Görög labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görögország Görögország
Görög Labdarúgó-szövetség
Greece National Crest.jpg
Görög Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Beceneve(i) A kalóz hajó
Szövetség neve Elinikí Podoszferikí Omoszpondía
Konföderáció Európai Labdarúgó-szövetség (Európa)
Stadion Karaiszkákisz Stadion

Szövetségi kapitány Olaszország Claudio Ranieri
Csapatkapitány Jórgosz Karangúnisz

Legtöbb válogatottság Theódorosz Zagorákisz (120)
Legtöbb válogatott gól Níkosz Anasztópulosz (29)
FIFA-kód GRE
Ranglista helyezések
FIFA-rang 14. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
8.
(2008. április)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
66.
(1998. szeptember)

Élő-rang 27.
Legmagasabb
Élő-rang
7.
(2004. augusztus)
Legalacsonyabb
Élő-rang
78.
(1963. november)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1929. április 7., Athén, Görögország
Görög 1828–1978 Görögország 1 – 4 Olaszország 
Legnagyobb győzelem
1949. november 25., Athén, Görögország
Görög 1828–1978 Görögország 8 – 0 Szíria 
Legnagyobb vereség
1938. március 25., Budapest, Magyarország
 Magyarország 11 – 1 Görögország Görög 1828–1978
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 3 (Először: 1994)
Legjobb eredmény Nyolcaddöntő (2014)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 4 (Először: 1980)
Legjobb eredmény Aranyérmes (2004)
Konföderációs kupa
Részvételek 1 (Először: 2005)
Legjobb eredmény Csoportkör (2005)

Az infobox utoljára frissítve: 2014. szeptember 13.

A görög labdarúgó-válogatott Görögország nemzeti csapata, amelyet a Görög Labdarúgó-szövetség (Görögül: Ελληνική Ποδοσφαιρική Ομοσπονδία, magyar átírásban: Elinikí Podoszferikí Omoszpondía) irányít.

Hazai mérkőzéseiknek legtöbbször a pireuszi Karaiszkákisz Stadion ad otthont, a jelenlegi szövetségi kapitány pedig: Claudio Ranieri. A görögök az 1980-as Európa-bajnokság és az 1994-es világbajnokság kivételével nem szerepeltek egyetlen nemzetközi tornán sem egészen 2004-ig. Ekkor azonban hatalmas meglepetésre megnyerték a portugáliai kontinensviadalt, az egyenes kieséses szakaszban legyőzve többek között a címvédő Franciaországot, a döntőben pedig a házigazda Portugáliát.

A hellének győzelme – akik addig mindössze két neves torán szerepeltek – óriási meglepetés volt (a legnagyobbnak számító angliai bukméker irodák az Európa-bajnokság előtt 100:1-re taksálták az arányszámot egy esetleges görög győzelemre). A sportszakértők, kommentátorok és a közvélemény szerint soha még ennyire esélytelennek tartott csapat nem nyert rangos tornát. A győzelem következtében 30 helyet ugrottak 2 hónap alatt a FIFA-világranglistán.

A csodaszámba menő győzelmük ellenére nagy csalódást keltett, hogy a következő nagy világeseményre a 2006-os világbajnokságra nem jutottak ki.

A 2008-as Európa-bajnokság óta minden Európa illetve világbajnokságon részt vettek.

A válogatott története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög labdarúgás fejlődését a huszadik század első felében súlyosan hátráltatta a polgárháború és a Balkán bizonytalan politikai helyzete. A labdarúgás csak 1979-ben vált teljesen professzionálissá. 1980-ban bejutottak az Európa-bajnokság nyolcas mezőnyébe. Az A csoportba kerültek az NSZK, Csehszlovákia és Hollandia társaságában. A hollandok ellen kezdtek és 1–0-ra kikaptak. A következő csoportmérkőzésükön 1–1-es első félidőt követően 3–1 arányban alulmaradtak a csehszlovákok ellen. Az utolsó meccsükön pedig döntetlent játszottak a tornát megnyerő NSZK-val (0–0).

