Stobbe Ferenc
| Stobbe Ferenc | |||||||
 |
|||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Teljes név | Stobbe Ferenc | ||||||
| Születési dátum | 1864 | ||||||
| Születési hely | Magyarország | ||||||
| Halálozási dátum | 1916. szeptember 24. | ||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||
| Egyéb foglalkozás | Sportvezető, mérnök | ||||||
| Hazai szereplés | |||||||
|
|||||||
Stobbe Ferenc (1864. – Budapest, 1916. szeptember 24.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, mérnök, labdarúgó, sportvezető, a Sportvilág főszerkesztője, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Beceneve: a Mister.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
Labdarúgóként [szerkesztés]
A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenccel együtt ismertették meg a Budapesti Torna Club (BTC) tagjaival. A BTC csapat kapusaként és mindeneseként hirdette az új játék népszerűségét. Ray Ferenc volt az, aki Svájcból az 1896-os karácsonyi vakációra egy igazi angol labdát, egy "kerek bőrt" hozott. A BTC tagjaként részt vett az első magyar labdarúgócsapat megszervezésében. Jobbszélsőt játszott az első nyilvános mérkőzésen (1897. május 9.) és kapus volt az első nemzetközi találkozón (1897. október 31.).
Labdarúgó-játékvezetőként [szerkesztés]
Stílusa [szerkesztés]
A sport szinte minden ága iránt - torna, atlétika, labdarúgás - érdeklődő sportember. Hamar felismerte, hogy az új "játékszer" az érdeklődés középpontjába fog kerülni. A harmincas éveinek közepén, felkészült, határozott, játékra ösztönző, bátorító tulajdonságai alkalmassá tették a játék elemeinek oktatására, a játékszabályok értelmezésére, a játék vezetésére.
Életpálya [szerkesztés]
A magyarországi labdarúgás atyja, aki saját költségén szerzett be eszközöket (bőrlabdát, mezeket), szervezett csapatokat és mérkőzéseket. Az egyik alapítója, megszervezője volt a BTC-nek. Visszaemlékezések szerint 1896. november 28-án a BTC tornatermében ő tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról.
1897. május 9-én az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést ő rendezte, melyet a BTC két csapata vívott. Az 1897. május 10-ei Vienna Crickett and Football Club elleni mérkőzésen (amely az első hivatalos mérkőzés volt) kapusként játszott a BTC csapatában.
A Magyar Labdarúgó-szövetség 1901-ben rendezte meg az első bajnokságot. A legelső játékvezetők egyike, aki "úttörő" munkájával segítette a labdarúgás népszerűsítését. 1897-1904 között a labdarúgás oktatása, sportvezetői tevékenysége mellett még bíró is volt. Akkor még nem kellett vizsgát tenni, egyszerűen szeretni kellett a játékot, vállalni a mérkőzés vezetésének nehézségeit. Maguk a csapatok kérték fel az általuk ismert, elfogadott bírót, hogy mérkőzésüket, az általa ismert szabályok értelmében vezesse le.
Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
1904-1906-ig, majd 1907-1908-ig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 10 mérkőzésen az általa irányított csapat 3 győzelmet szerzett, kétszer döntetlent játszott, ötször vereséget szenvedett. Kapitányságának utolsó mérkőzésén szenvedte el a válogatott mindmáig legnagyobb vereségét: Angliától kapott ki 7-0-ra Budapesten.
Statisztika [szerkesztés]
Mérkőzései szövetségi kapitányként [szerkesztés]
Nem hivatalos időszak
| # | Dátum | Helyszín | Ellenfél | Eredmény | Kiírás | Esemény |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1901. április 11. | Budapest |  Richmond AFC |
0 – 4 | barátságos | ||
| 1901. április 12. | Budapest | Surrey Wanderers |
1 – 5 | barátságos | ||
| 1901. április 13. | Budapest | Surrey Wanderers |
1 – 6 | barátságos |
Első időszak
| # | Dátum | Helyszín | Ellenfél | Eredmény | Kiírás | Esemény |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 1904. október 9. | Bécs |  Ausztria |
4 – 5 | barátságos | |
| 2. | 1905. április 9. | Budapest | Ausztria |
0 – 0 | barátságos | |
| 3. | 1906. április 1. | Budapest |  Csehország |
1 – 1 | barátságos |
Második időszak
| # | Dátum | Helyszín | Ellenfél | Eredmény | Kiírás | Esemény |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 4. | 1907. április 7. | Budapest | Csehország |
5 – 2 | barátságos | |
| 5. | 1907. május 5. | Bécs | Ausztria |
1 – 3 | barátságos | |
| 6. | 1907. október 6. | Prága | Csehország |
3 – 5 | barátságos | |
| 7. | 1907. november 3. | Budapest | Ausztria |
4 – 1 | barátságos | |
| 8. | 1908. április 5. | Budapest | Csehország |
5 – 2 | barátságos | |
| 9. | 1908. május 3. | Bécs | Ausztria |
0 – 4 | barátságos | |
| 10. | 1908. június 10. | Budapest |  Anglia |
0 – 7 | barátságos |
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
Sikerei, díjai [szerkesztés]
1907-ben 10 esztendős fönnállását ünnepelte a magyar futball. Az MLSZ rendkívüli közgyűlésén Kárpáti Béla elnök Iszer Károly, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc nevét - a magyar futballsport megalapítása körül szerzett érdemeikért - jegyzőkönyvbe örökítette meg. A szövetségi kapitányi pozícióról való lemondása után örökös tiszteletbeli szövetségi kapitánnyá választotta a szakma.
1910 végén az MLSZ tíz éves. A jubileumi díszközgyűlésen Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferenc a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott.
1923-ban az MLSZ leleplezte Kárpáti Béla és Stobbe Ferenc síremlékét.
Források [szerkesztés]
- Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
- Labdarúgás - 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám
- Sportlexikon II. (L–Z). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-441-7
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A magyarországi futball kezdetei
- Magyar életrajzi lexikon: Stobbe Ferenc
- A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek jegyzéke
| A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai | ||
|---|---|---|
| Előző kapitány: Gillemot Ferenc |
Stobbe Ferenc
|
Következő kapitány: Hajós Alfréd |
| Előző kapitány: Hajós Alfréd |
Stobbe Ferenc
|
Következő kapitány: Minder Frigyes |
