Birkózás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birkózás

A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy „fogások” végrehajtásával lehet győzelmet elérni. A puha, kör alakú küzdőtéren két versenyző küzd egymás ellen, testhezálló ruhában és cipőben. Az ókori olimpiák óta közkedvelt sport.

Birkózás a Velodromban - 1928

A birkózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • két résztvevő közötti, vetélkedés, mely arra irányul, hogy egyikük akaratát fizikai eszközökkel a másikra kényszerítse;
  • a küzdelem során nem szabad ütni, eszközt használni, a másiknak sérülést okozni, fogásokkal, az ellenfél testrészeinek megragadásával kell elérni a győzelmet;
  • alapvető, játékos mozgás és harc, elsősorban fiatal korban, ösztönösen igényelt és nagyon kedvelt játék, melynek nyilvánvaló, testfejlesztő és sportértékei miatt sportszerű formái is kialakultak.

(Az ösztönösségre utal, hogy a birkózás szinte minden fiatal emlős állatnál megfigyelhető, a felnőtt korra való felkészülés, a serdülőkori rivalizálás során.)

A birkózás fogalma mélyen beivódott a társadalom köztudatába, amiről számtalan, átvitt értelemben is használt szófordulat tanúskodik: „megbirkózik” a feladattal, az egyik futball csapat „kétvállra fekteti” a másikat, „porondra” lép, „legyűri” a nehézségeket, „ölre mennek, hajba kapnak” és a többi.

Formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számtalan válfaja ismert, a letámasztott könyökkel egymás tenyerét markoló és az ellenfél karját lenyomni igyekvő szkanderezőktől a birkózás határán már túllépő cirkuszi verekedésig, a pankrációig.

Az akarat rákényszerítése sokféle szabály szerint történhet, a földre rajzolt körből való kitaszítástól (szumó), az ellenfél felemelésén (grundbirkózás) át a kétvállra fektetésig, vagy a feladás kikényszerítéséig.

Öltözet szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Öv-kabát (belt and jacket) birkózásnál a versenyzők dolgát megkönnyíti, hogy deréktól felfelé egymás ruháját derékövét is megragadhatják (szambó, kurash).
  • Megragadásos (catch-hold) birkózásnál az egész testet ruha fedi, azaz a kabátot és nadrágot is meg lehet fogni. (dzsúdó, jiu-jitsu)
  • A meztelenül (testhezálló mezben, vagy kisnadrágban) végzett birkózásban a ruha megfogása tilos.

Az erőkifejtés iránya szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E szerint is lehet csoportokat felállítani, de ezek gyakran keverednek:

  • A könyökre támasztott kéz ledöntése (arm-wrestling, szkander) a karbirkózás
  • A kimozdításos (break stance) birkózásban az erőkifejtés az ellenfél elmozdítására, alaphelyzetéből való kimozdítására irányul (körből való kilökés, vagy ledöntés: szumó, állóhelyzetből levitel – kurash).
  • A ledöntéses (toppling) birkózásoknál a cél az ellenfél földre vitele. Ilyen volt az előzőeken kívül az ókori olimpiák pentatlon birkózása is.
  • A tusra menő (pin-fall) birkózásban az győz, aki ellenfelét a hátán (két vállán) leszorítja. Ez a mai sportszerű birkózások alapja.
  • Az alávetéses (submission) birkózásban az ellenfelet kényszeríteni kell, hogy a küzdelmet feladja.

Látható, hogy a birkózás fajták között átmenetek lehetségesek. A dzsúdóban például a nagyívű, hirtelen dobás-levitel, a leszorítás, a feladásra kényszerítés, a szumóban a levitel és kilökés egyaránt a győzelem elérésének eszköze lehet.

Fentieken belül a birkózás ezerféle formája létezik , amelyek egymástól függetlenül alakultak ki a népek körében. (Iránban például legalább harminc egymástól különböző, népi formáját gyakorolják.) Ezek közül legismertebbek a skót ledöntéses, a svájci tusra menő, a török olajbirkózás, a mongol sasbirkózás, a magyar baranta és a kunsági derékhúzás, lovasbirkózás.