Az 1994-es labdarúgó-világbajnokság volt a következő nagy esemény a görög válogatott történetében. A selejtezőcsoportból Oroszország társaságában jutottak ki a világbajnokságra, ahol a D csoportba kaptak besorolást Argentína, Bulgária és Nigéria mellett. Akárcsak 1980-ban, ismét a csoportkör után búcsúztak. Mindhárom mérkőzésen rúgott gól nélküli vereséget szenvedtek. Argentínától és Bulgáriától 4–0-ra, Nigériától 2–0-ra kaptak ki.

Sikertelen időszak (1994–2004)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görögök lemaradtak az 1996-os Európa-bajnokságról, miután a selejtezőcsoportjukban harmadik helyen végeztek Oroszország és Skócia mögött. Az 1998-as világbajnokság selejtezőiben mindössze 1 ponttal végeztek a második helyezett Horvátország mögött, így lemondhattak a pótselejtezőt érő helyezésről. A 2000-es Európa-bajnokság selejtezőiben ismét a harmadik helyen zártak a selejtezőcsoportjukban. Szlovénia két ponttal előzte meg a görögöket, de a legnagyobb csalódást mégis az keltette, hogy hazai pályán vereséget szenvedtek Lettországtól, aminek következtében az aktuális szövetségi kapitányt Kósztasz Polihporníut kirúgták.

A 2002-es világbajnokság selejtezői után a nagy csalódást keltő negyedik helyet szerezték meg Németország, Anglia és Finnország mögött. Ennek eredményeként nem volt meglepetés Vasszílisz Daníl menesztése, akinek a helyét a német Otto Rehhagel vette át a görög kispadon.

Euro 2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög szurkolók ünneplik csapatuk 2004-es Európa-bajnoki győzelmét.

A selejtezősorozatot nem kezdte valami túl jól Görögország, 2–0-s vereség Spanyolország és Ukrajna ellen. Ezután azonban az összes hátralévő mérkőzést –szám szerint hatot– megnyerve 24 év után az első helyen jutottak ki Otto Rehhagel vezetésével az Európa-bajnokságra. A sorsolást követően az A csoportba kerültek a görögök. A nyitómérkőzést is ők vívták a házigazda portugálokkal és Jórgosz Karangúnisz és Ángelosz Baszinász góljaival 2–1-re győztek. Következő összecsapásukon Spanyolországgal találkoztak, akik hamar megszerezték a vezetést Fernando Morientes révén. Az eredményt Ángelosz Harisztéasz egyenlítette ki és ami a későbbiekben már nem is változott, így a vége 1–1 lett. A görögök kényelmes pozícióban várhatták az utolsó meccsüket. Az az Oroszország volt az ellenfél, aki ekkor már biztosan kiesett. A hellének vereséget szenvedtek ugyan (1–2), de második helyen továbbjutottak. A negyeddöntőben Franciaország várt rájuk, akiket nem kis meglepetésre Harisztéasz 65. percben szerzett góljával ejtettek ki. Az elődöntőben a végső győzelemre nagy esélyes Csehország következett, akik eddig százszázalékosan álltak a tornán (4-ből 4 győzelem). A rendes játékidő nem hozott döntést. A mérkőzés 90 perc után 0–0-val zárult. Következett a ráadás, ahol Traianósz Délasz fejesének köszönhetően ezüst góllal kerültek a döntőbe a görögök.

A görögök felállása a 2004-es Európa-bajnokságon.

Ez volt az első alkalom, hogy ugyanaz a két csapat játszotta a döntőt, aki a nyitómérkőzést. Az 57. percben Harisztéasz megszerezte a vezetést csapata számára. Innentől kezdve a portugálok magasabb sebességre kapcsoltak és megpróbálták bedarálni a görögöket, akik azonban hősiesen állták a portugál támadásokat és végül 1–0-ra megnyerték a mérkőzést, ami az Európa-bajnoki címet jelentette számukra.

