2020. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XXXII. nyári olimpiai játékok
Adatok
Rendező Tokió,
 Japán

 ← 2016 2024 → 

A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, amelyet 2020 nyarán Tokióban rendeznek.

A pályázási folyamat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért.[1] A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben dönt a játékok helyszínéről.[2][3]

Fontosabb időpontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:[3][4]

  • 2011:
május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.
  • 2012:
február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec Cityben[5] dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.[6]
július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.
  • 2013:
január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán kiválasztják a rendező várost.

Szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NOB 2013. szeptember 7-én választotta ki a rendező várost. A három pályázó közül az első fordulóban Tokió kapta a legtöbb szavazatot. Isztambul és Madrid azonos számú szavazatot kapott, ezért egy új szavazás volt, amelyen Isztambul 49-45 arányban nyert, így Madrid kiesett.[7] A második fordulóban Tokió kapta a több szavazot és nyerte el a rendezés jogát.[8][9]

A 2020-as nyári olimpiai játékok rendezőjének kiválasztása
Pályázat Ország 1. kör Plusz szavazás 2. kör
Tokió  Japán 42 60
Isztambul  Törökország 26 49 36
Madrid  Spanyolország 26 45

Pályázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.[10]

Hivatalos pályázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország Isztambul, Törökország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot.[11][12] Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök.[13] Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.

Spanyolország Madrid, Spanyolország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak.[14] A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.

Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.

Japán Tokió, Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es japán földrengés és szökőár ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott.[15][16] 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot.[17] Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.

Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.

Kiesett pályázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azerbajdzsán Baku, Azerbajdzsán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.[18]

Katar Doha, Katar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.[19][20]

2006-ban Doha rendezte az ázsiai játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.

Törölt pályázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszország Róma, Olaszország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.[21]

Sportágak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hét sportág szerepelt azon a listán, amely a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak. A NOB 2013 szeptemberében döntött erről.[22]

A NOB végrehajtó bizottságának 2013. február 12-i javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. A NOB 125. kongresszusának 2013. szeptember 8-ai ülésén úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban.[23]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Már csak három város versenyez a 2020-as olimpiáért”, origo.hu, 2012. május 24. (Hozzáférés ideje: 2012. június 2.) 
  2. Szeptember 1-ig lehet pályázni a 2020-as nyári olimpiára”, sportgeza.hu, 2011. január 13. (Hozzáférés ideje: 2011. január 13.) 
  3. ^ a b Six Applicant Cities for the 2020 Olympic Games - September 2 2011 - International Olympic Committee
  4. Executive Board concludes first meeting of the new year January 13, 2011.
  5. SPORTACCORD CONVENTION 2012 AWARDED TO QUÉBEC CITY
  6. 2020 Olympic Bids Huddle With IOC
  7. Olimpia 2020: Madrid kiszállt, Isztambul vagy Tokió rendezhet”, nemzetisport.hu, 2013. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.) 
  8. Olimpia 2020: Tokió rendezheti a 2020-as nyári olimpiát!”, nemzetisport.hu, 2013. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.) 
  9. Tokió rendezi a 2020-as olimpiát”, sportgeza.hu (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.) 
  10. Csak Tokió rendezett már olimpiát a 2020-as játékokra pályázók közül”, origo.hu, 2012. február 16. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.) 
  11. http://insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13679-turkey-prime-minister-confirms-istanbul-bid-for-2020-olympics
  12. http://www.gamesbids.com/eng/olympic_bids/future_bids_2016/1216135804.html
  13. http://www.insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13893-istanbul-2020-will-be-qplatform-for-changeq-promises-turkish-prime-minister
  14. La Ejecutiva del COE aprobaría la candidatura de Madrid 2020 (Spanish nyelven). La Vanguardia, 2011. június 1. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  15. Himmer, Alastair. „Olympics-Tokyo tiptoes into 2020 bid race”, Reuters, 2011. július 15. 
  16. http://search.japantimes.co.jp/cgi-bin/nn20110716x1.html
  17. Tokió is beszállt a 2020-as olimpiáért folyó csatába”, origo.hu, 2012. február 13. (Hozzáférés ideje: 2012. február 13.) 
  18. Azerbaijan bids for 2020 Olympics in Baku. Espn.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  19. http://www.dohastadiumplusqatar.com/doha-launches-bid-2020-olympics
  20. http://english.alarabiya.net/articles/2011/08/26/164219.html
  21. Róma nem pályázik a 2020-as olimpiára”, sportgeza.hu, 2012. február 14. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.) 
  22. Olimpiára készül a falmászás és a fedett pályás softball”, origo.hu, 2013. január 2. (Hozzáférés ideje: 2013. január 3.) 
  23. A birkózás bennmaradt az olimpiai programban. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]