Elterjedt a professzionális cirkuszi birkózás, a pankráció is, mely artista mutatvány, és többnyire csak a birkózás imitációja.

A birkózás népszerűsítésére dolgozták ki a népi birkózásokból a grundbirkózást a gyerekek számára, illetve az általános igények kielégítésére a bárhol űzhető standbirkózást (lásd alább).

A birkózás számtalan tréfás változata is előfordul, mint az iszapbirkózás.

A sportszerű birkózás szabályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két formája a legismertebb: a szabadfogású és a kötöttfogású birkózás. (A dzsúdót nem szokták a birkózások közé sorolni, mivel sokkal kifinomultabb sport, és sokban különbözik a birkózástól, ezért most el is tekintünk tőle.)

Mindkettőnél cél az ellenfél két vállra fektetése, vagy a pontozók által értékesebbnek tartott, a szabályokban rögzített fogások végrehajtása.

Ütni, vagy rúgni nem szabad.

Szabadfogásban az egész testen lehet fogást végrehajtani és a láb cselekvő használata, azaz a lábkulcs, vagy a gáncs megengedett.

Kötöttfogásban csak derék felett lehet megfogni az ellenfelet és gáncsolni sem szabad.

A versenyzők puha cipőt és testhezálló mezt viselhetnek, alatta alsónadrággal a nőknél esetleg pólóinggel. Nem hordhatnak gyűrűt fülbevalót, a hosszú hajat fel kell kötni, a körmöket rövidre kell vágni.

A sportszerű birkózást nők is végzik, ők a szabadfogás szabályai szerint küzdenek. Nem szabad veszélyes, vagy fájdalmas fogásokat alkalmazni és minden sportszerűtlenség tiltott. (harapás, karmolás, fül vagy hajhúzás, és természetesen az ütés és rúgás is.)

A versenyzőket súlycsoportokba sorolják. Ezeket a nemzetközi versenyek számára nemzetközi szövetség előírásai tartalmazzák, de a nemzeti szövetségek egyes versenykiírásokban ettől kisebb mértékben eltérhetnek. A súlycsoportok időnként változnak, ahogy egyes fogásokat is hol megengednek, hol nem.

Akciók pontozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szőnyegen végrehajtott akciókat a mérkőzésidő korlátozása óta 1-5pont között díjazzák. A mérkőzés végén a győzelem arányától függően 0, 1, 3, 4 pozitív pontot lehet kapni. Kétvállas győzelem 5-0 VAGY 5-1.

1 pont jár

  • Annak a birkózónak, aki ellenfelét földre viszi, majd mögé kerül s ebben a testhelyzetben azt fogva tartja (3 érintkezési pont: két kar és egy térd vagy két térd és egy kar)
  • Annak a birkózónak, aki állva vagy a földön szabályos fogást hajt végre ellenfelén, de nem viszi azt tusveszélyes helyzetbe
  • Annak a birkózónak, aki mögé kerüléssel viszi és fogja le ellenfelét
  • Az a birkózó, aki térdelőhelyzetben felfordítást hajt végre úgy, hogy az ellenfél karja nyújtva van (egy vagy két kar) háttal a szőnyeg felé
  • Annak a birkózónak, akinek a fogását ellenfele szabálytalanul akadályozza, de ennek ellenére végre tudja azt hajtani.
  • Annak a birkózónak, akinek támadása elől az ellenfél szőnyegről vagy fogásból menekül, felszólításra nem tér vissza a kezdőkörbe és nem veszi fel a küzdelmet meg nem engedett fogást vagy durvaságot hajt végre.
  • Annak a birkózónak, aki 5 másodpercig vagy tovább veszélyeztetett helyzetben tartja ellenfelét
  • Az a versenyző akinek ellenfele egyik lábával érinti a zónán kívüli területet.( 1 pont )
  • Akinek ellenfele folyamatosan visszautasítja a korrekt kapaszkodás felvételét
  • Vérzés nélküli sérülésnél, vagy cipő kötésnél, az időt kérő versenyző ellenfele 1 pontot kap