2005-ös konföderációs kupa, 2006-os vb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2004-es Európa-bajnoki címüknek köszönhetően részt vehettek a Németországban rendezett 2005-ös konföderációs kupán. Vereséget szenvedtek Brazília (0–3) és Japán (0–1) ellen, Mexikóval pedig egy 0–0-s döntetlent játszottak. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Ukrajna, Törökország, Dánia, Albánia, Grúzia és Kazahsztán jutott ellenfélül. Friss Európa-bajnokként vágtak bele a selejtező sorozatba. Első mérkőzésükön nem kis meglepetésre mindjárt 2–1-es vereséget szenvedtek Albániától. Majd Törökország ellen 0–0-t, Ukrajnával pedig 1–1-et játszottak. Ezután zsinórban 4 győzelem következett Kazahsztán (3–1), Dánia (2–1), Grúzia (3–1) és Albánia (2–0) ellen. Ekkor még azt gondolhatták a görögök, hogy a gyenge kezdés ellenére a továbbiakban nem lesz gond, azonban Törökországban csak egy 0–0-s döntetlent értek el akárcsak az odavágón, Ukrajna ellen pedig hazai pályán 1–0-s vereséget szenvedtek. Mindez azt jelentette, hogy függetlenül a további eredményektől, Görögország aktuális Eb győztesként lemaradt a 2006-os világbajnokságról, ami nem kis csalódás volt számukra.

Euro 2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008-as kontinenstornára sikeresen vette az akadályokat Görögország. A selejtezőt 31 ponttal zárva magabiztosan jutottak ki az Európa-bajnokságra. Mindössze csak 5 pontot veszítettek, ebből 3-at Törökország ellen hazai pályán, amikor is sima 4–1-es vereséget szenvedett. Az Eb-n a D csoportba sorsolták őket. Svédországtól 2–0-ra, Oroszországtól 1–0-ra, míg a későbbi győztes Spanyolországtól 2–1-re kaptak ki, így címvédőként már a csoportkör után búcsúzni kényszerültek.

2010-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög labdarúgó-válogatott (2010-11-17)

Az Európa-bajnoki kudarc után nem volt idő a kesergésre, mivel következtek a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezői. Svájc mögött második helyen végeztek a selejtezőcsoportban, így kénytelenek voltak pót-selejtezőt játszani Ukrajnával. Az első mérkőzésre Görögországban került sor, ami 0–0-s döntetlennel zárult. A visszavágón Doneckben 1–0-ra győztek a görögök és kijutottak a világbajnokságra. A sorsolást 2009. december 4-én tartották Fokvárosban. A görögök a két korábbi ismerőst kaptak Argentína és Nigéria személyében csoportellenfélnek, mivel az eddig egyetlen világbajnoki részvételük (1994) alkalmával is ők voltak a csoportjukban. Egyedül Dél-Korea volt ilyen szempontból újonc számukra (1994-ben Bulgária volt a 3. csapat). Dél-Koreától 2–0-ra vereséget szenvedtek a nyitótalálkozójukon. A következő mérkőzésen Nigériát legyőzték 2–1-re. Az afrikaiak szerezték meg a vezetést amit Dimítrisz Szalpingídisz egyenlített ki a 44. perceben. Ez volt Görögország történetének első világbajnokságon szerzett gólja. A győzelmet pedig Vaszílisz Toroszídisz biztosította be a 71. percben. A továbbjutás azonban így sem sikerült, mivel Argentína ellen 2–0-s vereség lett a vége, bár a 77. percig döntetlenre állt a találkozó.

2012-es Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög szurkolók egy nagyméretű görög zászlóval a 2012-es Eb nyitómérkőzésén.

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőit simán vette a görög válogatott. A lejátszott 10 mérkőzésből hetet megnyert, míg a maradék három találkozón döntetlent ért el. A végén 24 ponttal zártak –a 22 pontos Horvátország előtt– és jutottak ki az Európa-bajnokságra.

