2020. évi nyári olimpiai játékok
| XXXII. nyári olimpiai játékok | |||
| A pályázási folyamat főbb időpontjai | |||
| Hivatalos jelentkezés |
2011. szeptember 1. | ||
| Pályázat benyújtása |
2012. február 15. | ||
| Hivatalos pályázatok megnevezése |
2012. május 23. |
||
| Rendező kiválasztása |
2013. szeptember 7. |
||
| Pályázatok | |||
| Pályázatok | |||
|
|
|||
|
|||
A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, melyet 2020-ban rendeznek majd meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megkezdte a rendező város kiválasztási eljárását. A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért.[1] A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben dönt a játékok helyszínéről.[2][3]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A pályázási folyamat fontosabb időpontjai
A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:[3][4]
- 2011:
- május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
- július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
- szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
- szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
- november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.
- 2012:
- február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
- május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec Cityben[5] dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.[6]
- július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
- november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.
- 2013:
- január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
- február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
- még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
- június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
- szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán kiválasztják a rendező várost.
[szerkesztés] Pályázatok
A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.[7]
[szerkesztés] Hivatalos pályázatok
[szerkesztés]
Isztambul, Törökország
Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot.[8][9] Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök.[10] Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.
Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.
[szerkesztés]
Madrid, Spanyolország
Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak.[11] A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.
Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.
[szerkesztés]
Tokió, Japán
Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es japán földrengés és szökőár ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott.[12][13] 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot.[14] Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.
Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.
[szerkesztés] Kiesett pályázatok
[szerkesztés]
Bakı, Azerbajdzsán
A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.[15]
[szerkesztés]
Doha, Katar
Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.[16][17]
2006-ban Doha rendezte az Ázsiai Játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.
[szerkesztés] Törölt pályázat
[szerkesztés]
Róma, Olaszország
Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én. Az olasz főváros végül Velencével szemben kapott bizalmat, hogy megrendezhesse a 2020-as olimpiai játékokat.[18][19]
Rómában már rendeztek nyári olimpiát, 1960-ban. A város pályázott a 2004-es játékok megrendezésére is, de végül Athénnel szemben alulmaradt. Rómában volt a 2009-es úszó-világbajnokság és az 1990-es labdarúgó-világbajnokság döntője is. Olaszországban két téli olimpiát is rendeztek: a 2006. évi téli olimpiai játékokat Torinóban, valamint az 1956. évi téli olimpiai játékokat Cortina d’Ampezzóban.
Az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – jelentette be, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.[20]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ „Már csak három város versenyez a 2020-as olimpiáért”, origo.hu, 2012. május 24. (Hozzáférés ideje: 2012. június 2.)
- ↑ „Szeptember 1-ig lehet pályázni a 2020-as nyári olimpiára”, sportgeza.hu, 2011. január 13. (Hozzáférés ideje: 2011. január 13.)
- ^ a b Six Applicant Cities for the 2020 Olympic Games - September 2 2011 - International Olympic Committee
- ↑ Executive Board concludes first meeting of the new year January 13, 2011.
- ↑ SPORTACCORD CONVENTION 2012 AWARDED TO QUÉBEC CITY
- ↑ 2020 Olympic Bids Huddle With IOC
- ↑ „Csak Tokió rendezett már olimpiát a 2020-as játékokra pályázók közül”, origo.hu, 2012. február 16. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.)
- ↑ http://insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13679-turkey-prime-minister-confirms-istanbul-bid-for-2020-olympics
- ↑ http://www.gamesbids.com/eng/olympic_bids/future_bids_2016/1216135804.html
- ↑ http://www.insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13893-istanbul-2020-will-be-qplatform-for-changeq-promises-turkish-prime-minister
- ↑
- ↑ Himmer, Alastair. „Olympics-Tokyo tiptoes into 2020 bid race”, Reuters, 2011. július 15.
- ↑ http://search.japantimes.co.jp/cgi-bin/nn20110716x1.html
- ↑ „Tokió is beszállt a 2020-as olimpiáért folyó csatába”, origo.hu, 2012. február 13. (Hozzáférés ideje: 2012. február 13.)
- ↑
- ↑ http://www.dohastadiumplusqatar.com/doha-launches-bid-2020-olympics
- ↑ http://english.alarabiya.net/articles/2011/08/26/164219.html
- ↑
- ↑
- ↑ „Róma nem pályázik a 2020-as olimpiára”, sportgeza.hu, 2012. február 14. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.)
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
[szerkesztés] További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||

