Holland labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollandia Hollandia
Holland Labdarúgó-szövetség
Netherlands national football team logo.png
Holland Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Beceneve(i) Oranje (Narancssárgák)
Szövetség neve Koninklijke Nederlandse
Voetbal Bond
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Amsterdam ArenA,
Feijenoord Stadion,
Philips Stadion

Szövetségi kapitány holland Guus Hiddink
Csapatkapitány Robin van Persie

Legtöbb válogatottság Edwin van der Sar (130)
Legtöbb válogatott gól Patrick Kluivert (40)
FIFA-kód NED
Ranglista helyezések
FIFA-rang 4. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
1.
(2011. augusztus)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
25.
(1998. május)

Élő-rang 3.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1920. október, 1978. június,
1988. jún.1990. jún., 1992. június 18.,
2003. jún.szept., 2008. június)
Legalacsonyabb
Élő-rang
57.
(1954. október)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1905. április 30., Antwerpen, Belgium
 Belgium 1 – 4 Hollandia 
Legnagyobb győzelem
2011. szeptember 2., Eindhoven, Hollandia
 Hollandia 11 – 0 San Marino 
Legnagyobb vereség
1907. december 21., Darlington, Anglia
 Anglia (amatőr) 12 – 2 Hollandia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 9 (2010-ig) (Először: 1934)
Legjobb eredmény Ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 8 (2008-ig) (Először: 1976)
Legjobb eredmény Aranyérmes (1988)

Az infobox utoljára frissítve: 2013. október 9.

A holland labdarúgó-válogatott Hollandia nemzeti csapata, amelyet a Holland Királyi Labdarúgó-szövetség (Hollandul: Koninklijke Nederlandse Voetbal Bond) irányít. A jelenlegi szövetségi kapitány Louis van Gaal.

Eddig három alkalommal (1974, 1978, 2010) játszottak világbajnoki döntőt, de mindháromszor vesztesen hagyták el a pályát. A válogatott eddigi egyetlen tornagyőzelme az 1988-as Európa-bajnokságon született Marco van Basten és Ruud Gullit vezérletével. A döntőben a Szovjetuniót győzték le 2–0-ra.

A holland válogatott 1907 óta viseli hazai mérkőzésein a holland királyi család hivatalos színének számító narancssárga mezt, innen ered becenevük az "Oranje" is.

2011 augusztusában vezették a FIFA-világranglistát, úgy, hogy soha nem voltak még világbajnokok. Ez korábban csak a spanyol válogatottnak sikerült.

A válogatott története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holland válogatott első hivatalos mérkőzésén pályára lépő játékosok.

Az ország Nagy-Britanniához való közelsége miatt korán elkötelezte magát a labdarúgás mellett, és az 1900-as évek elején a kontinens legjobb amatőr csapatai közé tartozott. A válogatott első mérkőzésére 1905. április 30-án került sor Antwerpenben, Belgium ellen. Részt vettek az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon, de mindkét alkalommal már az első kör után kiestek. Ezután egy igen hosszú ideig tartó időszak következett az amatőr rendszerben, melynek alkalmazása miatt lemaradtak a fejlődésben. 1957-ben bevezették a professzionalizmust, létrehozták a nemzeti bajnokságot.

1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandia labdarúgása a világ elitjéhez az 1970-es években zárkózott fel, amikor is az úgynevezett "Totális Focinak" (Totaalvoetbal) köszönhetően érték el sikereiket, mind válogatott-mind klubszinten. A kiválóan képzett játékosok lehetővé tették, hogy a posztok tetszés szerint átrendezhetővé váltak. Ennek a játékrendszernek az úttörői az Ajax és a Feyenoord csapatai a válogatott élén pedig Rinus Michels voltak. A korszak legnagyobb és legismertebb holland játékosa pedig kétséget kizáróan az Ajax csapatkapitánya Johan Cruijff volt.

Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság döntője előtt a hollandok kezdőcsapata.