A tornán az A-csoportba kaptak besorolást a házigazda Lengyelország, Csehország és Oroszország társaságában. Akárcsak 2004-ben, ezúttal is a görögök játszhatták a torna nyitómérkőzését a házigazdával, akik jelen esetben a lengyelek voltak. Robert Lewandowski révén a hazaiak szereztek vezetést a mérkőzés 17. percében, amit az 51. percben Dimítrisz Szalpingídisz egyenlített ki és ezzel beállította az 1–1-es végeredményt. A találkozó érdekessége volt, hogy a lengyelek kapusát Wojciech Szczęsnyt a játékvezető kiállította és büntetőt ítélt a görögök javára. A tizenegyest Jórgosz Karangúnisz végezte el, azonban a Szczęsny helyére érkező Przemysław Tytońnak sikerült azt hárítania. A görögök oldalán is volt egy kiállítás Szokrátisz Papasztathópulosz személyében, akit második sárga lapja után még az első félidő 44. percében kiállított a spanyol Carlos Velasco Carballo. Ezt követően a második csoportmérkőzésüket 2–1-re elveszítették Csehországgal szemben. Petr Jiráček és Václav Pilař találataira Theofánisz Gékasz válaszolt, de mindez csak a szépítéshez volt elegendő. A harmadik csoportmérkőzésükön Oroszországgal találkoztak, akiknek 1 pont is elegendő lett volna a továbbjutáshoz, de a görögök védekező taktikát választva Karangúnisz góljával 1–0-ra megnyerték a találkozót és bejutottak a negyeddöntőbe, ahol Németországot kapták ellenfélül. A végeredmény 4–2 lett a németek javára, a görögök góljait Jórgosz Szamarász és Dimítrisz Szalpingídisz szerezték, utóbbit tizenegyesből.

2014-es világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög labdarúgó-válogatott 2013-ban.

A 2014-es világbajnokság selejtezősorozatában a görög válogatott Bosznia-Hercegovina, Szlovákia, Litvánia, Lettország és Liechtenstein társaságában a G csoportba került. A selejtezősorozat végén azonos pontszámmal ugyan, de rosszabb gólkülönbségük miatt végül Bosznia mögött a második helyen végeztek. A lejátszott tíz mérkőzésből nyolcat megnyertek, míg a bosnyákok ellen hazai pályán 0–0-ás döntetlent értek el, idegenben pedig 3–1-es vereséget szenvedtek. A második hely azt is jelentette, hogy pótselejtezőt kénytelenek játszani, melyben ellenfélnek Romániát kapták. A párharc első mérkőzését a görögök hazai környezetben 3–1 arányban megnyerték Dimítrisz Szalpingídisz illetve Kósztasz Mítroglu góljaival. Utóbbi kétszer is eredményes volt. A visszavágón Bukarestben 1–1 lett a mérkőzés végeredménye, melyen Mítroglu ismét betalált és így összesítésben 4–2-vel jutottak ki a görögök Brazíliába.

A világbajnokságon Elefántcsontpart, Japán és Kolumbia mellett a C csoportba kerültek a sorsolás után. Első mérkőzésükön sima 3–0-ás vereséget szenvedtek Kolumbia ellen, amit a Japán elleni 0–0-ás döntetlen követett. A harmadik mérkőzésükön Elefántcsontpart ellen Andréasz Számarisz góljával megszerezték a vezetést a találkozó 42. percében, amit Wilfried Bony egyenlített ki a 74. percben. Amikor már úgy tűnt, hogy ez marad a végeredmény a csattanó a végén érkezett egy a görögöknek megítélt büntetőből, melyet a 92. percben Jórgosz Szamarász értékesített és amellyel beállította a 2–1-es végeredményt. Történetük során első alkalommal sikerült túljutniuk a csoportkörből a nyolcaddöntőbe ahol torna meglepetés csapatával Costa Ricaval találkoztak. Bryan Ruiz szerzett vezetést a közép-amerikaiaknak, de ezt még sikerült egalizálnia a görögöknek Szokrátisz Papasztathópulosz révén a 91. percben. A rendes játékidőben már nem esett több találat, így következett a kétszer 15 perc hosszabbítás. A hosszabbításban sem született már újabb gól, ezért a döntés a büntetőkre maradt, melyben a Costa Ricaiak bizonyultak jobbnak és 5–3 arányban győztek.

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karaiszkákisz Stadion a görög válogatott otthona 2004. óta.

A görög labdarúgó-válogatott eddigi története során általában Athénban, de természetesen szerte az ország más városaiban is pályára lépett már. A jelenlegi otthonuk a 2004-es felújítása óta a pireuszi Karaiszkákisz Stadion, amely az Olimbiakósz otthona is egyben.

