Dietz Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dietz Károly (Sopron, 1885. július 21.Budapest, 1969. július 9.) ügyvéd, budapesti rendőrfőkapitány. 1934 és 1939 között a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti tudományegyetemen jogot végzett. 1909-től fővárosi államrendőrségi fogalmazó, majd 1917 és 1918 között az Országos Közélelmezési Hivatal nyomozóosztályának előadója volt. Az Őszirózsás forradalmat kővetően Budapest rendőrkapitánya volt 1918. október 31-étől 1919. március 21-éig. 1919. február 21-én ő tartóztatta le Kun Bélát és társait, ezért a Tanácsköztársaság kezdetén – március 21-étől május 16-áig – fogságban tartották. A Peidl-kormány idején ismét Budapest rendőrfőkapitánya lett, mindössze 4 napra (augusztus 3–6.), de Friedrich István hatalomátvétele után távozni kényszerült posztjáról.

Ezt követően egy magánvállalatnál dolgozott, mint könyvelő. 1930-ban a szegedi egyetemen jogi doktorátust szerzett és 1931-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten.

1934 és 1939 között a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

1944 őszén a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán, majd Mauthausenben raboskodott. Hazatérte után ügyvéd lett. 1951-ben a kommunista hatalom kitelepítette Bodrogkeresztúrra, 1953-ban tért vissza Budapestre, ahol 1969. július 9-én hunyt el.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dietz Károly
Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg
Személyes adatok
Születési dátum 1885. július 21.
Születési hely Sopron, Magyarország
Halálozási dátum 1969. július 9. (83 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
?-1914 Magyar 1867-1918 MAC
1914-? Magyar 1867-1918 MAFC
Edzőség
Időszak Klub
1934-1939 Magyar 1919-1946 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-visszatért. Minder Frigyes a válogató bizottság elnöke. A kettőség a kapitányságban már ekkor megszűnt, de az akadályok nem. Tovább tartottak a jelszavak is és zavarták, befolyásolták a kapitányt is. Ezért érték a szép sikerek mellett, nagy vereségek is válogatottunkat.

Dietz Károly 1934 októbere és 1939 júniusa között irányította a válogatottat. Munkássága sikerére jellemző, hogy a kapitányi örökranglistán eredményesség tekintetében csak hárman előzik meg: Sebes Gusztáv, dr. Mezey György és Baróti Lajos. 41 mérkőzésen vezette a válogatottat, amelynek mérlege: 19 győzelem, 9 döntetlen és 13 vereség; 82 rúgott és 47 kapott gól volt. Edzőségének utolsó éveiben a profi csapatok hanyatlása meglátszott a kudarcsorozaton, ami a kormánynak ürügyül szolgált a kormánybiztos kiküldésére.

A legnagyobb sikerét és egyben kudarcát is az 1938-as franciaországi világbajnokság hozta. A döntőig 13-1-es gólkülönbséggel jutott el a csapat, az elődöntőben, a svéd válogatottat 5-1-re múlta felül, melynek szövetségi kapitánya, Nagy József volt. A döntőben a világbajnoki címvédő olasz válogatott volt az ellenfél. Dietz Károly az elődöntőhöz képest négy helyen változtatott a csapat összeállításán, mely hozzájárulhatott, hogy az addig magabiztosan játszó csapat 4-2-es vereséget szenvedett és ezüstérmes lett.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1934. október 7. Budapest  Ausztria 3 – 1 Európa-kupa
2. 1934. december 9. Milánó  Olaszország 2 – 4 barátságos
3. 1934. december 16. Dublin  Írország 4 – 2 barátságos
4. 1935. április 14. Zürich  Svájc 2 – 6 Európa-kupa
5. 1935. május 12. Budapest  Ausztria 6 – 3 barátságos
6. 1935. május 19. Párizs  Franciaország 0 – 2 barátságos
7. 1935. szeptember 22. Budapest  Csehszlovákia 1 – 0 Európa-kupa
8. 1935. október 6. Bécs  Ausztria 4 – 4 Európa-kupa
9. 1935. november 10. Budapest  Svájc 6 – 1 barátságos
10. 1935. november 24. Milánó  Olaszország 2 – 2 Európa-kupa
11. 1936. március 15. Budapest  Németország 3 – 2 barátságos
12. 1936. április 5. Bécs  Ausztria 5 – 3 barátságos
13. 1936. május 3. Budapest  Írország 3 – 3 barátságos
14. 1936. május 31. Budapest  Olaszország 1 – 2 barátságos
15. 1936. szeptember 27. Budapest  Ausztria 5 – 3 Európa-kupa
16. 1936. október 4. Bukarest  Románia 2 – 1 barátságos
17. 1936. október 18. Prága  Csehszlovákia 2 – 5 Európa-kupa
18. 1936. december 2. London  Anglia 2 – 6 barátságos
19. 1936. december 6. Dublin  Írország 3 – 2 barátságos
20. 1937. április 11. Bázel  Svájc 5 – 1 Európa-kupa
21. 1937. április 25. Torinó  Olaszország 0 – 2 Európa-kupa
22. 1937. május 9. Budapest  Jugoszlávia 1 – 1 barátságos
23. 1937. május 23. Budapest  Ausztria 2 – 2 barátságos
24. 1937. szeptember 19. Budapest  Csehszlovákia 8 – 3 Európa-kupa
25. 1937. október 10. Bécs  Ausztria 2 – 1 Európa-kupa
26. 1937. november 14. Budapest  Svájc 2 – 0 Európa-kupa
27. 1938. január 9. Lisszabon  Portugália 0 – 4 barátságos
28. 1938. január 16. Luxembourg  Luxemburg 6 – 0 barátságos
29. 1938. március 20. Nürnberg  Németország 1 – 1 barátságos
30. 1938. március 25. Budapest  Görögország 11 – 1 vb-selejtező
31. 1938. június 5. Reims (FRA)  Holland India 6 – 0 vb-nyolcaddöntő
32. 1938. június 12. Lille (FRA)  Svájc 2 – 0 vb-negyeddöntő
33. 1938. június 16. Párizs (FRA)  Svédország 5 – 1 vb-elődöntő
34. 1938. június 19. Párizs (FRA)  Olaszország 2 – 4 vb-döntő
35. 1938. december 7. Glasgow  Skócia 1 – 3 barátságos
36. 1939. február 26. Rotterdam  Hollandia 2 – 3 barátságos
37. 1939. március 16. Párizs  Franciaország 2 – 2 barátságos
38. 1939. március 19. Cork  Írország 2 – 2 barátságos
39. 1939. április 2. Zürich  Svájc 1 – 3 barátságos
40. 1939. május 18. Budapest  Írország 2 – 2 barátságos
41. 1939. június 8. Budapest  Olaszország 1 – 3 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Októbertől augusztusig. Emlékirataim (Budapest, 1920)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon (Budapest, 1974).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány:
Nádas Ödön
Dietz Károly


1934–1939

Következő kapitány:
Ginzery Dénes