Az 1974-es világbajnokságon a csoportkörön túljutva a második fordulóban Argentínát és Brazíliát is maguk mögé utasítva történetük során először bejutottak a világbajnokság döntőjébe. Ott azonban kikaptak a házigazda Nyugat-Német válogatottól, annak ellenére, hogy már egész korán a 2. percben megszerezték a vezetést Johan Neeskens révén, aki tizenegyesből talált be. Ezt Paul Breitner egyenlítette ki szintén büntetőből, majd Gerd Müller biztosította be a győzelmet a németek számára. Cruyffék a vesztes döntő ellenére új oldalakat írtak a labdarúgás történetében.

Ezek után csalódást jelentett az 1976-os Európa-bajnokságon való szereplés, ahol az elődöntőben kiestek. A későbbi győztes Csehszlovákia jelentette a végállomást.

Az 1978-as világbajnokságon ismét bejutottak a torna döntőjébe. A Peru elleni döntetlennek és a Skóciától elszenvedett vereségnek köszönhetően csak a 2. helyen jutottak tovább a csoportból. A következő csoportkörben viszont már Olaszországot és az NSZK-t maguk mögött hagyva jutottak a fináléba. A házigazda argentinokat Mario Kempes juttatta vezetéshez. Ezt még Dick Nanninga kiegyenlítette, de a hosszabbításban a házigazdák kétszer is betaláltak. Az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság volt az utolsó tornája a totális focit megteremtő generációnak, viszont itt már a csoportkör után kiestek.

1982–86[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1982-es világbajnokságról és az 1984-es Európa-bajnokságról egyaránt lemaradtak. Utóbbin a selejtezőkben azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végeztek a spanyolokkal, de a több rúgott gólnak köszönhetően a spanyolok jutottak tovább. Az 1986-os vb-hez nagyon közel voltak. A pótselejtezőben Belgiummal találkoztak, ahol az első mérkőzésen 1–0-s vereséget szenvedtek Brüsszelben, a rotterdami visszavágón pedig már 2–0-ra is vezettek, de a vége előtt nem sokkal a belgák betaláltak. A 2–2-es összesítés a belgáknak kedvezett az idegenben szerzett gól miatt, ezért ők jutottak ki a világbajnokságra.

Európa-bajnoki cím[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európa-bajnoki trófea Amszterdamban.

Az 1988-as Európa-bajnokságra Rinus Michels visszatért a válogatott élére. Miután az első mérkőzésen 1–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól egy sikeres menetelésbe kezdtek. Angliát -van Basten mesterhármasával- 3–1-re, Írországot pedig 1–0-ra győzték le. Az összes holland szurkoló álma akkor vált valóra, amikor az elődöntőben az NSZK gárdájával kerültek össze és lehetőségük nyílt visszavágni a 14 évvel korábbi vesztes vb-döntőért. A nyugat-németek ezúttal is házigazdaként léptek pályára, így nem túlzás azt állítani, hogy ez a mérkőzés volt ténylegesen az 1974-es világbajnokság döntőjének a visszavágója. A hollandok pedig éltek a lehetőséggel és elégtételt vettek. Akárcsak 74-ben ismét két tizenegyest ítélt a játékvezető. Előbbit Lothar Matthäus, utóbbit Ronald Koeman értékesítette. van Basten a 89. percben a németalföldiek javára fordította a találkozót és döntőbe juttatta csapatát. A fináléban azzal a Szovjetunióval találkoztak, aki ellen a nyitómérkőzésüket játszották. Ruud Gullit és van Basten góljával 2–0-ra győztek a narancsmezesek és ezzel a válogatott történetének első rangos tornagyőzelmét aratták.

Az 1990-es világbajnokság nem sikerült valami túl fényesre a hollandok számára. A csoportkört három döntetlennel zárták, a nyolcaddöntőben ismételten az ősi rivális NSZK várt rájuk. Ezúttal is 2–1 lett a végeredmény, de most a németek javára, akik mint később kiderült világbajnokok lettek. A mérkőzés emlékezetes maradt egy nem túl szép és nem futballpályára való jelenettől: ami arról szólt, hogy Frank Rijkaard és Rudi Völler leköpték egymást.

Az 1992-es kontinensviadalon címvédőként szerepelt Hollandia, de a későbbi győztes Dánia ellen az elődöntőben tizenegyesekkel kiestek. Minden játékos értékesítette a büntetőjét, kivéve van Basten, akinek a lövését Peter Schmeichel hárította. Ezen a tornán robbant be a köztudatba Dennis Bergkamp neve és ez volt Marco van Basten utolsó nagy tornája, ami után nem sokkal megsérült és 1995-ben 30 évesen befejezte játékos pályafutását.

Az 1994-es világbajnokságon a negyeddöntőig jutottak, ahol 3–2-es vereséget szenvedtek Brazília ellen.

1996–2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandia-Skócia mérkőzés az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságon.

Az 1996-os Eb-n a Skócia elleni 0–0-s döntetlent egy 2–0-s győzelem követte Svájc legjobbjai ellen. Az utolsó csoportmérkőzéseken 62 perc elteltével Svájc 1–0-ra vezetett Skócia ellen, Hollandia pedig 4–0-s vesztésre állt a házigazda angolok ellen. Ez azért volt fontos, mert ha minden így marad akkor a narancsosok csak a csoport harmadik helyén végeznek a gólkülönbségnek köszönhetően. Azonban nem maradt így, mivel Dennis Bergkamp passzát követően Patrick Kluivert betalált és továbbjuttatta csapatát. A legjobb nyolc között a franciákkal találkoztak és 0–0-s rendes játékidőt és a hosszabbítást követően büntetőpárbajban alul maradtak.

1998-ban Franciaország adott otthont a labdarúgó-világbajnokságnak. Hollandia erős kerettel érkezett a tornára, a végső győzelemre is esélyesnek tartották őket. Tagja volt a keretnek Marc Overmars, Phillip Cocu, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Frank de Boer, Ronald de Boer, Dennis Bergkamp, Patrick Kluivert és még sok kiváló játékos. A csoportkört követően, ahol Mexikóval 2–2-t Belgiummal 0–0-t játszottak, Dél-Korea ellen pedig sima 5–0-s győzelmet arattak, a nyolcaddöntőben Jugoszláviát fektették két vállra. A negyeddöntőben Argentína várt rájuk. A találkozón két piros lap is villant. Előbbit Arthur Numan, utóbbit Ariel Ortega kapta. A 89. percben Bergkamp káprázatos gólt szerzett. Egy 60 méteres keresztlabdát tanári módon vett át és Roberto Ayala-t kicselezve külsővel az argentin kapuba lőtt. Az elődöntőben Brazíliától kaptak ki büntetőpárbajban 4–2 arányban. Maradt számukra a bronzmérkőzés, ahol a torna meglepetés csapatával Horvátországgal találkoztak. A bronzcsatát végül 2–1-re a horvátok nyerték. A világbajnokság után Guus Hiddinket a korábbi kiváló középpályás Frank Rijkaard váltotta a szövetségi kapitány posztján.

A 2000-es Európa-bajnokságot Hollandia társrendezőként Belgiummal rendezte. A csoportkört 3 győzelemmel zárták és a negyeddöntőben is magabiztosan gázolták el az ekkorra szétesett jugoszlávokat. A mérkőzés végeredménye 6–1 volt a hollandok javára, melyen Patrick Kluivert mesterhármast ért el. A legjobb négy között Olaszország jelentette a végállomást. Pontosabban egy személyben Francesco Toldo, aki két tizenegyest is hárított, majd a 0–0-s eredményt követően a büntetőpárbajban is brillírozott. Hollandiának tehát nem sikerült hazai földön megnyerni az Európa-bajnokságot, amitől nem kevésbé voltak csalódottak az ország futball fanatikusai. Frank Rijkaard-ot számos kritika érte a sajtó részéről, amiért a hollandok több alkalommal is eldönthették volna a találkozót. A nagy nyomás következtében lemondott és helyét Louis van Gaal vette át. Azonban van Gaal sem tudott csodát csinálni, mivel a 2002-es távol keleti világbajnokságra nem tudta kijuttatni csapatát. Portugália és Írország mögött mindössze a harmadik helyen végzett a selejtezőcsoportban Hollandia. A gyenge eredmények következtében van Gaalnak távoznia kellett és az a Dick Advocaat került a helyére, aki már korábban irányította a nemzeti csapatot. Az EURO 2004-en egészen az elődöntőig vezette a válogatottat, ahol azonban vereséget szenvedtek a házigazda Portugáliától. Ez a torna volt egy generáció több tagjának is az utolsó. Többek között Frank de Boer, Ronald de Boer, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Marc Overmars, Jaap Stam és Patrick Kluivert vagy visszavonult vagy egészen a 2006-os világbajnokságig nem kapott meghívót a korábbi sikeres holland támadótól Marco van Bastentől, aki ekkor már szövetségi kapitányként tevékenykedett.

Hollandia a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon.

2006–2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oranje sikeren vette a selejtezőket és kijutott a 2006-os vb-re. A C csoportba kaptak besorolást. Legyőzték Szerbia és Montenegrót (1–0), Elefántcsontpartot (2–1), míg Argentínával döntetlent játszottak (0–0). Ugyanannyi pontjuk volt, mint az argentinoknak, de a dél-amerikaiaknak jobb volt a gólkülönbségük, ezért ők végeztek a négyes első helyén. A nyolcaddöntőben Portugáliát kapták ellenfélül és vereséget szenvedtek (0–1). A mérkőzésen 16 sárga és 4 piros lapot osztott ki az orosz Valentyin Ivanov játékvezető. Ez mindmáig a világbajnokságok történetének e tekintetben leggazdagabb meccse. A sajtó egyszerűen csak "Nürnbergi ütközetnek" keresztelte el az eseményt. A nem túl acélos teljesítmény és számos kritika ellenére van Basten maradhatott a szövetségi kapitány pozíciójában. A bizalmat meghálálta és a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőinek akadályait sikerrel vette csapatával. A hollandok a kontinensviadal halálcsoportjába kerültek Franciaország, Olaszország és Románia társaságában. A tornát egy sima győzelemmel kezdték a világbajnok Olaszország ellen (3–0). Ez volt Hollandia első győzelme az olaszok ellen 1978 óta. A következő mérkőzésen Franciaország se bizonyult kellemetlen ellenfélnek, mivel a mérkőzés vége 4–1-es holland sikerrel zárult. Az utolsó csoportmeccsen, úgy mond kötelező jellegű volt a románok legyőzése, amit megtettek Robbenék (2–0). A csoportkört tehát százszázalékosan befejező Hollandia magabiztosan jutott a legjobb nyolc közé, ahol azonban egy korábbi ismerős Guus Hiddink várta őket. a holland szakember ekkor az Orosz válogatottat irányította és honfitársait legyőzve 3–1-gyel továbbjuttatta a szbornajat. A narancsosak egyetlen gólját Ruud van Nistelrooy szerezte a 86. percben.

Hollandia-Dánia mérkőzés a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon.

