| V. nyári olimpia |
 |
| A megnyitó ünnepség |
| Adatok |
| Rendező |
Stockholm,
Svédország |
| Nemzetek |
28 |
| Sportolók |
2407 (2359 férfi, 48 nő) |
| Versenyszámok |
16 sportág,
102 versenyszám |
|
| Megnyitó ünnepség |
1912. május 5. |
| Záró ünnepség |
1912. július 27. |
| Hivatalos megnyitó |
V. Gusztáv svéd király |
Arany
103 |
Ezüst
104 |
Bronz
103 |
Össz.
310 |
|
| Magyar részvétel |
| Sportolók |
121 férfi |
| Zászlóvivő |
Rittich Jenő |
Arany
3 |
Ezüst
2 |
Bronz
3 |
Össz.
8 |
|
| Pontszám |
66 |
| Helyezés az éremtáblázaton |
9. |
| Helyezés a ponttáblázaton |
9. |
|
|
|
Az 1912. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az V. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1912. május 5. és július 27. között rendeztek meg a svédországi Stockholmban. A versenyeket több részletben, összesen huszonnégy versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk – az olimpiák történetében először képviselve mind az öt földrészt – huszonnyolc nemzet kettőezer-négyszázhét sportolója vett részt.
- A torna atlétikai versenyszámaiban tesztelték az elektromos időmérést, a versenyzők és a nézők tájékoztatására bevezették a hangosbemondót.
- A svéd Oscar Swahn sportlövő hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. Máig ő a legidősebb olimpiai aranyérmet nyert sportoló. Swahn később részt vett az 1920. évi nyári olimpiai játékokon is, ahol ezüstérmet nyert.
- A stockholmi olimpián tűzték először műsorra Pierre de Coubertin javaslatára a művészeti versenyeket. Az olimpia előtt eljuttatott sporttárgyú művészeti alkotásokat erre a célra alakult bizottságok értékelték irodalom, festészet, szobrászat, építészet és zene kategóriákban.
- Szintén először került műsorra a modern öttusa, melynek lebonyolítási rendjét a házigazdák dolgozták ki. Mindhárom érmet svéd sportoló nyerte.
- Kardvívásban teljes volt a magyar vívók fölénye, egyéniben az első nyolc közé hét magyar jutott. Magyarország kardozásban fölényesen nyerte a csapatdöntőt is.
- 1912-ben első ízben szerepeltek az olimpián úszónők, egyelőre csak egy egyéni és egy csapat versenyszámban. Az első egyéni olimpiai bajnok úszónő az ausztrál Fanny Durack lett.
- A svédek tiltakozására nem rendeztek ökölvívóversenyeket.
- A kötöttfogású birkózás nagyközépsúlyú döntőjét kilencórás küzdelem után fújták le döntetlennel.
- Az olimpia szervező bizottságának elnöke Sigfrid Edström volt, aki a második világháború után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
- Egy halálos áldozata volt a maratoni futásnak. A szokatlanul nagy melegben Francisco Lázaro, portugál versenyző napszúrást kapott, futás közben rosszul lett és a versenyt követő napon meghalt.
- A versenyek kimagasló alakja az indián származású amerikai Jim Thorpe volt, aki fölényesen nyerte az öt- és tízpróbát. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága azonban 1913-ban megállapította, hogy Thorpe az olimpia előtt egy ideig hivatásos baseball-csapatban játszott, ezért törölte az amatőr versenyzők névsorából és érmeit visszaküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A NOB ekkor megfosztotta Thorpe-ot bajnoki címétől és az eredetileg második helyezetteket nyilvánította bajnoknak. 1982-ben ezt a döntést megváltoztatták, Jim Thorpe – posztumusz – visszakapta aranyérmeit és azóta öt- és tízpróbában két-két stockholmi olimpiai bajnokot tartanak nyilván. Az eset vélhetően szerepet játszott abban, hogy 1920-tól a sportolóknak az olimpia versenyeinek megkezdése előtt sportolói esküt – amit neveztek amatőr-eskünek is – kellett tenniük.
- A száz méteres hátúszásban az egyesült államokbeli Harry Hebner – nagy világversenyen elsőként – váltott karral és váltott lábbal úszott és ezzel az úszással fölényesen győzött. Hebner – sokak szerint szabálytalan – úszása nagy vitákat váltott ki, de a versenybíróság végül szabályosnak ítélte ezt a technikát és ezzel a stockholmi olimpián a hátúszás fejlődéstörténetének egy teljesen új fejezete kezdődött.
- Az ötpróbában hatodik, tízpróbában tizenhatodik helyezést elért amerikai atléta, Avery Brundage később 1952-től 1972-ig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
- Az öttusázók között induló volt, és az ötödik helyen végzett a második világháború később nagy hírnevet szerzett tábornoka George S. Patton.
-
-
-
Jim Thorpe, akit az olimpia után megfosztottak bajnoki címeitől
Az 1912-es nyári olimpián résztvevő nemzetek;
kék= új résztvevők, zöld= visszatérők
Vastagítással kiemeltek azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt olimpián.
Ausztrálázsia (ANZ) (25 – 23 férfi, 2 nő) [1]
Ausztria (AUT) (85 – 79 férfi, 6 nő)
Belgium (BEL) (36 – 35 férfi, 1 nő)
Bohémia (BOH) (43)
Chile (CHI) (14)
Dánia (DEN) (152 – 151 férfi, 1 nő)
Dél-afrikai Unió (SAF) (21)
Egyesült Államok (USA) (174 – 174 férfi)
Egyiptom (EGY) (1 – 1 férfi)
Finnország (FIN) (164 – 162 férfi, 2 nő)
Franciaország (FRA) (119 – 118 férfi, 1 nő)
Görögország (GRE) (22 – 22 férfi)
Hollandia (HOL) (33)
Izland (ISL) (2)
Japán (JPN) (2)
Kanada (CAN) (37)
Luxemburg (LUX) (21)
Magyarország (HUN) (119 – 119 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (274 – 264 férfi, 10 nő)
Németország (GER) (185 – 180 férfi, 5 nő)
Norvégia (NOR) (190 – 188 férfi, 2 nő)
Olaszország (ITA) (66)
Oroszország (RUS) (159)
Portugália (POR) (6)
Svájc (SUI) (7)
Svédország (SWE) (444 – 421 férfi, 23 nő)
Szerbia (SRB) (2)
Törökország (TUR) (2)
Olimpiai versenyszámok [szerkesztés]
A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:
(A táblázatban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel a számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
Az olimpián 119 magyar sportoló vett részt. A bécsi udvar intrikái ellenére sikerült elérni, hogy a magyar csapat ugyan sorrendben az osztrákok mögött, de külön zászló és tábla alatt vonulhatott fel. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Rittich Jenő tornász vitte. A magyar sportolók összesen nyolc érmet – három arany-, két ezüst és három bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar sportoló, Fuchs Jenő két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Mészáros Ervin, vívó. A résztvevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1912. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar versenyzők nyolc sportágban, illetve szakágban összesen hatvanhat olimpiai pontot szereztek. Ez nyolc ponttal kevesebb, mint az előző, londoni olimpián elért eredmény. A magyar szereplésről részletesen lásd a Magyarország az 1912. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
- olympic-museum.de: Hivatalos jelentés az 1912. évi nyári olimpiáról (angol és svéd nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- olympic.org: Stockholm 1912 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- mob.hu: Stockholm, 1912 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- sports-reference.com: 1912 Stockholm Summer Games (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.