1900. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. nyári olimpia
JOParis 1900.jpg
Párizs, 1900
Adatok
Rendező Párizs,
 Franciaország
Nemzetek 24
Sportolók 997 (975 férfi, 22 nő)
Versenyszámok 20 sportág,
95 versenyszám

Megnyitóünnepség 1900. május 14.[1]
Záróünnepség 1900. október 28.[1]
Arany
90
Ezüst
90
Bronz
88
Össz.
268
Magyar részvétel
Sportolók 17 férfi
Zászlóvivő Toldi Sándor
Arany
1
Ezüst
2 (3)[2]
Bronz
2
Össz.
5 (6)[2]
Pontszám 40
Helyezés az éremtáblázaton 10.
Helyezés a ponttáblázaton 7.

 ← 1896 1904 → 

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a II. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1900. május 14. és október 28. között rendeztek meg a franciaországi Párizsban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsősorban Pierre de Coubertin érdemeinek elismeréseként adta a rendezési jogot a francia fővárosnak.

Az olimpiai program túl hosszúra nyúlt, több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk huszonnégy ország 997 sportolója vett részt. A versenyek színvonala és sportértéke felülmúlta az előző, 1896. évi athéni olimpiát, azonban a felületes rendezés, a versenyzési körülmények alacsony színvonala miatt a párizsi olimpia a „zűrzavarok olimpiájaként” vonult be a sporttörténelembe, Coubertin éppen saját hazájában nem talált kellő megértésre. A hivatalos francia körök az olimpiát az 1900. évi párizsi világkiállítás mellékeseményének tekintették, így az újkori olimpiai játékok elindítója kénytelen volt teljesen átengedni a szervezést a világkiállítás szervezőbizottságának, amely azonban az olimpiai eszme szempontjait teljesen alárendelte a világkiállítás érdekeinek.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ray Ewry a kígyóember
  • Az olimpiáról nem készült hivatalos jelentés[3], így a sporttörténészeknek máig sok nehézséget okoz a hivatalos versenyszámok, a részt vevő versenyzők, illetve az eredmények megállapítása. E kérdésekben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is azóta többször változott.
  • A szabályok könnyedén kezelésére jellemző, hogy az 5000 méteres futó csapatversenyben győztes brit csapat ötödik tagja, Stanley Rowley előzőleg ausztrál szinekben a 100 méteres síkfutás harmadik helyén végzett.
  • Ezen az olimpián kezdte páratlanul eredményes olimpiai szereplését Ray Ewry. Az egyesült államokbeli atléta három olimpián vett részt és összesen nyolc aranyérmet nyert. Ewry a korai olimpiák atlétikaversenyein szereplő helyből ugró számokban volt eredményes, ezért kortársai kígyóembernek nevezték.
  • A francia rendezők vasárnap is tartottak versenyeket, az amerikai egyetemek egy része azonban eltiltotta sportolóit a vasárnapi versenyzéstől, ezért néhány versenyszám döntőjéből a legesélyesebbek hiányoztak. Az egyesült államokbeli Myer Prinstein a távolugrás döntőjében nem indulhatott, de a selejtezőkben elért eredményével így is ezüstérmes lett.
  • Ezen az olimpián született Magyarország első aranyérme atlétikából. Bauer Rudolf volt az első atléta, aki diszkoszvetésben a mai modern fordulásos technikát alkalmazta és ezzel meg is nyerte a versenyt. Bauer soha többé nem indult atlétikaversenyen. Eredményhirdetésén a zenekar először tévedésből az USA himnuszát kezdte el játszani.
  • Az úszóversenyeket a Szajna egyik holtágában rendezték. Ez volt az egyetlen nyári olimpia, amelyen maratoni – 4000 méteres – úszóversenyt is rendeztek. Az elsősorban rövid versenytávon versenyző, akkor tizenkilenc éves Halmay Zoltán kivételes tehetségét jelzi, hogy ebben a számban is ezüstérmet tudott szerezni.
  • Ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyespárosban is aranyérmet nyert.
  • Az atlétikaversenyek legeredményesebb sportolója, Alvin Kraenzlein megnyerte a 60 méteres síkfutást, a két gátfutószámot és a távolugrást is. Az olimpiák atlétikaversenyeinek történetében azóta sem tudott senki ugyanazon az olimpián négy egyéni számban bajnoki címet szerezni.
  • James Connolly, az újkori olimpiák első bajnoka ezen az olimpián is indult, de bajnoki címét nem tudta megvédeni.

