Nemzeti Sport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzeti Sport
Nemzetisportlogo.jpg
Adatok
Típus Sportnapilap

Alapítva 1903
Ár 145Ft
Kiadó Ringier Kiadó Kft.
Főszerkesztő Buzgó József
Nyelv Magyar
Székhely Budapest

ISSN 0866-2517
Weboldal

Az 1903-ban alapított Nemzeti Sport Magyarország legnagyobb sportnapilapja. Az olvasók az interneten megtekinthetnek egyes cikkeket, a regisztráció biztosítja az egész lap megtekintését.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újság alapítója Fodor Károly műegyetemi vívómester. A hiánypótló újság Fodor vívótermében készült. Az első újság 30 fillérbe került.

1903-ban hetente jelent meg először a vívással és minden egyéb sporttal foglalkozó hetilap. Szerény példányszámban, kis méretekben, fekete-fehér változatban, a tudósítók kézzel írt oldalakat juttattak el a szerkesztőkhöz. 1907-ben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalos lapjává nyilvánította. 1912. november 10. és 1919. október 2. között – a túlzott mértékben megnövekedett költségek miatt – nem jelent meg. 1919. szeptember 18-án az első kiadvány Képes Sport címmel jelenik meg. Október 2-án már Nemzeti Sport névvel, már hetente kétszer kerül a terjesztőkhöz.

1922. augusztus 22-én megalakult a függetlenséget, önállóságot biztosító Nemzeti Sport Lapkiadó Rt.. A heti megjelenés háromra emelkedett.

Vadas Gyula főszerkesztő irányításával 1923-ban napilap lett, az újság hetente ötször jelent meg. Keddi napokon Képes Sport mellékletet tartalmazott. 1925-től jellegzetesen zöld papírra nyomtatták az újságot. Ebben az évben szórakoztató melléklettel Bolondos Ötletek Képekkel (BÖK) bővült. Állandó mottói közé tartozott: Tévedni bírói dolog. Létrehozták, évente adták át a Nemzeti Sport Plakettjét, az első elismerést Schlosser Imre kapta.

Felelős szerkesztői közé tartozott Hoppe László, Pluhár István, Feleki László, Mattanovich Béla.

A lap 1998-ban 75 éves, 2003-as százéves fennállását ünnepelte, az ünnepek során figyelembe veszik a tényleges alapítást és az újra indulás évét.

A második világháború végén újjászületett a magyar sport régen várt lapja, Népsport néven, új évfolyam-számozással: Az I. évfolyam 1. száma 1945. április 24-én jelent meg. Az első főszerkesztőség összetétele: Barcs Sándor, Gallowich Tibor. Hidas Ferenc és Solti Lajos volt. Ára: 1 pengő (fél év múlva 150 pengő). A rendszerváltásig (1990-ig) Népsport néven jelent meg (leszámítva az 1956-os forradalmat követő néhány hónapot, amikor csak Sport volt a cím). Eredeti nevét a privatizációval egyidejűleg kapta vissza, kezdetben az átmenetet jelképező Nemzeti (nép)Sport alakban, majd a nép szót elhagyva..

A Népsport indulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A első szám vastagbetűs címei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Köszöntő
  • Így került Jaross Andor az FTC elnöki székébe
  • Szovjet sportolók a Latorca utcában
  • Legalább háromszor egy héten Népsportot!
  • Az Újpest megszöktette játékosait
  • Tudósítás az első barátságos mérkőzésről: Kispest–FTC (2:2)
  • A futball játékvezetők népes taggyűlést tartottak, ahol dr. Ábrai Zsigmond elnök ismertette a JT célkitűzéseit és útjára indította a testületet.
A második szám két szenzációt is közöl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az új szezon teljes sorsolását és az
  • NB I-ben engedélyezett csapatok listáját, valamint egyéb
  • Felhívás! A JT felhívja az összes játékvezető figyelmét, hogy V. hó 4-én (pénteken) jelenjenek meg fontos ügyben a Vadász u. 31. sz. alatti helyiségben
  • Izgalmas hírek a futball-házából
  • Szabó Pál, a Fradi új edzője ragaszkodik Kubala Lászlóhoz

Főszerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felelős szerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

dr. Mamusich Mihály, Tabi László, Kutas István, Tabák Endre, Várkonyi Sándor, dr. Boross Dezső, Gyenes András, Németh Péter, Török Péter, Lakat T. Károly, Szabó Illés, Kiss László, Zsiday István, Gyárfás Tamás, Kő András, Jakab József, Nagy N. Péter, Rochy Zoltán, Szombathy István, Vincze András.

Témáik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap számos sportággal foglalkozik. Kiemelten fontos szerepet kap a labdarúgás. Figyelemmel kíséri a magyar labdarúgó-bajnokság, az európai élvonalbeli bajnokságokat, valamint a kontinensi és világbajnokságokat.

A labdarúgáson kívüli sportágak, például a Formula–1, a Rali-világbajnokság, a tenisz, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és az úszás hírei is a hasábokra kerülnek.

Kiemelt figyelmet kapnak azok a sportágak, amelyekben Magyarország hagyományosan jól teljesít. Hetente egyszer részletesen taglalják az utánpótlás és amatőr sportesemények eredményeit.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (1958.) „újságcikk”. Labdarúgás 1958. IV. évfolyam 4. szám.  
  • (1960.) „újságcikk”. Játékvezető 1960. II. évfolyam 5. szám.  
  • (2013.) „újságcikk”. Népszabadság 2013. március 16..  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]