Heti Válasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heti Válasz
HV címlap.jpg
Adatok
Típus Hetilap
Formátum 210x275 mm[1]

Alapítva 2001
Tulajdonos Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.[2] (95%),
menedzsment (5%)[forrás?]
Kiadó Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.
Főszerkesztő Borókai Gábor[3]
Társszerkesztő Szőnyi Szilárd[3]
Példányszám 22 394[4]
Nyelv magyar
Politikai kötődés polgári jobbközép
Székhely 1027 Budapest, Horvát utca 14-24.[1]

Weboldal

A Heti Válasz Magyarországon megjelenő hetilap. A budapesti székhelyű Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. adja ki.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap alapításának előzményei 1998-1999-ig nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány meghirdette a médiaegyensúly politikáját.[5]

A kormány 2000. szeptember 19-én kelt rendeletével, 100 millió Ft kezdőtőkével létrehozta a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK), amelynek fő feladata egy új politikai hetilap létrehozása volt.[5][6]

A Heti Választ a TTFK alapította. Első száma 2001. április 13-án jelent meg.[6] A lapot újonnan alapították, nem volt közvetlen elődje, bár az első világháború idején létrejött egy újság Válasz címmel (Illyés Gyula volt az egyik alapító), ez megszűnt 1938-ban, 1946-ban újjáalakult, alapvetően népnemzeti ideológiájú lap volt. A Heti Válasz nem ennek a lapnak a folytatása sem ideológiai, sem szellemi infrastrukturális szempontból, azonban az egykori Válasz című lap miatt lett a címe Heti Válasz.[forrás?]

A kiadást két hónap után a közalapítvány átadta az általa létrehozott és 100%-os tulajdonában levő Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft-nek. A hetilap eleinte jelentős veszteségekkel működött, amelyeket a TTFK fedezett állami támogatásából.[6]

Az eladott példányszámot jelentősen megemelte, amikor Orbán Viktor a 2002-es országgyűlési választás kampányában – más lapok mellett – a Heti Választ is megemlítette az általa ajánlott sajtótermékek között.[6]

Magántulajdonba adás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormányváltás után a közalapítvány állami támogatása jelentősen visszaesett, ezért nem tudta tovább finanszírozni a lap kiadását. A kuratórium 2003. január 16-i ülésén döntött a kiadó eladásáról. Erre végül csak 2004 áprilisában került sor, amikor a Sasliget Tanácsadó Kft. vásárolta meg a kft-t 5 millió forintért.[6]

2008. december 16-án a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó, addig 25%-os tulajdonrészt birtokló Csemgandó Kft. szerezte meg a lap tulajdonjogát. Az addig 75%-ot tulajdonló Csák János, Kékessy Dezső és Szabadhegy Péter a szerkesztőbizottság tagjai lettek. 2009. szeptember 2-án a Csemgandó Kft. továbbadta a kiadót az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt-nek, amely 51 százalékban Fellegi Tamás médiavállalkozóé, 49 százalékban pedig a koppenhágai székhelyű DEFAP Enterprises ApS nevű kockázatitőke-társaságé volt. 2010 májusában, miniszteri kinevezése után Fellegi eladta az Infocenterben lévő tulajdonrészét Stumpf István volt kancelláriaminiszternek és Nyerges Zsolt ügyvédnek.

Fordulópontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-től 2004-ig a lapot a Természet- és Társadalombarát Közalapítvány adta ki, ez politikai kiszolgáltatottságot eredményezett.

A 2002-es választások idején 40 ezres volt a példányszám (Bódis András, belpolitikai rovatszerkesztő, 2007), a választások után 12-13 ezerre esett. 2007 novemberében a Sasliget Kft. adta ki, amelynek egyik tulajdonosa Csák János (a MOL volt elnöke). Az új tulajdonosok törekvése komplex kulturális vállalkozás felépítése volt, amelynek keretében könyvkiadót is működtetnek (Helikon). A Heti Válasz ettől kezdve piaci termékként működik, így nincs politikai elkötelezettsége sem (Bódis András, a lap belpolitikai rovatszerkesztője közlése). Főszerkesztője 2007 januárjától Borókai Gábor, aki már 2005-től szerkesztőbizottsági elnök. Benchmark a 2004-es újrapozícionáláskor: Focus, Newsweek, Spectator, Time.

