Olimpiai zászló
A legismertebb sportzászló az olimpiai játékok lobogója, amelyet 1913-ban tervezett Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója. A zászlón fehér alapon az olimpiai jelkép, az egymásba fonódó öt karika látható.
Nyilvánosan először Párizsban vonták fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásának huszadik évfordulóján. Először az 1920-as olimpián használták Antwerpenben.
A megnyitó ceremónián felvonják a nagyméretű lobogót, amely a játékok végéig a helyén marad. Az atléták az olimpiai zászló sarkát fogva teszik le esküjüket, és a nyitó- és záróünnepségen különféle zászlók kapnak szerepet.
A zászló színei [szerkesztés]
Pierre de Coubertin a zászlót így mutatta be: "Az olimpiai zászló […] fehér háttér öt összefonódó karikával a közepén: kék, sárga, fekete, zöld és piros […] Ez az ábrázolás szimbolikus; Az öt kontinenst jelképezi, akiket az olimpiai eszme egyesített, amíg a hat szín azokból áll össze, melyek minden nemzeti zászlón megjelennek jelen korunkban." (1931) Textes choisis II, p.470.
Az Olimpiai Bizottság állásfoglalása szerint a földrészek és a karikák nincsenek egymáshoz egyenként hozzárendelve. Az öt karika együttesen képviseli azt az öt földrészt, amelyik részt vesz a játékokon. Észak- és Dél-Amerikát egybeszámítják, míg Eurázsiát Európára és Ázsiára bontva; Antarktisz pedig nincs köztük.
Tehát a színek és az adott kontinensek között nem vonható szoros kapcsolat, ám népszerű magyarázat szerint a kék karika Európát, a sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a zöld Óceániát és a piros pedig az Amerikai kontinenst jelképezi. A fehér szín a versengő országok közötti békét és barátságot szimbolizálja.
Források [szerkesztés]
- Znamierowski, Alfred. Zászlóenciklopédia. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 2002. ISBN 963 9261 87 4
- This Great Symbol
- 2008. évi LX. törvény az olimpiai jelkép oltalmáról Nairobiban 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
