasy tíz lövés közül tízszer talált, míg finn ellenfele egyszer hibázott. A később csapatban világbajnoki címet is szerzett sportlövőt méltán nevezte Krúdy Gyula egy cikkében „Magyarország legnyugodtabb emberének”.

Részt vevő nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A résztvevők; kék=először, zöld=többedszer

A részt vevő nemzetek száma minden korábbi olimpiánál több volt, a háborúban vesztes országok többsége visszatérhetett az olimpiai közösségbe, azonban Németországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan ismét nem hívták meg. A versenyeken a következő negyvennégy ország sportolói vettek részt, az először szereplők vastagítással kiemelve:

Olimpiai versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százharmincegy versenyszámot rendeztek. A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:

Versenyszámok az 1924. évi nyári olimpiai játékokon Olympic rings with white rims.svg
Sportág, szakág Egyéni Csapat nyílt
férfi női férfi női vegyes összesen
Atlétika 23 0 4 0 0 0 27
Birkózás 13 0 0 0 0 0 13
Evezés 1 0 6 0 0 0 7
Kerékpározás 3 0 3 0 0 0 6
Labdarúgás 0 0 1 0 0 0 1
Lovaglás 3 0 2 0 0 0 5
Lovaspóló 0 0 1 0 0 0 1
Műugrás 3 2 0 0 0 0 5
művészeti versenyek 0 0 0 0 0 5 5
Ökölvívás 8 0 0 0 0 0 8
Öttusa 1 0 0 0 0 0 1
Rögbi 0 0 1 0 0 0 1
Sportlövészet 6 0 4 0 0 0 10
Súlyemelés 5 0 0 0 0 0 5
Tenisz 1 1 1 1 1 0 5
Torna 8 0 1 0 0 0 9
Úszás 5 4 1 1 0 0 11
Vívás 3 1 3 0 0 0 7
Vitorlázás 1 0 2 0 0 0 3
Vízilabda 0 0 1 0 0 0 1
Összesen 84 8 31 2 1 5 131

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 126 arany érmen tizenkilenc, az összesen 378 érmen huszonhét ország osztozott.

(A táblázatban a vendéglátó ország csapata eltérő háttérszínnel az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje[3] Olimpia
Nemzet Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 45 27 27 99
2. Finnország Finnország (FIN) 14 13 10 37
3. Franciaország Franciaország (FRA) 13 15 10 38
4. Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR) 9 13 12 34
5. Olaszország Olaszország (ITA) 8 3 5 16
6. Svájc Svájc (SUI) 7 8 10 25
7. Norvégia Norvégia (NOR) 5 2 3 10
8. Svédország Svédország (SWE) 4 13 12 29
9. Hollandia Hollandia (HOL) 4 1 5 10
10. Belgium Belgium (BEL) 3 7 3 13
13. Magyarország Magyarország (HUN) 2 4 4 10
Összesen 126 127 125 378

Magyar részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A súlyos háborús veszteségek után újjáéledő magyar sportot az olimpián – a körülményekhez képest jelentős számú – nyolcvankilenc sportoló képviselte. A résztvevő magyar versenyzők névsorát lásd az 1924. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar zászlóvivő Toldi Sándor atléta volt. A magyar sportolók tíz érmet, két arany-, négy ezüst és négy bronzérmet szereztek. A megszerzett hatvankilenc olimpiai pont hárommal volt több, mint az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Párizson kívül pályázott még Amszterdam, Barcelona, Los Angeles, Prága és Róma.
  2. Lauber Dezsővel közös pályaművel.
  3. Az éremtáblázat a művészeti versenyeken nyert érmeket nem tartalmazza

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1924. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.