Wladár Sándor
| Wladár Sándor | |
| Személyes adatok | |
| Becenév | Zénó |
| Születési dátum | 1963. július 19. (49 éves) |
| Születési hely | Budapest, Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Versenyszám | hát, vegyes |
| Klub | KSI (1972–1980) Újpesti Dózsa (1981–1985) |
| Edző | Széchy Tamás |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Wladár Sándor (Budapest, 1963. július 19. –) olimpiai bajnok magyar úszó, állatorvos. Testvére Wladár Zoltán válogatott úszó.
Tartalomjegyzék |
Sportpályafutása[szerkesztés]
1978-ban a felnőtt világbajnokságon hatodik volt 200 méter háton. Ugyanitt 100 méter háton nem jutott döntőbe. A firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon, 100 és 200 méter háton arany-, 200 méteres vegyes úszásban bronzérmet nyert.
Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszvában 200 méteres hátúszásban. 100 méter háton ötödik, vegyes váltóban hatodik lett. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren, negyedik 100 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 200 m háton. Ugyanitt 100 méter háton és 400 m vegyesen negyedik, 200 m vegyesen ötödik lett.
Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából Wladár volt az első, aki olimpiai bajnok lett.[1]
Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a Los Angeles-i olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást.[2] 100 méteres magyar csúcsát csak 1991-ben tudták megdönteni.
A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor. [2] 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatottkeret tagja. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdajátékosa volt.
Rekordjai[szerkesztés]
100 m hát[szerkesztés]
- 56,72 (1981. szeptember 10., Split) országos csúcs
200 m hát[szerkesztés]
- 2:01,78 (1980.) Európa-csúcs
- 2:01,72 (1980.) Európa-csúcs
- 2:00,80 (1981. szeptember 12., Split) Európa-csúcs
Sportkarriere befejeztével[szerkesztés]
1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitotta meg állatorvosi rendelőjét, amely az első magán-állatorvosi rendelők között volt az országban.[3] Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik. A Jövő SC elnöke.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Az év magyar úszója (1979, 1980, 1981, 1982, 1983)
- Az év magyar sportolója (1981)
- Az év európai úszója (Swimming World) (1981)
- Örökös bajnok
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Meghalt az úszópápa (magyar nyelven). Sulinet, 2004. szeptember 14. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ^ a b Kocsis Tibor: Wladár Sándor (magyar nyelven). Magyar Olimpiai Bizottság, 2005. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ Tóth Gábor Ákos: Wladár Sándor: a kései otthonteremtő (magyar nyelven). Stílus és Életmód magazin. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? , III. kötet (S–Z). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 315. o., ISBN 963-495-014-0
|
|||||||||
|
|||||||||