2 pont jár

  • Annak a birkózónak, aki szabályos fogást hajt végre lenti birkózásnál, s aki ellenfelét tusveszélyes helyzetbe vagy pillanatnyi tusba viszi.
  • A megtámadott birkózónak, ha a támadó pillanatnyi tushelyzetbe kerül vagy vállán gurul a fogás végrehajtásánál (kivéve pörgetés esetén)
  • A támadó birkózónak, akinek ellenfele úgy menekül a fogásból, hogy a szőnyegen kívülre veti magát tusveszélyes helyzetbe
  • A támadó birkózónak, akinek ellenfele szabálytalan fogást hajt végre, amely megakadályozza az elkezdett fogás végrehajtását
  • Annak a versenyzőnek, aki álló helyzetből blokkolja ellenfele akcióját, tehát pillanatnyi tushelyzetbe hozza.

3 pont jár

  • Annak a birkózónak, aki állva hajt végre egy fogást, amely ellenfelét közvetlen kis ívű dobással tusveszélyes helyzetbe hozza
  • Minden fogásért, amelyet kis ívben a földtől felkapással hajtanak végre, még ha a támadó versenyző egy vagy két térddel földön is van, amennyiben a támadás azonnal tusveszélyes helyzetet teremt és a megtámadott minden testrésze elhagyja a szőnyeget

Megjegyzés Ha a fogás végrehajtásakor a megtámadott birkózó egy kézzel kapcsolatban marad a szőnyeggel, de azonnal tusveszélyes helyzetbe kerül, a támadó birkózónak ugyancsak 3 pont jár.

5 pont jár

  • Minden végrehajtott fogásért álló helyzetben, mely nagy ívet ír le, és közvetlen tusveszélyes helyzetben fejeződik be és az új szabályok szerint menetgyőzelemmel zárúl !
  • Annak a versenyzőnek, aki elszakítja ellenfelét a térdelőhelyzetből, és nagyívű fogást hajt végre, majd közvetlen tusveszélyes helyzetet idéz elő.

Technikai tus 6 pont különbségnél, ha az ellenfélnek nincs akciópontja 5: 0, ha van 5: 1 hasonlóan a leléptetéshez. De nem mindegy az elszámolásnál , hogy tussal vagy technikaival nyersz!!! Pontozásos győzelemnél, ha a vesztesnek nincs akciópontja 3: 0, ha legalább 3 pontja van 3: 1

A pontozás. Bírói döntéssel hozott győzelemnél 1: 0, ha az egyik versenyzőnek sincs akció pontja. Pontegyenlőség esetén vagy 3 akciópont hiányában 2 perc hosszabbítás következik.

A korosztályok (gyermek, diák, serdülő, ifi /kadet/, junior, felnőtt, veterán) szerint változnak a súlycsoportok és – némileg- a szabályok is. (A gyereknél a veszélyesebb fogások, dobások tiltottak.)

Súlycsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző korosztályokban 2001-től:

  • Felnőtt férfiak 55, 60, 66, 74, 84, 96, 120
  • Felnőtt nők: 48 51 55 59 63 67 72 kg (Olimpián: 48 55 63 72)
  • Juniorok 18-19-20 évesek: 50 55 60 66 74 84 96 120.
  • Ifjúságiak 16-17 évesek: 42 46 50 54 58 63 69 76 85 100 +100
  • Serdülők 14-15 évesek: 32 35 38 42 47 53 59 66 73 85 +85
  • Diák I 12-13 évesek: 29 32 35 38 42 46 50 54 58 63 68 75 +75
  • Diák II 10-11 évesek: 24 26 28 31 34 37 41 45 50 55 60 +60
  • A veteránoknál 58 63 76 85 97 130 (női súlycsoportok jelenleg nincsenek)

A veterán korosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 35-40 év
  • B 41-45 év
  • C 46-50 év
  • D 51-55 év
  • E 56 év felett

A mérkőzés idő is változó, jelenleg jellemzően 3×2 perces menetekből áll. Minden menet után eredményt hirdetnek és aki két menetben győz, már megnyerte a meccset. Döntetlen esetén a hosszabbításban elért első értékelhető fogást végrehajtó nyer.