A tulajdonosi struktúra változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időszak eleje Időszak vége Kiadó Kiadó tulajdonosai Kiadó közvetett tulajdonosai
2001. április 12. 2001 Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Magyar Állam 100% [6][2]
2001 2004. április 30. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány 100% Magyar Állam
2004. április 30. 2008. január Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Sasliget Tanácsadó Kft. 100% Csák János, Kékessy Dezső, Szabadhegy Péter, Heti Válasz Alapítvány[2]
2008. január 2008. december 16. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Csemgandó Kft. 25%, Csák János 25%, Kékessy Dezső 25%, Szabadhegy Péter 25% Lantos Csaba (Csemgandó Kft.)[2]
2008. december 16. 2009. szeptember 2. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Csemgandó Kft. 100% Lantos Csaba (Csemgandó Kft.)
2009. szeptember 2. 2010. április 22. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. 100% Fellegi Tamás 51%, DEFAP Enterprises ApS 49%[2]
2010. április 22. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. 100% Stumpf István és Nyerges Zsolt 52%, DEFAP Enterprises ApS 48%[7]

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Célok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap célja a 2001-es alapításkor ideológiai természetű, egy adott eszmerendszer terjesztése volt. A 2004-es tulajdonosváltás és a működés piaci alapra való helyezése ezen gyökeresen változtatott. A szerkesztőség felismerte, hogy nem kell radikálisan fogalmazni, mert a tényeknél nincs radikálisabb. A Heti Válasz ma már véleményvezető, a közéleti-gazdasági hetilapok piacán meghatározó szerepet betöltő, tényszerűségre törekvő lap, a legjobb értelemben vett minőségi újságírást megvalósítva. A lap készítői úgy látják, hogy érvrendszert és témát kell nyújtani az olvasóknak. A témaválasztásnak kell beazonosíthatóvá tennie a lapot. Ez azt is jelenti, hogy az újságnak természetesen van egy világképe, ami a témaválasztásban szerepet játszik. A Heti Válasz világképe alapvetően konzervatív, de nem pártalapon, hanem értékalapon. Ez mutatkozik a gazdaságról vagy a család szerepéről alkotott véleményben. A lap készítői szerint ennek van piaci létjogosultsága, és ezt igazolják vissza a növekedő példányszám alapján az olvasói igények is. (Bódis, 2007)

Jövő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belpolitikai szerkesztő szerint a lap alcíme ez lehetne: „Radikálisan tényszerű”. A lap készítői úgy gondolják, egyszerűen, objektíven kell megfogalmazni azt, ami bonyolultnak tűnik, ez hatékonyságot eredményez. Ez az oka annak is, hogy a lapban egyre inkább visszaszorul a vélemény-műfaj. A témaválasztásban van ideologizálás, a témafeldolgozásban nincs. A Heti Válasz készítői úgy gondolják, hogy a jövőben a hetilapok rá lesznek kényszerülve arra, hogy komplex témákat dolgozzanak fel. A jövő fontos eleme 2007-től az internetes oldal.

Megjelenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Heti Válasz megjelenik minden csütörtökön, 64+4 A/4-es oldalon, 30 000 példányban. Kiadja a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.[1]

A nagyobb interjúkat, külföldi riportokat be kell időzíteni, így vannak olyan cikkek, amelyek kb. egy hónap alatt készülnek el. A lapzárta pénteken, hétfőn és kedden van. Ekkor derül ki az is, hogy pontosan mi lesz a következő számban. A nagyobb lélegzetű cikkek több hétig készülnek, de alapvetően két- három nap a jellemző. Ha valamilyen váratlan esemény történik, akkor ez a menetrend természetesen felborulhat. A legfrissebb információkat megpróbáljak a lapzárta utolsó napján, azaz kedden feldolgozni. A Heti Válasz csütörtökön jelenik meg. Azon a kérdésen, hogy mi kerüljön a következő szám címlapjára pénteken a lapértékelőn kezdenek el gondolkodni. Mindenki foglakozik ezzel, a művészeti vezető hoz végleges döntést. A címlap nemcsak címlap, hanem egyben plakát is: a marketing-szabályok érvényesek rá, ki kell tűnnie a többi termék közül.

A lap készítői nem használják fel egy az egyben a hírügynökségi híreket. Minden internetes lapot, napi-hetilapot figyelemmel kísérnek, a széles körű tájékozottság érdekében, főleg a saját témákról igyekeznek minden lehetséges információt összegyűjteni. Ezt segíti az adatbázis. A különböző híreket a világkép alapján szelektálják, így azokat a témákat dolgozzák fel, amelyeket fontosnak tartanak. Ez eredményezi azt is, hogy vannak olyan témák, amiket nem emelnek ki, míg másokkal részletesebben foglalkoznak Bódis András véleménye az újságírás egy iparág, teljesítménykényszer működik benne. Fegyelemre van szükség, így annyiban van szabad tér, hogy az újságíró személyesen maga építheti ki a kapcsolatrendszereket, és persze szabadság az is, hogy ő dönti el, hogy hová akar beilleszkedni. A Heti Válasznál az újságíró témát javasolhat és hozhat, de érvelnie kell, hogy az miért lehet fontos, megjelenésre alkalmas. (Bódis, 2007)

Szerkesztőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerkesztőség és kiadó 2007-ben 35 főből áll, ezek a munkatársak mind a négy részleggel foglalkoznak. Ebből huszonöten újságíróként, tördelőként dolgoznak, és mellettük kb. tíz ember foglalkozik a pénzügyekkel, marketinggel, terjesztéssel, hirdetésszervezéssel, informatikával. Tíznél több külsős újságíró nincs, és ezek sem feltétlenül hivatásos újságírók, vannak köztük szociológusok, politológusok. Köztük vannak, akik Washingtonból, illetve Hollandiából küldik a cikkeket. (Bódis, 2007)

Terjesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap az olvasókhoz az újságárusokon keresztül, és előfizetéses terjesztés útján jut el. A 2007-es általános, az egész piacot sújtó, előfizetéses terjesztési gondok ellenére (MediaLOG belépése a terjesztési piacra)megőrizte előfizetőszámát, és ezen a területen is lendületes növekedés indult meg 2008 elején a terjesztőcég által végre stabilizált szolgáltatás hatására. A kiadó másik fontos bevétele a hirdetésekből áll (print, online és konferenciatámogatás). 2004 végétől sikeresen építette fel csapata a hirdetési üzletágat a nulláról.[forrás?]

Megjelenésenkénti átlagos nyomott és terjesztett példányszám:[4]

Félév Nettó nyomott Összes terjesztett
2001/2 20 476 9 282
2002/1 27 990 20 377
2002/2 52 818 32 724
2003/1 39 038 24 870
2003/2 32 874 20 066
2004/1 28 722 15 240
2004/2 18 587 13 673
2005/1 27 025 23 188
2005/2 28 776 20 556
2006/1 31 089 23 072
2006/2 33 222 24 163
2007/1 33 450 23 519
2007/2 33 985 24 198
2008/1 34 538 24 409

Olvasók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hetilap olvasói jellemzően „20-59 éves, kiemelkedően magas vásárlóerővel rendelkező, vezető beosztású, előnyös vagyoni helyzetű, gazdasági, illetve szellemi foglalkozású értelmiségiek alkotják.” 46%-uk a legmagasabb, ESOMAR A státuszú. A lap olvasóit magas lojalitás jellemzi.[8]

Működési területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-ban a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. öt területen működik, ezek a könyvkiadás, a hetilap kiadása, konferencia-szervezés, újságíróképzés, valamint a honlap működtetése. A honlapra 70%-ban a lapban megjelenő cikkek kerülnek, de egyre növekszik az exkluzív online tartalom (napi publicisztikák) szerepe is. Az oldal látogatottsága folyamatosan nő, 2007 októberi megújulása óta megtízszerezve napi látogatószámát, 21-23.000 egyedi látogatót fogad naponta. (Median Webaudit).

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Technikai adatok/árlista 2008. január 1-jétől (magyar nyelven) (pdf). Heti Válasz. (Hozzáférés: 2008. december 18.)
  2. ^ a b c d e [Eladták a Heti Választ, Borókai marad a főszerkesztő (magyar nyelven). Origo, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
  3. ^ a b c Impresszum (magyar nyelven). Heti Válasz, 2007. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  4. ^ a b Publikus adatok (magyar nyelven). MATESZ. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  5. ^ a b Juhász Gábor: A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003 (magyar nyelven). Médiakutató Alapítvány, 2004. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  6. ^ a b c d e f Magyar Narancs – Heti Válasz: az alapítástól a magánkézbe adásig: Végkiárusítás (2006. november 11.) – Dátum nélküli, a szöveg alapján 2004-es cikk
  7. Tulajdonosok (magyar nyelven). Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
  8. Médiaajánlat (magyar nyelven). Heti Válasz. (Hozzáférés: 2008. december 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hivatalos honlap (magyar)
  • Médiakutató – Juhász Gábor: A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003
  • mediainfo.hu – Török Diána: Érzelmek nélkül nem megy (2008 január)
  • FigyelőNet – Nyomárkay Kázmér: A Heti Válasz felvásárolná a konkurenseket
  • Bódis András (2007). Szóbeli közlés. Beszélgetés Bódis Andrással, a Heti Válasz belpolitikai rovatszerkesztőjével, 2007. október 25. Készítették: az ELTE BTK Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatói.