Csank János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csank János
Csank János 3.jpg
Csank János
Személyes adatok
Születési dátum 1946. október 27. (67 éves)
Születési hely Ózd, Magyarország
Poszt kapus
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19611965 Magyar 1957–2000 Ózdi Kohász
19651969 Magyar 1957–2000 Debreceni USE
19701972 Magyar 1957–2000 Ózdi Kohász
19721979 Magyar 1957–2000 Egri Dózsa
Edzőség
Időszak Klub
19841985 Magyar 1957–2000 Eger SE
19861989 Magyar 1957–2000 Békéscsabai Előre
19891995 Magyar 1957–2000 Vác
19951996 Görögország Proodeftiki Pireusz
19961998 Magyar 1957–2000 Magyar labdarúgó-válogatott
19981999 Magyar 1957–2000 Vác
19992000 Magyar 1957–2000 Videoton
20002002 Magyar 1957–2000 Ferencvárosi TC
20022003 Magyar 1957–2000 Siófoki Bányász
20032004 Magyar 1957–2000 Videoton
20052006 Magyar 1957–2000 FC Sopron
20052006 Magyar 1957–2000 Győri ETO
20062007 Magyar 1957–2000 Diósgyőri VTK
20072008 Magyar 1957–2000 Ferencvárosi TC
20082011 Magyar 1957–2000 ZTE
20122013 Magyar 1957–2000 Gyirmót FC
2013 Magyar 1957–2000 Vác FC
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Csank János (Ózd, 1946. október 27. –) magyar labdarúgókapus, labdarúgó-edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első osztályban aktív vezetőedzők közül nála csak Garami József rendelkezik több mérkőzéssel. Az 1945. utáni edzők közül pedig az élvonalbeli mérkőzésszámot illetően edzőként Garamin kívül csak dr. Lakat Károly és Kovács Ferenc előzi meg. Eredményeit elismerve Vác városa díszpolgárrá avatta az 1994-es magyar bajnoki cím megszerzése után. A Magyar Labdarúgó-szövetség pedig mesteredzői címet adományozott neki.[1]

Klubjai játékosként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ózdi Kohász (1961–1965)
  • Debreceni USE (1965–1969)
  • Ózdi Kohász (1970–1972)
  • Egri Dózsa (1972–79)

Korábbi klubjai edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1983/84: Eger 30 mérkőzés (NB II)
  • 1984/85: Eger 30 mérkőzés
  • 1985/86: Eger 30 mérkőzés (NB II)
  • 1986/87: Békéscsaba 30 mérkőzés
  • 1987/88: Békéscsaba 30 mérkőzés
  • 1988/89: Békéscsaba 30 mérkőzés
  • 1989/90: Vác FC-Samsung 30 mérkőzés
  • 1990/91: Vác FC-Samsung 30 mérkőzés
  • 1991/92: Vác FC-Samsung 30 mérkőzés
  • 1992/93: Vác FC-Samsung 30 mérkőzés
  • 1993/94: Vác FC-Samsung 30 mérkőzés
  • 1994/95: Vác FC-Samsung 30 mérkőzés
  • 1995/96: Proodeftiki Pireusz (Görögország, másodosztályú)
  • 1998/99: Vác–Zollner 34 mérkőzés
  • 1999/00: Videoton 34 mérkőzés (NB II)
  • 2000/01: Ferencváros 36 mérkőzés
  • 2001/02: Ferencváros 22 mérkőzés
  • 2001/02: Siófok 11 mérkőzés (NB I B)
  • 2002/03: Siófok 32 mérkőzés
  • 2003/04: Videoton 32 mérkőzés
  • 2005/06: Sopron 6 mérkőzés
  • 2005/06: Győr 15 mérkőzés
  • 2006/07: Diósgyőr 30 mérkőzés
  • 2007/08: Ferencváros 22 mérkőzés (NB II); felmentve 2008. április 17-én
  • 2008/09: Zalaegerszeg 30 mérkőzés
  • 2009/10: Zalaegerszeg 30 mérkőzés
  • 2010/11: Zalaegerszeg 30 mérkőzés
  • 2011/12: Zalaegerszeg 7 mérkőzés; felmentve 2011. aug. 27-én; Gyirmót FC Győr (NB II) 20 mérkőzés
  • 2012/13: Gyirmót FC Győr (NB II) 30 mérkőzés

Legjobb eredményei edzőként felnőtt csapatoknál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar kupagyőztes (Békéscsabai Előre Spartacus 1988, a döntőben: Békéscsaba–Bp. Honvéd 3–2), 2. helyezett (Vác FC-Samsung 1991, a döntőben: Ferencváros–Vác 1–0; Vác FC-Samsung 1992, a döntőben: Újpesti TE–Vác 1–0, Vác FC-Samsung 1995, a döntőben: Ferencváros–Vác 2–0, 4–3, Zalaegerszegi TE 2010, a döntőben: Debreceni VSC-Zalaegerszeg 3-2)
  • Bajnoki cím (Vác FC-Samsung 1994, Ferencváros 2001)
  • Második helyezés az NB I-ben (Vác FC-Samsung 1991/92, Vác FC-Samsung 1992/93)
  • Csapataival jogot szerzett a nemzetközi kupákban való induláshoz: Bajnokok Ligája (1994, a Vác FC-Samsunggal, 2001, a Ferencvárossal), Kupagyőztesek Európa Kupája (1988, a Békéscsabával, 1995, a Vác FC-Samsunggal), UEFA-kupa (1991, a Vác FC-Samsunggal, 1992, a Vác FC-Samsunggal, 1993, a Vác FC-Samsunggal). 2005 őszén a Sopron csapatával indulhatott az UEFA-kupában, de a Magyar Kupa-győzelmet nem ő, hanem még Pintér Attila harcolta ki edzőként. Európa Liga (2010, a Zalaegerszeg csapatával).
  • Továbbjutás nemzetközi kupamérkőzésen: Békéscsabai Előre Spartacus (1988, KEK-selejtező: Békéscsaba–Byrne (norvég) 3–0, 1–2), Vác FC-Samsung (1992, UEFA-kupa, 1. forduló: Vác–Groningen (holland) 1–0, 1–1)
  • Győzelem nemzetközi kupamérkőzésen: Kupagyőztesek Európa Kupája (1988, selejtező: Békéscsaba–Byrne (norvég) 3–0), 1988, 1. forduló: Békéscsaba–Sakaryaspor (török) 1–0). UEFA-kupa (1991, 1. forduló: Vác-Dinamo Moszkva (orosz) 1–0, 1992, 1. forduló: Vác–Groningen (holland) 1–0, 1993, 1. forduló: Vác–Apollon Limassol (ciprusi) 2–0).
  • Játékosai közül NB I-es gólkirály: Orosz Ferenc, Vác FC–Samsung (1991/92; a siófoki Fischer Pállal együtt 16–16 góllal), Répási László, Vác FC–Samsung (1992/93, 16 gól).
  • Játékosai közül felnőtt magyar válogatott lett 10 játékos 45 alkalommal: Szekeres József (Békéscsaba, 5 alkalommal), Bánfi János (Vác, 5 alkalommal), Füle Antal (Vác, 1 alkalommal), Hahn Árpád (Vác, 2 alkalommal), Koszta János (Vác, 3 alkalommal), Nagy Tibor (Vác, 17 alkalommal), Orosz Ferenc (Vác, 2 alkalommal), Puglits Gábor (Vác, 7 alkalommal), Répási László (Vác, 1 alkalommal), Zombori András (Vác, 2 alkalommal).
  • Játékosai közül felnőtt magyar válogatottként tagja volt a győztes magyar csapatnak 6 játékosa 13 alkalommal: Szekeres József 1 alkalommal (Békéscsaba, Lengyelország ellen 5–3), Bánfi János 2 alkalommal (Vác, Katar ellen 4–1, Írország ellen 4–2), Füle Antal 1 alkalommal (Vác, Luxemburg ellen 1–0), Koszta János 1 alkalommal (Vác, India ellen 2–1), Nagy Tibor 7 alkalommal (Vác, India ellen 2–1, Spanyolország ellen 4–2, Ciprus ellen 2–0, Ukrajna ellen 2–1, Luxemburg ellen 3–0, Katar ellen 4–1, Japán ellen 1–0), Puglits Gábor 1 alkalommal (Vác, Luxemburg ellen 1–0)
  • Játékosai közül felnőtt magyar válogatottként gólt szerzett: Nagy Tibor (1992. augusztus 26., Nyíregyháza: Magyarország–Ukrajna 2–1. A gólt a játékos a 90. percben szerezte, ezzel győzelemhez segítve a magyar válogatottat.)
  • Bajnoki cím a másodosztályban: Eger (1984), Videoton (2000), Siófok (2002)
  • Feljutás az élvonalba: Eger (1984, 1986), Videoton (2000), Siófok (2002)

NB I-es pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meccsek edzőként: 542<

NB II-es pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyirmót FC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2013-as nyári átigazolási időszakban menesztették a Gyirmót FC csapatától. Az NB II Nyugati csoportjában szereplő együttes vezetői a szezon előtt jelezték, a megfelelő klubmodell kialakítása, az infrakstruktúra fejlesztése és az elmúlt években a keret megerősítésére elköltött pénz tükrében a csapat végre kiharcolhatná az NB I-es szerepés jogát. 2012 márciusában vette át a szakmai munkát Soós Imre vezetőedzőtől, ám az MTK tizenkét pontos előnyét esélye sem volt ledolgozni a gyirmóti együttesnek. A nyáron aztán a keret meghatározó labdarúgói a klubnál maradtak, érkeztek újak is, együtt dolgozhatott volt élvonalbeli labdarúgókkal: Balog Zoltánnal(FTC), Csizmadia Csabával(Fehérvár, FTC), Gévay Zsolttal(Paks), Holczer Ádámmal(FTC), Nagy II Gáborral és Magasföldi Józseffel, aki együttese házi gólkirálya lett.

Szövetségi kapitányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerződésének időtartama: 1996. április 1.–1998. június 30.

A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége 1996. március 29-én Mészöly Kálmánt az izlandiak elleni Európa-bajnoki selejtezőn elért 1–0 arányú győzelem után (1995. november 11., Budapest) felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Csank Jánost nevezte ki. Az edző azt vállalta szerződésében, hogy az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtező mérkőzésein az európai 3. selejtezőcsoportban a második helyen végez a válogatottal (ez sikerült is). Szerződését nem töltötte ki, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége a jugoszlávoktól elszenvedett világbajnoki pótselejtező mérkőzések után (október 29., Budapest: 1–7, november 15., Belgrád: 0–5) 1998. március 10-én felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Bicskei Bertalant nevezte ki.

  • Mérlege szövetségi kapitányként:

19 mérkőzés, 6 győzelem (Azerbajdzsán és Málta ellen kétszer-kétszer, valamint az Arab Emírségek és Finnország ellen), 3 döntetlen (Norvégia, Svájc és Finnország ellen), 10 vereség (Horvátország, Ausztria, Anglia, Olaszország, Norvégia, Ausztrália, Svájc, Lengyelország, valamint Jugoszlávia ellen két vb-pótselejtezőn), 23 szerzett gól, 37 kapott gól.

  • Mérlege szövetségi kapitányként tétmérkőzésen: 3 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 11 szerzett és 20 kapott gól.

