Futball-labda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A futball-labda a labdarúgásban rendszeresített labda, sporteszköz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1936-os berlini olimpia egyik futball-labdája

A történelem során többféle labdát alkalmaztak szórakozásra, hasznos időtöltésre, színpadi és játszótéri bemutatókra. Eleinte megkülönböztettek női és férfi labdákat, illetve az egyes labdajátékokhoz kapcsolódó szereket. A labda anyaga, felhasználási módja is igen változatos fejlődésen ment át. A klasszikus futball-labda kialakulásához az 1846-os cambridge-i (angol) határozat vezetett, amikor a sportág elvált a rögbitől, és a labdarúgás önálló útra tért. Több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a FIFA kezdeményezze a nemzetközi mérkőzéseken az egységes labda alkalmazását.

A futball-labda eleinte úgy nézett ki, mint a mai röplabda vagy vízilabda, azaz hosszúkás szeletekből varrták. Azóta pettyes, mióta 1960-ban egy magyar mérnök, Lévay József (1924–2008) kifejlesztette, hogyan lehet ötszögekből és hatszögekből összevarrni. Ezenfelül a bőrszeletek alábélelése is az újításhoz tartozott. A több szeletből összevarrt labda így kerekebb lett, az alábélelésnek köszönhetően pedig a marhabőr, ha beitta a vizet, nem deformálódott el olyan mértékben, mint korábban. A simontornyai bőrgyárból látták el ilyen új mintázatú, kézzel varrott bőrlabdákkal az egész világot.

A FIFA által jóváhagyott futball-labda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközi mérkőzéseken használt futball-labdáknak minőségi szempontból a FIFA előírásainak kell megfelelniük.

A minősített labdák 3 kategóriája:
  • FIFA Approved
  • FIFA Inspected
  • International Matchball Standard

A labdatesztet végző szakemberek a tesztelés, ellenőrzés legmegbízhatóbb módjait választják. Első körben laboratóriumi tesztelésen kell megfelelni a labdának. A vizsgálatok egy részét robotra bízzák. A tesztelő robot képes arra, hogy teljesen egyforma rúgásokat adjon a labdának. Ezáltal érhető el, hogy ezek a rúgások ugyanolyan sebességgel, ugyanolyan erővel, ugyanabban a szögben, egymás után a szükséges számban megismételve segítsék a minél tökéletesebb értékelést.

Ezután profi játékosokkal valós környezetben (pályán) is tesztelik.

  • A kerületteszt. A labda optimális irányításához, amely cselezéskor és labdavezetéskor

elengedhetetlen, szükséges, hogy a kerület bárhol mérve ugyanakkora legyen. Referenciaérték: 68,5–69,5 cm.

  • A gömb alak megtartásának tesztje. Minél tökéletesebb kerek alakja van a labdának, annál kiegyensúlyozottabban viselkedik levegőben, annál pontosabb és kiszámíthatóbb lesz a röppályája. Referenciaérték: a legkisebb és legnagyobb átmérő közötti különbség max. 1,5% lehet.
Csonkolt ikozaéder és egy futball-labda
  • A súlyteszt. Mivel egy mérkőzés alatt is több labdát használnak, ezért is nagyon fontos, hogy a labdák súlya egy minimális tűréshatáron belül megegyezzen. A túl könnyű vagy túl nehéz labda kiszámíthatatlanul viselkedhet, ezáltal jelentősen ronthatja a játékosok teljesítményét. Referenciaérték: a labda súlya 420 és 450 gramm között változhat.
  • Vízhatlansági (vízfelvételi) teszt. A labdának ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania mind nedves, mind száraz talajon. A nedves, ezáltal nehéz labda lassabban repül a levegőben, másképp pattan és csavarni is nehezebb, mint a száraz labdát. Referenciaérték: a vízfelszívást követően max. 10%-kal nőhet a labda súlya.
  • Az alak és a méret megtartásának tesztje (tartós terhelés alatt). A labdának a játék utolsó perceiben is ugyanúgy kell viselkednie, mint a játék kezdetekor. A tesztelés végén csak minimális eltérés lehet a labdában lévő levegő nyomásában, a labda gömb alakjában és a varrásnak, valamint a szeleprésznek is sérülésmentesnek kell lennie. Referenciaérték: 2000 lövés 50 km/h sebességgel.
  • A nyomásveszteség tesztje. Ha a labdából a játék során sok levegő szökik el, jelentősen csökken az esélye a hosszú indításoknak. Az ellenőrzés során a labdát maximális értékre fújják fel és a nyomásveszteséget 72 óra múlva ellenőrzik. Referenciaérték: max. 20% nyomásesés 72 óra alatt.
  • A visszapattanás tesztje. Lényeges követelmény, hogy a játékos tisztában legyen azzal, hogy a labda hogyan viselkedik passzoláskor vagy ha lábbal, combbal, mellel leveszi azt. A tesztelést úgy végzik, hogy a labdát 2 m-es magasságból acéllemezre dobják. Referenciaérték: a legkisebb és legnagyobb visszapattanás között max. 10 cm eltérés lehetséges.
  • Továbbá: Fontos szempontként jelentkezik, hogy a labda minél tovább őrizze meg eredeti külsejét, az egyedi dizájn tartós legyen. Ezt üveg alatti festéssel érik el.

A "FIFA által jóváhagyott" mérkőzéslabdák magas árkategóriába tartoznak. A világmárkák (ADIDAS, NIKE, PUMA stb.) egy-egy eseményre (VB, EB, BL, Afrika-kupa stb.) mindig kifejlesztenek egy csúcskategóriás labdát, amelyhez általában tartozik egy alacsonyabb árkategóriás edzéslabda is.

A labdarúgó-világbajnokságok meccslabdáinak története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világbajnokságokon használt labdák színe kötelezően barna volt (az elkészítés technológiai folyamata akkor még nem tette lehetővé más színű labdák előállítását), a száját fűzővel kötötték meg. Az alkalmazott labdákat a világbajnoki tornát rendező ország kézműipara biztosította.

1951 óta már hivatalosan is használtak fehér színű labdákat, de a barna labda még vagy húsz évig használatban maradt, csak már nem volt szája, hanem a levegőnyílását egy önzáró tömőcsonk biztosította.

Telstar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Telstar 1974-ből

Mexikóban rendezték a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, ahol a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) először alkalmazott központilag biztosított labdákat. Amikor a FIFA első alkalommal megbízta az Adidas-t azzal, hogy készítse el a világbajnokság hivatalos meccslabdáját, a vállalat máris a világ vezető futballmárkájává vált.

Mint minden más labda abban az időben, az Adidas Telstar is teljesen bőrből készült; viszont 32 panelből álló kialakítása egyedi volt. A labdát kézzel varrták 12 fekete, ötszög alakú és 20 fehér, hatszög alakú panelből; így az Adidas elkészítette kora legkerekebb labdáját.

A Telstar forradalmi tervezése futballtörténelmet írt: ez volt a világ első fehér labdája, melyet fekete ötszögek díszítettek. A Telstar forradalmi tervezése (a Telstar az 1962-ben Föld körüli pályára állított, nagyjából gömb alakú amerikai távközlési műhold volt) sokkal láthatóbbá tette a labdát fekete-fehér televízión nézve. A mai napig az Adidas Telstar a futball-labdák archetípusa marad.

Telstar és Chile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország bonyolította le a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokság találkozóit, ahol két Adidas meccslabdát használtak. A Telstar ismét feltűnt, de az arany helyett fekete márkajelzéssel. Továbbá az Adidas a Telstar sikerén felbuzdulva bemutatta a teljesen fehér színben készült Adidas Chilet (miután 1962-ben Chilében egy teljesen fehér labdával játszottak a csapatok). A Telstar és a Chile ugyanazokból az anyagokból és ugyanolyan technikával készült, mint a négy évvel korábban használt labda.

Tango[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új dizájnnal ellátott Tango labda.

Argentína bonyolította le a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokság találkozóit. Ezen a tornán a futball-dizájn egy újabb forradalmat élt át, melyet az Adidas a Tango bemutatásával indított útjára. Az Adidas ismét olyat alkotott, amit a futball-dizájn klasszikusai között tartunk számon. A 20 háromszög alakú panel úgy állt össze, hogy optikailag 12 egyforma kört alkotott. A következő öt FIFA futball-világbajnokságon használt meccslabdák tervezése az Adidas Tango tervei alapján történt. A Tango még jobban reagált az időjárási viszonyokra, inspirációját pedig Argentína szenvedélyességéből, érzelemvilágából és eleganciájából merítette.

Tango España[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyolországban rendezték a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokság találkozóit. Az eredeti, 1978-ban készült Tango-dizájnon csak keveset változtattak 1982-ben. A Tango España mégis rendelkezett egy jelentős technológiai újítással. A Tango España alapanyaga még mindig bőr volt, de már vízálló, és megerősített varrással készült. Ez hathatósan csökkentette a labda vízfelszívó tulajdonságát, így minimalizálta a nedves időben tapasztalható súlynövekedést.

Azteca[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóban rendezték a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságot. A tornára készült meccslabda forradalmasította a futballt és a labdakészítési technikát.

Az Adidas Azteca volt a világbajnokság történetének első szintetikus anyagból készült meccslabdája. A szintetikus anyagból készült labda jóval tartósabb és ellenállóbb volt a vízzel szemben, mint elődei. Az Adidas Azteca sosem látott teljesítményt nyújtott kemény talajon, magaslati terepen és vízzel érintkezve is, így óriási lépést jelentett a játék fejlődésében. Elegáns és kifinomult díszítése a vendéglátó nemzet ősi, azték építészetéből és falfestményeiből merített ihletet.

Etrusco Unico[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszországban rendezték a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. A modern labdák valójában egy unciával (28,35 grammal) többet nyomtak, mint a háború előtti futball-labdák. Az Adidas Etrusco Unico szintén szintetikus anyagból készült; ez volt az első meccslabda, amelynek belsejében egy réteg poliuretán hab volt található, ami tökéletesen vízállóvá, energikussá és gyorssá tette az Etrusco Unicot. A név és a tekervényes dizájn Olaszország csodálatos ősi történelméből és az etruszk képzőművészetből nyert inspirációt. Három etruszk oroszlánfej díszíti a labdát alkotó 20 Tango háromszög mindegyikét.

Questra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államokban rendezték a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokságot. Az Adidas bemutatta az első olyan meccslabdát, amelyben high-tech színvonalat képviselő, az energiahasznosítást maximálisan elősegítő polietilén habréteget helyeztek el. A polietilén réteg miatt a Questra rúgáskor puhábbnak tűnt (így irányíthatóbbá vált), és az elrúgás pillanatában is gyorsabb volt. Az űrtechnika és a nagysebességű rakéták inspirálták a tervezőket, továbbá az amerikai sztárok iránti rajongás. A Questra új mércét állított fel a labdák megjelenését tekintve is.

Tricolore[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franciaországban rendezték a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságot. Az Adidas Tricolore volt a legelső többszínű meccslabda. A francia zászló, a nemzeti színek (a trikolór) és a kakasmotívum, a francia nemzet és futballszövetség hagyományos szimbóluma ihlette a labda nevét és dizájnját.

Az Adidas Tricolore egy továbbfejlesztett szintetikus hab felhasználásával készült. Ez egy tömör szerkezetű anyag, amely gázzal töltött, egyenként lezárt, nagy ellenálló képességű mikrocellákból áll. A szintetikus hab tovább növelte a labda tartósságát, energiahasznosító képességét és rugalmasságát.

Fevernova[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Korea és Japán közösen rendezte a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. Az Adidas Fevernova volt az első, világbajnokságon használt labda 1978 óta, amely szakított a Tango hagyományos dizájnjával. Színes, újszerű megjelenése az ázsiai kultúrából merített ihletet. A Fevernova egy olyan továbbfejlesztett szintetikus hab felhasználásával készült, amely kiemelkedővé tette a labda teljesítményét; továbbá egy háromrétegű hurkolt váz került a labda belsejébe, hogy a labda röppályája pontosabb és kiszámíthatóbb legyen.

Match Ball + Teamgeist[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teamgeist a 2006-os labdarúgó-világbajnokság hivatalos mérkőzéslabdája.

Németországban rendezték a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokság találkozóit. Az erre a sporteseményre készült meccslabda ismét forradalmi az újító tervezését és teljesítményét tekintve.

Az új Adidas meccslabdát 2005. december 9-én mutatták be hivatalosan a világbajnokság lipcsei csoportsorsolásának alkalmával. 2005. december 10-től világszerte forgalomba hozták az új Adidas meccslabdát.

TerraPass[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria és Svájc közösen rendezte a XIII., a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság (EB) döntő tornáját. Az EB hivatalos labdájának (EuroPass) 2009-es változata. Forradalmian új játékfelület a nagyobb labdasebesség elérésének érdekében. Az egyedülálló panelszerkezet megakadályozza a labda deformálódását. Maximális lövéspontosság és labdakontroll jellemzi. 100%-ban vízálló.

Jabulani[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Afrika rendezte a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokság küzdelmeit, ahol új fejlesztésű labdával játszották a találkozókat. A FIFA jóváhagyta hivatalos labdának a Jabulani nevet viselő játékszert. Az Adidas Jabulani neve a zulu nyelvben azt jelenti: ünnepelni. S hogy miért? Tulajdonképp a futballszurkolók szenvedélyes ünneplése ihlette az elnevezést. A labdát a mágikus 11-es szám övezi: 11 színű, ami utal a csapatokat alkotó játékosok számára, Dél-Afrika 11 hivatalos nyelvére és az ország 11 megyéjére. Az Adidas Jabulani minden idők leggömbölyűbb labdája – gyártói azt ígérték, bármilyen időjárási körülmények között tökéletesen stabil marad. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a Jabulani repülése nem elég stabil, visszapattanása kiszámíthatatlan.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mi a baj a vb-labdával?Index, 2010. június 23.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]