1960. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XVII. nyári olimpia
1960 Róma.gif
Róma, 1960
Adatok
Rendező Róma,
 Olaszország
Nemzetek 83
Sportolók 5338
(4727 férfi, 611 nő)
Versenyszámok 19 sportág,
150 versenyszám

Megnyitóünnepség 1960. augusztus 25.
Záróünnepség 1960. szeptember 11.

Hivatalos megnyitó Giovanni Gronchi
Sportolói eskü Adolfo Consolini
Olimpiai fáklya Giancarlo Peris
Olimpiai stadion Római Olimpiai Stadion
Arany
152
Ezüst
149
Bronz
160
Össz.
461
Magyar részvétel
Sportolók 184 (157 férfi, 27 nő)
Zászlóvivő Simon János
Arany
6
Ezüst
8
Bronz
7
Össz.
21
Pontszám 155
Helyezés az éremtáblázaton 7.
Helyezés a ponttáblázaton 5.

 ← 1956 1964 → 

Az 1960. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XVII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1960. augusztus 25. és szeptember 11. között rendeztek meg az olaszországi Rómában.

Az olasz fővárost 1955. június 15-én választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét pályázó[1] közül. A játékok történetében Róma egyszer már kapott rendezési jogot, azonban az 1908. évi nyári olimpiai játékok előtt a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítása miatt lemondott róla, és azt az olimpiát végül Londonban rendezték meg.

Bámulatos történelmi díszletek alkották a versenyek hátterét: a tornászok Caracalla i. e. 200 körül épült fürdőjében, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdöttek, a maratonfutás céljának pedig Constantinus diadalíve szolgált.

A részt vevő nemzetek és sportolók száma jelentősen felülmúlta az előző olimpiát: nyolcvanhárom ország ötezer-háromszázharmincnyolc sportolója vett részt a versenyeken.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rendkívüli jelentőségű az olimpiai mozgalom későbbi fejlesztéséhez szükséges források szempontjából a tévéközvetítések nyitánya.
  • Ez volt a hatodik olimpia, amelyen részt vett Gerevich Aladár, magyar kardvívó. Gerevich Aladár az 1932. évi nyári olimpián szerepelt először, és ettől kezdve 1960-ig minden olimpián tagja volt a bajnokságot nyerő magyar kardcsapatnak. 1948-ban, Londonban megnyerte az egyéni kardvívást is, így hét aranyérmével máig a legeredményesebb magyar olimpikon.
  • Rómában egymást követően hetedik alkalommal lett olimpiai bajnok a magyar kardcsapat.
  • A dán Paul Elvström Rómában negyedszer egymás után nyert egyéni olimpiai bajnokságot vitorlázásban. Az olimpiák történetében rajta kívül csak Carl Lewis és Al Oerter tudott négyszer egymás után ugyanabban az egyéni versenyszámban bajnoki címet nyerni.
  • Wilma Rudolph az olimpia legeredményesebb női atlétája három aranyérmet nyert.
  • Az atlétikaversenyeken nyolc új világrekord született, a legimponálóbb győzelem az ausztrál Herb Elliott-é volt, aki saját világcsúcsát megdöntve fölényesen nyerte az 1500 méteres síkfutást.
  • Az afrikai földrész egyre több országa szabadul fel a gyarmatosítás alól. A maratoni futást az addig teljesen ismeretlen Abebe Bikila nyerte, az etióp válogatott futója, Hailé Szelasszié császár testőre. Abebe Bikila a következő olimpián megvédte bajnoki címét.
  • Az 5000 méteres síkfutást – az olimpiák történetében először – nem európai futó nyerte.
  • Az úszóversenyeken hét új világcsúcs született. A brit színekben versenyző tizenkilenc éves Anita Lonsbrough 200 méteres mellúszásban – a világon első nőként – két perc ötven másodperc időn belül úszott. Az Egyesült Államok úszói mind a négy váltószámot világcsúccsal nyerték.
  • Az ökölvívás félnehézsúlyú bajnoka, Cassius Marcellus Clay később Muhammad Ali néven a profi ökölvívás egyik legismertebb egyénisége lett.
  • A svéd kajakozó, Gert Fredriksson harmadik olimpiáján vett részt és hatodik aranyérmét nyerte.
  • A szovjet súlyemelő Jurij Vlaszov húsz kilogrammot javított a nehézsúly 1955 óta fennálló összetett világcsúcsán.
  • Gyeplabdázásban az előző hat olimpián bajnokságot nyert India a döntőben vereséget szenvedett Pakisztántól.

