Hajós Alfréd

Hajós Alfréd
Személyes adatok
Születési dátum	1878. február 1.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1955. november 12. (77 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás	építészmérnök
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz 1897–1904 NB. I. játékvezető

Szerzett érmek

Úszás

Olimpiai játékok arany 1896, Athén 100 m gyors arany 1896, Athén 1200 m gyors

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „magyar delfin”.

Élete

Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.

1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blackner Vilmát, Blackner Izidor és Eisler Regina leányát.

Sporttevékenysége

Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.

Úszás

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894-1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon, 11 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22.2) - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es (18:22) - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győztesnek). Nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok.

Labdarúgás

Klubszinten

Sportolóként úszott, atletizált (1896-1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898-1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

Válogatottban

Mérkőzései a labdarúgó-válogatottban

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
	1901. április 12.	Budapest	Surrey Wanderers	1 – 5	barátságos
1.	1902. október 12.	Bécs	Ausztria	0 – 5	barátságos

Mérkőzései szövetségi kapitányként

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1906. október 7.	Prága	Csehország	4 – 4	barátságos
2.	1906. november 4.	Budapest	Ausztria	3 – 1	barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Labdarúgó-játékvezetése

Gyakorlata valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül szükségből lett gyakorló játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken majd az első bajnokságon azonnal vezethetett mérkőzéseket. Ebben a minőségében 1897-től 1904-ig szolgálta a magyar labdarúgósport eme kezdeti időszakát.

Játékvezetői stílusa

Szabályalkalmazása határozott, ítélkezése következetes, játékos párti sportemberre vallott. Fellépése erélyes, de nem erőszakos, szolgálata nem részrehajló. Szabályszerűen büntette a durvaságot, az alattomos játékot, a túlzott erő alkalmazását illetve a más, súlyosan sportszerűtlen magatartást.

Főbb építészeti munkái

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

• Aranybika Szálló (Debrecen)
• Lőcsey Gimnázium (Debrecen)
• A Nagy Lajos Gimnázium épülete (Vakok Intézeteként épült) (Szombathely)
• Református Egyház Zsinati Központja (Budapest)
• UTE Stadion (Újpest, Megyeri út) – 1922-ben tervezte
• Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget)
• Millenáris Sportpálya
• Miskolci sporttelep
• Pápai sporttelep
• Szegedi sporttelep
• Kaposvári sporttelep
• Leányiskola (Pozsony)
• Népkerti Vigadó (Miskolc, Csabai kapu)
• Weidlich-palota (Miskolc, Belváros), 1911
• Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, Ligetfürdő), 1930 (2009-ben lebontották)
• Lichtenstein-palota (Miskolc, Belváros), 1912
• Hitelintézeti palota (Miskolc, Belváros)

Sportvezetőként

Hajós Alfréd emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Báthori utca 5. szám alatt

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, kettő mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 1 döntetlen.

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Írásai

• Visszaemlékezései: Így lettem olimpiai bajnok - Budapest, 1956

Sikerei, díjai

Hajós Alfréd síremléke Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: B-18-11.

1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Ugyanabban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.

1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok szellemi versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában és a Komjádi uszodában áll fejszobra.

• Építész Aranydiploma
• Sztahanovista oklevél
• Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)

Források

• Személyes adatok
• Magyar szabadkőművesek listája
• Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
• Játékvezető - 1984. XXV. évfolyam 3. szám
• Játékvezető - A játékvezetés története
• Labdarúgás - 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám
• dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
• Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4

További információk

• Magyar életrajzi lexikon
• Sportmúzeum
• Hajós Alfréd Társaság
• Rubicon Történelmi Magazin
• Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok
• Kiss Csongor: Hajós Alfréd. In: Nemzeti évfordulóink 2005. Bp.: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2004
• Guttmann Arnold alias Hajós Alfréd

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány: Stobbe Ferenc	Hajós Alfréd 1906	Következő kapitány: Stobbe Ferenc