1938-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1938-as labdarúgó-világbajnokság selejtezőire 37 ország válogatottja adta be nevezését, a végső tornán azonban csak 16 csapat vehetett részt. A házigazda Franciaország és a címvédő Olaszország automatikusan résztvevője volt a tornának.

A Spanyol polgárháború miatt Spanyolország visszalépett a selejtezőktől. A maradék 34 válogatottat 12 csoportba osztotta a következő területi elvek szerint:

Végül 21 ország válogatottja lépett pályára, összesen 22 mérkőzést rendeztek, ezeken 96 gól esett, ami meccsenként 4,36-os gólátlagot jelentett.

Csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 12 csoportban különféle szabályok szerint választották ki a továbbjutókat:

  • 1. csoport: Ebben a csoportban 4 csapat volt. A csoporton belül egyszer játszottak a csapatok. A csoportgyőztes és második helyezett kvalifikálta magát a döntőre.
  • 2., 3., 4., 7. csoport: Kétcsapatos csoportok, ahol oda-visszavágós mérkőzésen döntöttek a továbbjutóról. A csoport első helyezettjei kvalifikálták magukat a döntőre.
  • 5. csoport: Ebben a csoportban 2 csapat volt. Egy mérkőzésen dőlt el a továbbjutás sorsa. A győztes kvalifikálta magát a döntőre.
  • 6., 8. csoport: Ezekben a csoportokban 3 csapat volt. A két legerősebb válogatottat kiemelték.
    • Első forduló: A maradék 2–2 együttes oda-vissza megmérkőzött egymással. A győztes bejutott a második fordulóba, ahol az egyik kiemelttel találkozott.
    • Második forduló: A második forduló győztesei kvalifikálták magukat a döntőre.
  • 9. csoport: Ebben a csoportban 3 csapat volt. A csoporton belül egyszer játszottak a csapatok. A csoportgyőztes és második helyezett kvalifikálta magát a döntőre.
  • 10. csoport: Ebben a csoportban 2 csapat volt. A csoportgyőztes kvalifikálta magát a döntőre.
  • 11. csoport: Ebben a csoportban 7 csapat volt. A csoportgyőztes kvalifikálta magát a döntőre.
  • 12. csoport: Ebben a csoportban 2 csapat volt. A csoportgyőztes kvalifikálta magát a döntőre.

1. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1 Náci Németország 6 3 3 0 0 11 1
2  Svédország 4 3 2 0 1 11 7
3  Észtország 2 3 1 0 2 4 11
4  Finnország 0 3 0 0 3 0 7





Németország és Svédország kvalifikálta magát a világbajnokságra.

2. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Norvégia 2 2 1 1 0 6 5
2 Írország Ír Szabad Állam 0 2 0 1 1 5 6

Norvégia kvalifikálta magát a világbajnokságra.

3. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Lengyelország 2 1 1 0 1 2 1
2 Jugoszláv Királyság Jugoszlávia 2 1 1 0 1 1 4

Lengyelország kvalifikálta magát a világbajnokságra jobb gólkülönbségének köszönhetően.

4. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyiptom visszalépett, így Románia játék nélkül kvalifikálta magát a világbajnokságra.

5. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Svájc 2 1 1 0 0 2 1
2  Portugália 0 1 0 0 1 1 2

Svájc kvalifikálta magát a világbajnokságra.

6. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első forduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1 Görög 1828–1978 Görögország 4 2 2 0 0 4 1
2 Palestine-Mandate-Ensign-1927-1948.svg Palesztina/Izrael Földje 0 2 0 0 2 1 2

Görögország jutott a második fordulóba.

Második forduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1 Magyar 1919–1946 Magyarország 2 1 1 0 0 11 1
2 Görög 1828–1978 Görögország 0 1 0 0 1 1 11

Magyarország kvalifikálta magát a világbajnokságra.

7. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Csehszlovákia 3 2 1 1 0 7 1
2  Bulgária 1 2 0 1 1 1 7

Csehszlovákia kvalifikálta magát a világbajnokságra.

8. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első forduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Lettország 4 2 2 0 0 9 3
2  Litvánia 0 2 0 0 2 3 9

Lettország jutott a második fordulóba.

Második forduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Ausztria 2 1 1 0 0 2 1
2  Lettország 0 1 0 0 1 1 2

Ausztria ugyan kvalifikálta magát a világbajnokságra, de később az Anschluss értelmében Németország része lett. A FIFA felajánlotta a részvétel jogát Angliának. Anglia nem indult a selejtezőkben és a FIFA ajánlatát is visszautasította. Ezt követően úgy döntöttek, hogy több felajánlás nem lesz és eggyel kevesebb csapat vesz részt a világbajnokságon

9. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Pont M Gy D V G+ G-
1  Hollandia 2 2 1 1 0 5 1
2  Belgium 3 2 1 1 0 4 3
3  Luxemburg 0 2 0 0 2 2 7


Hollandia és Belgium kvalifikálta magát a világbajnokságra.

10. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Argentína visszalépett, így Brazília automatikusan kijutott a világbajnokságra.

11. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Costa Rica, El-Salvador, Holland-Guyana, Kolumbia, Mexikó és az Egyesült-Államok visszalépett, így Kuba automatikusan kijutott a világbajnokságra.

12. csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán visszalépett, így Holland-India automatikusan kijutott a világbajnokságra.

Továbbjutó országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részt vevő országok
Válogatott Világbajnoki szereplések Egymás utáni világbajnoki szereplés Utolsó világbajnoki szereplés
 Belgium 3. 3 1934
 Brazília 3. 3 1934
 Csehszlovákia 2. 2 1934
 Franciaország (r) 3. 3 1934
 Hollandia 2. 2 1934
 Hollandia 1. 1 -
 Kuba 1. 1 -
 Lengyelország 1. 1 -
Magyar 1919–1946 Magyarország 2. 2 1934
Náci Németország 2. 2 1934
 Norvégia 1. 1 -
Olaszország 1861 Olaszország (c) 2. 2 1934
 Románia 3. 3 1934
 Svédország 2. 2 1934
 Svájc 2. 2 1934
  •  Ausztria kijutott, de visszalépett.

(r) - rendezőként automatikus résztvevő (c) - címvédőként automatikus résztvevő

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eredetileg Dél-Amerika és Európa felváltva adott volna otthont a világbajnokságok küzdelmeinek. Mivel az előző torna Olaszországban volt, ezért most egy Dél-amerikai országnak kellett volna megrendeznie a világbajnokságot. Azonban Jules Rimet meggyőződése volt, hogy szülőhazája Franciaország adjon otthont az eseménynek. A döntés következtében sok dél-és közép-amerikai állam: köztük Argentína (Dél-amerikai államként a legesélyesebb lett volna a rendezésre) Costa Rica, El-Salvador, Holland-Guyana, Kolumbia, Mexikó, Uruguay és az USA is visszalépett vagy visszautasította a részvételt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]