Részt vevő nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon részt vevő nemzetek; kék= 1. részvétel, zöld= 2. részvétel

Hivatalos jelentés hiányában az olimpiák történetét tárgyaló források ebben a tekintetben is eltérőek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mai álláspontja szerint az olimpián a következő 24 nemzet vett részt (vastagítással kiemelve az a tizenkettő, amelyeknek ez volt az első olimpiai részvételük):

Az alábbiak részvétele kérdéses:

  • Haiti Haiti (HAI) (1 – 1 férfi)
  • Irán Irán (IRI) (1 – 1 férfi)
  • Luxemburg Luxemburg (LUX) (1 – 1 férfi)
  • Peru Peru (PER) (1 – 1 férfi)

Olimpiai versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpia idején a francia fővárosban számos olyan sporteseményt is rendeztek, amelyek nem tartoztak a hivatalos versenyprogramba, a hivatalos versenyszámok megállapítása ezért máig nehézséget okoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is többször változott. A ma hivatalosnak tekintett program szerint huszonegy sportszakágban a következő versenyszámokat rendezték meg:

Versenyszámok az 1900. évi nyári olimpiai játékokon Olympic rings with white rims.svg
Sportág, szakág Egyéni Csapat
férfi női férfi vegyes összesen
atlétika 22 0 1 0 23
croquet 2 0 1 0 3
evezés 1 0 4 0 5
golfozás 1 1 0 0 2
íjászat 6 0 0 0 6
kerékpározás 2 0 0 0 2
kötélhúzás 0 0 1 0 1
krikett 0 0 1 0 1
labdarúgás 0 0 1 0 1
lovaglás 3 0 0 0 3
lovaspóló 0 0 1 0 1
pelota 0 0 1 0 1
rögbi 0 0 1 0 1
sportlövészet 7 0 2 0 9
tenisz 1 1 1 1 4
torna 1 0 0 0 1
úszás 6 0 1 0 7
vitorlázás 0 0 10 0 10
vívás 7 0 0 0 7
vízilabda 0 0 1 0 1
Összesen 59 2 27 1 89

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiosztott 268 érmen – 90 arany-, 90 ezüst- és 88 bronzérmen – húsz ország osztozott. Aranyérmet tizennégy ország nyert. Nem nyert érmet Argentína, Görögország, Románia és Oroszország.

(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Olimpia
Nemzet Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Franciaország Franciaország (FRA) 26 41 34 101
2. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 19 14 14 47
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR) 15 6 9 30
4. Nemzetközi Csapat Nemzetközi Csapat (ZZX)[4] 6 3 3 12
5. Svájc Svájc (SUI) 6 2 1 9
6. Belgium Belgium (BEL) 5 5 5 15
7. Németország Németország (GER) 4 2 2 8
8. Olaszország Olaszország (ITA) 2 2 0 4
9. Ausztrália Ausztrália (AUS) 2 0 3 5
10. Dánia Dánia (DEN) 1 3 2 6
11. Magyarország Magyarország (HUN) 1 2 2 5
Összesen 90 90 88 268

Magyar részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpián tizennyolc sportoló képviselte Magyarországot, akik négy sportág – atlétika, úszás, torna és vívás – versenyein vettek részt. Kiemelkedően szerepeltek a magyar atléták, és az úszásban egyedüli magyarként induló Halmay Zoltán.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Az olimpián nem volt sem hivatalos megnyitó, sem hivatalos záróünnepség. A megadott dátumok az első és az utolsó versenynapot jelentik.
  2. ^ a b Halmay Zoltán ezüstérmet szerzett a 100 m-es gyorsúszás versenyszámban, de ez nem szerepelt a hivatalos programban.
  3. Két olimpiáról nem készült hivatalos jelentés az 1900. évi párizsiról és az 1904. évi St. Louis-iról.
  4. A korai olimpiákon a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte, hogy csapatsportágakban egy csapat különböző nemzetiségű sportolókból álljon. Az ilyen csapatok eredményeit a NOB ZZX kód alatt tartja nyilván.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • olympic-museum.de: Hivatalos jelentés az 1900. évi nyári olimpiáról (francia nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  • Paris 1900 (angol nyelven). olympic.org. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  • mob.hu: Párizs, 1900 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  • 1900 Paris Summer Games (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
  • Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
  • Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1900. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.