Az első válogatott mérkőzést –melyet 1929-ben rendeztek meg– követő 33 évben az Apósztolosz Nikolaidisz Stadion számított az első számú stadionnak az országban. 1962-ben a Níkosz Gúmasz Stadionban léptek pályára. Athénon kívül először a Szaloniki Kaftanzóglio Stadionban szerepeltek 1966-ban. Az 1980-as évek elejéig ezek az arénák voltak váltakozva a nemzeti csapat otthonai, de ez idő alatt további görög városokban is játszottak, többek között Pátrában és Kaválaban.

Az 1982-ben átadott újjáépített athéni Olimpiai Stadion lett a legnagyobb létesítmény az országban és ezáltal a válogatott első számú otthona is az 1980-as és az 1990-es években.

Szerelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögország hazai szerelése 2008-ban.

A görög labdarúgó-válogatott tradicionális szerelése fehér mez, fehér nadrág és fehér sportszár, a váltómez pedig kék mezből, kék nadrágból és kék sportszárból tevődik össze. Mindez 2004-is fordítva volt, de a 2004-es Európa-bajnoki cím megszerzése óta a Görög Labdarúgó-szövetség felcserélte a két kombinációt.

1990-ig a Puma, 1992–1998 között a Diadora, 1998–2001 között a Lotto, 2002–2003 között a Le Coq Sportif, 2003–2013 között pedig az adidas látta el sportszerekkel a csapatot.

2013. április 10-én bejelentették, hogy a Görög Labdarúgó-szövetség szerződést kötött az amerikai sportszergyártó céggel a Nike-val.[1]

1920's (H)
1929
1970's (H)
1979 (H)
1982–1984 (H)
1987–1989 (H)
1989 (H)
1992–1993 (H)
1998 (H)
1998 (A)
2000 (H)
2000 (A)
2006–2007 (H)
2006–2007 (V)

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

UEFA European Cup.svg Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Bajnok: 1 alkalommal (2004)

Világbajnoki szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult - - - - - - -
Olaszország 1934 Visszalépett - - - - - - -
Franciaország 1938 Nem jutott be - - - - - - -
Brazília 1950 Nem indult - - - - - - -
Svájc 1954 Nem jutott be - - - - - - -
Svédország 1958 Visszalépett - - - - - - -
Chile 1962 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1966 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Nem jutott be - - - - - - -
Argentína 1978 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1982 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1986 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1990 Nem jutott be - - - - - - -
USA 1994 Csoportkör 24. 3 0 0 3 0 10
Franciaország1998 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2006 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-Afrika 2010 Csoportkör 25. 3 1 0 2 2 5
BRA 2014 Nyolcaddöntő 4 1 1 2 3 5
Összesen 3/20 10 2 1 7 5 20

Európa-bajnoki szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Visszalépett - - - - - - -
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - - -
Belgium 1972 Nem jutott be - - - - - - -
Jugoszlávia 1976 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1980 Csoportkör 8. 3 0 1 2 1 4
Franciaország 1984 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1988 Nem jutott be - - - - - - -
Svédország 1992 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1996 Nem jutott be - - - - - - -
BelgiumHollandia 2000 Nem jutott be - - - - - - -
Portugália 2004 Bajnok 1.. 6 4 1 1 7 4
SvájcAusztria 2008 Csoportkör 16. 3 0 0 3 1 5
LengyelországUkrajna 2012 Negyeddöntő 7. 4 1 1 2 5 7
Összesen 4/14 1 cím 16 5 3 8 14 20

Konföderációs kupa szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény M Gy D V Rg Kg P
Szaúd-Arábia 1992 Nem jutott be - - - - - - -
Szaúd-Arábia 1995 Nem jutott be - - - - - - -
Szaúd-Arábia 1997 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1999 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-KoreaJapán 2001 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 2003 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2005 Csoportkör 3 0 1 2 0 4 2
Dél-afrikai Köztársaság 2009 Nem jutott be - - - - - - -
BRA 2013 Nem jutott be - - - - - - -
Összesen 1/9 3 0 1 2 0 4 2