Manapság érdekes fejlemény, hogy a menet egy perces eredménytelen állóharca után sorsolással (korong feldobással) döntik el, melyik versenyző menjen alárendelt helyzetbe, majd ha a felülre kerülő így sem tud akciót végrehajtani ő kerül alulra: kötött fogásban térdelő támaszba, szabadfogásban féltérdre. Kötöttfogásban ilyenkor a felüllevő az alul levő derekát támadhatja, míg szabadfogásban a lábán kereshet fogást. Ezen szabályok nem örök életűek, gyakran változnak, csak a birkózás lényege marad.

A jelenleg érvényes szabályokat lásd itt!

Strandbirkózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korcsoportok

  • 10-15 év – Kadet
  • 16-20 év – Junior
  • Felnőtt

Súlycsoportok

A főszervezőnek kell két csoportra osztani a jelentkezőket:

  • Könnyűsúly
  • Nehézsúly

Mérlegelés nincs, a résztvevők elosztásánál a könnyebb táblakialakítást és a résztvevők testi adottságait kell figyelembe venni.

Verseny fajták:

  • Open versenyek: mindenféle licenc vagy engedély nélkül.
  • Versenynaptáras versenyek: A nemzeti szövetség égisze alatt lebonyolított versenyek

Öltözék

  • Férfiak: rövidnadrág minden egyéb kiegészítő nélkül.
  • Nők: egy vagy kétrészes fürdőruha.

Küzdőfelület

6 méteres átmérőjű kör a homokban rajzolva vagy egyéb módon jelezve.

Mérkőzések időtartama

1 menet maximum 3 perces időtartammal.

A versenyek lebonyolítási rendje

Hasonlóan a birkózásban használatos táblához direkt kieséses rendszerben ahol az elődöntők vesztesei a 3. helyet szerzik meg. Visszamérkőzések (repechage) nincsenek.

A versenyzők megkülönböztetése

A kategóriák elosztása és a tábla elkészítése után a bíró( szervező) mindenkinek kioszt egy bokaszalagot melyen 1-től … növekvő sorrendbe állítva kötelesek viselni a küzdő felek. Vereség után a vesztesnek vissza kell adnia a számot a bírónak.

A bírói kar

A főszervező egyben ellátja a bíró szerepét is, az ő döntése megkérdőjelezhetetlen.

A győzelmek fajtái

A strandbirkózás csak álló helyzetben történik. Győzelmet a következő módokon lehet szerezni.

  • Tus: Ha az egyik versenyző mindkét vállával érinti a talajt
  • Dobás: Ha az egyik versenyző kétszer földre viszi ellenfelét a mérkőzés során úgy, hogy az ellenfél felsőtestének egy része érintse a talajt. ennek során a támadó versenyző egy vagy két térde érintheti a talajt.
  • Kitolás: ha az egyik versenyző kétszer kitolja az ellenfelét a mérkőzés során a küzdő felületről.
  • Összeadás: A kitolás és a dobás összeadódhat azaz külön pontnak számít. Két pont elérése után is véget ér a küzdelem( például egy dobás- egy kitolás)
  • Bírói döntés: Egyenlőség esetén a bíró dönt a győztes személyéről aktivitása alapján.

Tilos

  • Ütni és rúgni
  • Az arcot támadni, hajat húzni
  • Olajjal vagy más csúszós anyaggal a testet bekenni
  • Megszakítani a küzdelmet bármilyen okból
  • Tiltott fogást alkalmazni

Magyar olimpiai aranyérmek a sportágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]