A holland válogatott a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőit pontveszteség nélkül zárta és Európából elsőként jutott ki a világbajnokságra. A világbajnoki csoportok sorsolásánál, amit Fokvárosban rendeztek 2009. december 4-én, Hollandia az E csoportba kapott besorolást Dánia, Japán és Kamerun mellett. Június 14-én kezdték a tornát. Az ellenfél Dánia volt és ha nem is könnyedén, de 2–0-ra győztek. A következő összecsapásukon a japánokat verték Wesley Sneijder góljával 1–0-ra és az utolsó találkozó sem jelentett akadályt Kamerun ellen. (2–1). A nyolcaddöntőben Szlovákiát kapták ellenfélül és Arjen Robben illetve Wesley Sneijder góljaival 2–1 arányban megnyerték a párharcot. A legjobb 8 között a torna végső győzelmére is esélyes Brazíliát kapták. A dél-amerikaiak az első félidő után 1–0-ra vezettek, de a hollandok a második játékrészben hősiesen játszva megfordították a mérkőzés állását a maguk javára és legyőzték Brazíliát. Az elődöntőben Uruguayon át vezette az út a fináléba, a vége 3–2 a tulipánosok javára, így 1978 után először ismét világbajnoki döntőben találták magukat. Korábban már két alkalommal is vesztesen hagyták el a döntőt, így lehetőség nyílt arra, hogy megszerezzék első világbajnoki címüket. Azonban ez ismét elmaradt, mivel Spanyolország a hosszabbításban szerzett góllal 1–0-ra győzött.

2010-2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandia a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének E csoportjába kapott helyet. A csoport sorsolását 2010. február 7-én tartották Lengyelország fővárosában, Varsóban. A hollandok Svédország,Magyarország, Finnország, Moldova és San Marino ellen játszottak és elsőként jutottak tovább 27 ponttal a második Svédország előtt. Az Oranje mérlege a 10 meccsből 9 győzelem és 1 vereség volt.[1]

Az Európa-bajnokságon a holland csapatot a B csoportba sorsolták Dániával, Portugáliával, Németországgal. A sorsolás után ezt a csoportot illették a "halálcsoport" kifejezéssel. Az Eb-n Dánia ellen játszották első meccsüket. A játékosok rengeteg helyzetet puskáztak el a mérkőzésen (közel 30 kapura lövés), de a dánok Krohn-Dehli góljával a 24. percben vezetést szereztek és ezt a találkozó végéig meg is tartották. A második mérkőzésen az ellenfél Németország volt, a németek a 24. percben megszerezte a vezetést Gomez góljával. A hollandoknak nem jött ki a lépés és Gomez a 38. percben ismét betalált. A félidő után Marwijk csapata tartotta a tempót és a 78. percben Robin van Persie góljával megszerezte Hollandia az Eb-n az első gólját és 2-1-re változtatta az eredményt. A játék végén volt még néhány helyzet mindkét oldalról, de az eredmény nem változott. Az utolsó mérkőzés előtt a játékosok úgy mentek fel a pályára, hogy csak akkor jutnak tovább a csoportból, ha Portugália ellen minimum 2 góllal nyernek és a németek nyernek a dánok ellen. A mérkőzés elején letámadták a portugálokat és a 11. percben már Rafael van der Vaart góljával 1–0 arányban vezettek. A gól után leült a narancsosok játéka és a portugálok játéka lényegesen feljavult, olyannyira, hogy Cristiano Ronaldo egyenlített a 28. percben. A portugálok Ronaldo révén a 74. percben újabb gólt szereztek, így a hollandok kikaptak 2–1-re, és három vereséggel estek ki az Eb-ről.

2014-es világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Andorra, Észtország, Magyarország, Románia és Törökország mellett a D csoportba kerültek a sorsolás után.[2]

A válogatott szerelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Holland szurkolók a tradicionális narancsszínű mezekben a 2006-os világbajnokságon a Gottlieb-Daimler-Stadionban, Stuttgartban.

A holland labdarúgó-válogatott híres arról, hogy az első számú mezük narancs színű. Ennek történelmi háttere van. Egykor a jelenleg használatos nemzeti lobogón a piros színű sáv helyett, az Orániai Vilmos által használt narancssárga volt a hivatalos nemzeti szín. A váltómez általában fehér, de készítették már fekete és kék színekből is.

1997 óta a Nike a hivatalos mezszponzor és támogató is egyben, mely egyelőre 2018-ig látja el a hollandokat sportszerekkel.

