Hajós Alfréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajós Alfréd
HajósAlfréd.jpg
Született
1878. február 1.
Budapest
Elhunyt
1955. november 12. (77 évesen)
Budapest
Születési neve Guttmann Arnold
Beceneve Magyar delfin
Nemzetisége magyar
Házastársa Blockner Vilma
Szülei Guttmann Jakab és
Löwy Rozália
Foglalkozása építészmérnök
Úszópályafutása
Versenyszám gyors
Klub Magyar Úszó Egyesület (1894–1896)
Labdarúgó-pályafutása
Klub Budapesti TC (1898–1904)
edzőként Szövetségi kapitány Magyarország (1906)
Labdarúgó-játékvezetői pályafutása
Hazai szereplés NB I. (1897–1907)
Építészi pályafutása
Jelentős épületei Aranybika szálló
Nemzeti Sportuszoda
Millenáris Sportpálya
Weidlich-palota
Díjai Ybl Miklós-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Hajos.jpg
Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
arany
1896, Athén
100 m gyors
arany
1896, Athén
1200 m gyors
Művészeti versenyek
Olimpiai játékok
ezüst
1924, Párizs
építészet

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.

1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.[1]

Sporttevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.

Úszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13[2] fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubszinten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportolóként úszott, atletizált (1896-1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898-1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

Válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a labdarúgó-válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
  1901. április 12. Budapest Anglia Surrey Wanderers 1 – 5 barátságos
1. 1902. október 12. Bécs  Ausztria 0 – 5 barátságos
Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1906. október 7. Prága  Csehország 4 – 4 barátságos
2. 1906. november 4. Budapest  Ausztria 3 – 1 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Labdarúgó-játékvezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakorlata valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül szükségből lett gyakorló játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken majd az első bajnokságon azonnal vezethetett mérkőzéseket. Ebben a minőségében 1897-től 1907-ig szolgálta a magyar labdarúgósport eme kezdeti időszakát.

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1907. április 7. Millenáris-pálya, Budapest 11. válogatott mérkőzés MagyarországCsehország 5 : 2 1 000

Főbb építészeti munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

Sportvezetőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, kettő mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 1 döntetlen.

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajós Alfréd síremléke Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: B-18-11.

1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Ugyanabban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.

1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki (Ezüstérmet csak Hajós kapott, mivel a pályázatról Lauber aláírása hiányzott, aki végül csak emlékéremben részesült). A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában áll fejszobra.

  • Építész Aranydiploma
  • Sztahanovista oklevél
  • Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)
  • A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 473/1908. folyószáma alatt.
  2. http://www.balogkriszta.herobo.com/olimpia/1896.html
  3. Úszás: Egerszegi és Darnyi a Hírességek Csarnokában, 2013. november 12. (Hozzáférés: 2013. november 12.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Személyes adatok
  • Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
  • Mújdricza Péter: Hajós Alfréd. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 359-360. o. ISBN 963-85433-5-3
  • (1984.) „újságcikk”. Játékvezető 1984. XXV. évfolyam 3. szám.  
  • (1993.) „újságcikk”. Labdarúgás 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám.  
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
  • Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd témájú médiaállományokat.
A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány:
Stobbe Ferenc
Hajós Alfréd


1906

Következő kapitány:
Stobbe Ferenc