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság hivatalos 23 fős kerete.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
2 V Jánisz Maniátisz 1986. október 12. (25 évesen) 7 0 GRE Olimbiakósz
3 V Jeórjosz Dzavélasz 1987. november 26. (24 évesen) 8 0 GER Eintracht Frankfurt
4 V Sztéliosz Maledzász 1985. március 11. (27 évesen) 2 0 GRE PAÓK
5 V Kiriákosz Papadópulosz 1992. február 23. (20 évesen) 13 2 GER Schalke 04
6 KP Grigórisz Mákosz 1987. január 18. (25 évesen) 13 0 GER TSV 1860 München
7 CS Jórgosz Szamarász 1985. február 21. (27 évesen) 52 7 SCO Celtic
8 V Avraám Papadópulosz 1984. december 3. (27 évesen) 34 0 GRE Olimbiakósz
10 KP Jórgosz Karangúnisz Csapatkapitány 1977. március 6. (35 évesen) 122 9 ENG Fulham FC
11 CS Kósztasz Mítroglu 1988. március 12. (24 évesen) 13 0 klub nélkül
12 K Aléxandrosz Dzórvasz 1982. augusztus 12. (29 évesen) 16 0 ITA Palermo
13 K Mihálisz Szifákisz 1984. szeptember 9. (27 évesen) 15 0 GRE PAÓK PAE
14 CS Dimítrisz Szalpingídisz 1981. augusztus 18. (30 évesen) 55 7 GRE PAÓK
15 V Vaszílisz Toroszídisz 1985. június 10. (26 évesen) 54 7 ITA AS Roma
16 KP Jórgosz Fotákisz 1981. október 29. (30 évesen) 12 2 GRE PAÓK
17 CS Theofánisz Gékasz 1980. május 23. (32 évesen) 56 21 TUR Samsunspor
18 KP Szotírisz Nínisz 1990. április 3. (22 évesen) 18 2 GRE Panathinaikósz
19 V Szokrátisz Papasztathópulosz 1988. június 9. (23 évesen) 31 0 GER Werder Bremen
20 V Joszíf Holévasz 1984. június 27. (27 évesen) 7 0 GRE Olimbiakósz
21 KP Konsztandínosz Kacuránisz 1979. június 21. (32 évesen) 100 9 GRE PAÓK PAE
22 KP Konsztandínosz Fortúnisz 1992. október 16. (19 évesen) 5 0 GER Kaiserslautern
23 KP Jánisz Fetfadzídisz 1990. december 21. (21 évesen) 13 3 GRE Olimbiakósz

Legtöbb válogatottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jórgosz Karangúnisz a válogatottsági csúcstartó 139 mérkőzéssel.
# Név Időszak Vál. Gólok
1
Jórgosz Karangúnisz
1999–2014 139 10
2
Theódorosz Zagorákisz
1994–2007 120 3
3
Konsztandínosz Kacuránisz
2003– 113 11
4
Ángelosz Baszinász
1999–2009 100 7
5
Sztratosz Aposztolakisz
1986-1998 96 5
6
Andónisz Nikopolídisz
1998–2009 90 0
7
Ángelosz Harisztéasz
2001–2011 88 25
8
Dimítrisz Szalpingídisz
2005– 81 13
9
Jórgosz Szamarász
2006– 79 9
10
Dimítrisz Szaravakosz
1982–1994 78 22

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ángelosz Harisztéasz, szerezte a görög válogatott győztes gólját a 2004-es Eb döntőjében, 25 góljával jelenleg a görög válogatott történetének második legeredményesebb játékosa.
# Játékos Időszak Gólok Mérk.
1
Níkosz Anasztópulosz
1977–1988 29 74
2
Ángelosz Harisztéasz
2001–2011 25 88
3
Theofánisz Gékasz
2005– 24 76
4
Dimítrisz Szaravakosz
1982–1994 22 78
5
Mimisz Papajoánnu
1963–1980 21 61
6
Níkosz Mahlász
1993–2002 18 61
7
Démisz Nikolaidisz
1995–2004 17 54
8
Panagiótisz Tsaluhídisz
1987–1995 16 76
9
Jórgosz Szidérisz
1958–1970 14 28
10
Liberópulosz
1996–2012 13 76

Ismert játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nike and Hellenic Football Federation announce partnership (English, Greek nyelven). Nike, 2013. április 10. (Hozzáférés: 2014. július 3.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]