Világbajnoki selejtező csoportmérkőzéseken (európai 3. csoport) sorrendben: Finnország 1–0 (otthon), Norvégia 0–3 (idegenben), Azerbajdzsán 3–0 (idegenben), Svájc 0–1 (idegenben), Norvégia 1–1 (otthon), Svájc 1–1 (otthon), Azerbajdzsán 3–1 (otthon), Finnország 1–1 (idegenben). A magyar csapat Norvégia (1. hely, 20 pont, döntőbe jutás egyenes ágon) mögött a második helyen végzett (3 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, 10 szerzett, 8 kapott gól) 12 ponttal (3. Finnország 11, 4. Svájc 10, 5. Azerbajdzsán 2 pont), és ezzel megszerezte a jogot arra, hogy a jugoszlávok ellen (ők az európai 6. csoportban a spanyolok mögött lettek a másodikok) pótselejtezőt játszhasson az 1998-as franciaországi világbajnokság 32-es döntőjébe való jutásért. (Ez 1986 óta rajta kívül egyetlen szövetségi kapitánynak sem sikerült – sem világbajnoki, sem Európa-bajnoki selejtezőkön.) A két pótselejtezőn előbb Budapesten 7–1, majd a visszavágón Belgrádban 5–0 arányú vereséget szenvedett a magyar válogatott, így az ellenfél jutott el a franciaországi vb-re.

A 19 mérkőzésen 10-szer játszott otthon a válogatott (mérleg: 4 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 14 szerzett és 18 kapott gól), 9-szer pedig idegenben (mérleg: 2 győzelem, 1 döntetlen, 6 vereség, 9 szerzett és 19 kapott gól). Huszonhárom gólunkból Klausz László 4-et, Urbán Flórián és Orosz Ferenc 3–3-at, Nyilas Elek, Halmai Gábor, Kovács Zoltán és Illés Béla 2–2-t, Nagy Norbert, Plókai Attila, Sebők Vilmos és Lipcsei Péter 1–1-et szerzett. A huszonharmadik gól a Finnország elleni vb-selejtező visszavágóján született a 92. percben, hosszabbítás után, a finnek 1–0-s vezetésénél. (Ez az eredmény azt jelentette volna, hogy nem mi, hanem a finn csapat játszhat pótselejtezőt a jugoszlávokkal.) Ekkor azonban egy magyar támadásnál az ide-oda pattogó labda több finn játékost, majd Moilanen kapust is érintve valahogyan beszédült a finn kapuba. Az öngóllal 1–1-re alakult az eredmény, ami azt jelentette, hogy a finnek a csoportban mögöttünk végezve kiestek a további küzdelmekből, mi pedig a csoport második helyén befutva pótselejtezőre kaptunk lehetőséget.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1996. április 10. Eszék  Horvátország 1 – 4 barátságos
2. 1996. április 24. Budapest  Ausztria 0 – 2 barátságos
3. 1996. május 18. London  Anglia 0 – 3 barátságos
4. 1996. június 1. Budapest  Olaszország 0 – 2 barátságos
5. 1996. augusztus 14. Budapest  Egyesült Arab Emírségek 3 – 1 barátságos
6. 1996. szeptember 1. Budapest  Finnország 1 – 0 vb-selejtező
7. 1996. október 9. Oslo  Norvégia 0 – 3 vb-selejtező
8. 1996. november 10. Bakı  Azerbajdzsán 3 – 0 vb-selejtező
9. 1997. március 19. Valletta  Málta 4 – 1 barátságos
10. 1997. április 2. Budapest  Ausztrália 1 – 3 barátságos
11. 1997. április 30. Zürich  Svájc 0 – 1 vb-selejtező
12. 1997. június 8. Budapest  Norvégia 1 – 1 vb-selejtező
13. 1997. augusztus 6. Siófok  Málta 3 – 0 barátságos
14. 1997. augusztus 20. Budapest  Svájc 1 – 1 vb-selejtező
15. 1997. szeptember 6. Varsó  Lengyelország 0 – 1 barátságos
16. 1997. szeptember 10. Budapest  Azerbajdzsán 3 – 1 vb-selejtező
17. 1997. október 11. Helsinki  Finnország 1 – 1 vb-selejtező
18. 1997. október 29. Budapest  Jugoszlávia 1 – 7 vb-selejtező
19. 1997. november 15. Belgrád  Jugoszlávia 0 – 5 vb-selejtező

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány:
Mészöly Kálmán
Csank János


19961997

Következő kapitány:
Bicskei Bertalan