Részt vevő nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az először részt vevő nemzetek vastagítással kiemeltek.

Suriname Suriname egy atlétája a nemzeti zászlaja alatt részt vett a megnyitóünnepségen, de később nem indult a versenyszámában.

Olimpiai versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyszámok az 1960. évi nyári olimpiai játékokon Olympic rings with white rims.svg
Sportág, szakág Egyéni Csapat
férfi női férfi női vegyes összesen
Atlétika 22 9 2 1 0 34
Birkózás 16 0 0 0 0 16
Evezés 1 0 6 0 0 7
Gyeplabda 0 0 1 0 0 1
Kajak-kenu 2 1 3 1 0 7
Kerékpározás 3 0 3 0 0 6
Kosárlabda 0 0 1 0 0 1
Labdarúgás 0 0 1 0 0 1
Lovaglás 3 0 2 0 0 5
Műugrás 2 2 0 0 0 4
Ökölvívás 10 0 0 0 0 10
Öttusa 1 0 1 0 0 2
Sportlövészet 6 0 0 0 0 6
Súlyemelés 7 0 0 0 0 7
Torna 7 5 1 1 0 14
Úszás 6 5 2 2 0 15
Vitorlázás 1 0 4 0 0 5
Vívás 3 1 3 1 0 8
Vízilabda 0 0 1 0 0 1
Összesen 90 23 31 6 0 150

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1960. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Olimpia
Nemzet Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Szovjetunió Szovjetunió (URS) 43 29 31 103
2. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 34 21 16 71
3. Olaszország Olaszország (ITA) 13 10 13 36
4. Egyesült Német Csapat Egyesült Német Csapat (EUA)[2] 12 19 11 42
5. Ausztrália Ausztrália (AUS) 8 8 6 22
6. Törökország Törökország (TUR) 7 2 0 9
7. Magyarország Magyarország (UNG) 6 8 7 21
8. Japán Japán (JAP) 4 7 7 18
9. Lengyelország Lengyelország (POL) 4 6 11 21
10. Csehszlovákia Csehszlovákia (TCH) 3 2 3 8
Összesen 152 149 160 461

Magyar részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpián Magyarországot 180 sportoló képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Simon János kosárlabdázó vitte. A résztvevő magyar sportolók névsorát lásd: Az 1960. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni viszonyok nem kedveztek a magyarországi sport fejlődésének sem. A számos külföldre távozott sportoló és szakember hiánya még a római olimpián is éreztette hatását. A magyarországi sportolók ennek ellenére 21 érmet – 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet – nyertek.

A magyar sportolók 11 sportágban, illetve szakágban összesen 155 olimpiai pontot szereztek, ez 44 ponttal kevesebb, mint az előző nyári olimpián elért eredmény.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1960. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Közvetítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Rádió szokás szerint élő közvetítésekben számolt be a játékokról, a riporterek Szepesi György és Gulyás Gyula voltak.

A Magyar Televízió első alkalommal közvetített nyári olimpiáról. A helyszínre két fő utazott ki, Radnai János főszerkesztő és Vitray Tamás kommentátor. Rögzítéshez szükséges berendezkedéssel akkoriban még nem rendelkeztek, így az élő közvetítésekről nem maradtak fenn archív anyagok.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rómán kívül pályázott még Detroit, Brüsszel, Budapest, Lausanne, Mexikóváros és Tokió. A magyar főváros az első körben nyolc, a másodikban egy szavazatot kapott.
  2. Az olimpián a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös csapatot indított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közös német csapatot az EUA (a francia nyelvű Equipe Unifiée Allemande rövidítése) kóddal jelöli

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1960. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.