Kocsis Ferenc (birkózó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsis Ferenc
Született
1953. július 8. (59 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Szabó Gabriella
Birkózó-pályafutása
Versenyszám 74 kg kötöttfogás
Klub Kinizsi Húsos (1964–1971)
Bp. Honvéd (1971–1973)
Ganz Mávag (1973–1984)
Edző Mángó Andor
Tóth Gyula
Jurida Károly
Kiss Ferenc
Hegedűs Csaba
Müller Ferdinánd
Edzőként Bp. Honvéd (1984–1988)
Ú Dózsa (1988–1995)
Magyar válogatott (1991–1993)
Junior válogatott (1995)
Szegedi BE (1996–?)
Magyar válogatott (1999)
Kecskemét
Tanítványai Farkas Péter
Majoros István
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Birkózás
Olimpiai játékok
arany
1980, Moszkva
kötöttfogás 74 kg
Világbajnokság
bronz
1977, Göteborg
kötöttfogás 74 kg
ezüst
1978, Mexikóváros
kötöttfogás 74 kg
arany
1979, San Diego
kötöttfogás 74 kg
Európa-bajnokság
arany
1978, Oslo
kötöttfogás 74 kg
arany
1979, Bukarest
kötöttfogás 74 kg
arany
1981, Göteborg
kötöttfogás 74 kg
arany
1983, Budapest
kötöttfogás 74 kg
Magyar bajnokság
arany
1972
szabadfogás csapat
arany
1973
kötöttfogás 74 kg
arany
1973
csapat
arany
1975
kötöttfogás 74 kg
arany
1976
kötöttfogás 74 kg
arany
1977
kötöttfogás 74 kg
arany
1978
kötöttfogás 74 kg
arany
1978
csapat
arany
1979
kötöttfogás 74 kg
arany
1980
kötöttfogás 74 kg
arany
1981
kötöttfogás 74 kg

Kocsis Ferenc (Budapest, 1953, július 8. –) olimpiai bajnok birkózó, edző. Szabó Gabriella Európa-bajnok asztaliteniszező férje.

Tartalomjegyzék

Sportolói pályafutása [szerkesztés]

1966-tól a Kinizsi Húsos, 1971-től a Budapesti Honvéd, majd 1973-tól az Európa-bajnok Kiss Ferenc tanítványaként a Ganz-Mávag birkózója volt. Kötöttfogású birkózásban versenyzett. Az 1972-es junior Európa-bajnokságon negyedik volt. 1973-tól 1984-ig szerepelt a magyar válogatottban. Valamennyi eredményét a kötöttfogású birkózás 74 kg-os súlycsoportjában érte el. 1973-ban indult a vb-n és az Eb-n, de helyezettlen maradt. 1976-ban ötödik helyezett lett az Európa-bajnokságon. 1977-től súlycsoportjában a világ élvonalába tartozott. Pályafutása alatt egy olimpiai, három világbajnoki és négy Európa bajnoki érmet nyert. 1984-ben indult az Eb-n, de helyezettlen volt. Az aktív sportolástól 1984-ben vonult vissza.

Sporteredményei [szerkesztés]

Edzői pályafutása [szerkesztés]

A Testnevelési Főiskolán 1986-ban birkózó szakedzői, 1991-ben birkózó mesteredzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után a Budapesti Honvéd, 1988-tól az Újpesti Dózsa, illetve az UTE (Újpesti Torna Egylet), majd 1996-tól a Szegedi Birkózó Egylet vezetőedzője lett. Késöbb a kecskeméti birkózók felkészülését irányította. 2009-ben a Ferencváros jégkorongozóinál tünt fel, mint a fizikai felkészülést vezető szakember.

1991-től 1993-ig egyúttal a magyar kötöttfogású birkózóválogatott keretedzője volt. 1993-tól szakágvezető lett, de poszjáról a sikertelen szereplés után novemberben lemondott. 1995-ben a junior kötöttfogású válogatott szövetségi kapitánya volt. 1999-ben ismét a szövetségi kapitány segítője lett.

Tanítványai közül Farkas Péter olimpiai bajnok, kétszeres világbajnok, Európa-bajnok, Bódi Jenő Európa-bajnok és Majoros István Európa-bajnok, később olimpiai bajnok lett. 1991-ben az év magyar edzője szavazáson negyedik volt.

Díjai, elismerései [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]