Mez történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai

1934
1934-es vb
1974
1974 (alt.)
1978-1980
1978 (alt.)
1988
1988 (alt.)
1990
1994
1998
2000
2002
2002 (alt.)
2004
2004 (alt.)
2006
2006
2008
2008 (alt.)
2010
2010 (alt.)
2012

Váltómez

1990
1994
1994
1996
2000
2002
2004
2006
2008
2010
2010 (alt.)
2012
2013

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgó-világbajnokság
  • Ezüstérmes: 3 alkalommal (1974, 1978, 2010)
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (2014)
  • 4. helyezett: 1 alkalommal (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Olimpiai játékok


Világbajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult - - - - - - -
Olaszország 1934 Első kör 9. 1 0 0 1 2 3
Franciaország 1938 Első kör 14. 1 0 0 1 0 3
Brazília 1950 Nem indult - - - - - - -
Svájc 1954 Nem indult - - - - - - -
Svédország 1958 Nem jutott be - - - - - - -
Chile 1962 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1966 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Ezüstérmes 2. 7 5 1 1 15 3
Argentína 1978 Ezüstérmes 2. 7 3 2 2 15 10
Spanyolország 1982 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1986 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1990 Nyolcaddöntő 15. 4 0 3 1 3 4
USA 1994 Negyeddöntő 7. 5 3 0 2 8 6
Franciaország1998 Elődöntő 4. 7 3 3* 1 13 7
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2006 Nyolcaddöntő 11. 4 2 1 1 3 2
Dél-Afrika 2010 Ezüstérmes 2. 7 6 0 1 12 6
Brazília 2014 Bronzérmes 3. 7 5 2 0 15 4
Összesen 10 alkalom 3 döntő 50 27 12 11 86 48

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem indult - - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - - -
Belgium 1972 Nem jutott be - - - - - - -
Jugoszlávia 1976 Bronzérmes 3. 2 1 0 1 4 5
Olaszország 1980 Csoportkör - 3 1 1 1 4 4
Franciaország 1984 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1988 Bajnok 1. 5 4 0 1 8 3
Svédország 1992 Elődöntő 3. 4 2 2 0 6 3
Anglia 1996 Negyeddöntő - 4 1 2* 1 3 4
BelgiumHollandia 2000 Elődöntő 3. 5 4 1* 0 13 3
Portugália 2004 Elődöntő 3. 5 1 2* 2 7 6
SvájcAusztria 2008 Negyeddöntő - 4 3 0 1 10 4
LengyelországUkrajna 2012 Csoportkör - 3 0 0 3 2 5
Összesen 9/14 1 35 17 8 10 57 35

Olimpiai játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendező / Év Helyezás M Gy D* V RG KG
Egyesült Királyság 1908 Bronzérmes 2 1 0 1 2 4
Svédország 1912 Bronzérmes 4 3 0 1 17 8
Belgium 1920 Bronzérmes 4 2 0 2 9 10
Franciaország 1924 4. hely 5 2 1 2 11 7
Hollandia 1928 Első forduló 1 0 0 1 0 2
Egyesült Királyság 1948 Első forduló 2 1 0 1 6 5
Finnország 1952 Selejtezőkör 1 0 0 1 1 5
Kína 2008 Negyeddöntő 4 1 2 1 4 4
GBR 2012 Nem jutott be
Összesen 8/31 23 10 3 10 50 45

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az október 11.-ei Magyarország és október 15.-ei Törökország elleni világbajnoki selejtező mérkőzések kerete. A válogatottság és gólok a találkozók előtti állapotnak megfelelőek.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
K Michel Vorm 1983október 20. (31 éves) 13 0 WAL Swansea City
K Tim Krul 1988április 3. (26 éves) 5 0 ENG Newcastle United
K Jasper Cillessen 1989április 22. (25 éves) 1 0 NED Ajax
V Ron Vlaar 1985február 16. (29 éves) 17 1 ENG Aston Villa
V Bruno Martins Indi 1992február 8. (22 éves) 11 2 NED Feyenoord
V Daryl Janmaat 1989július 22. (25 éves) 10 0 NED Feyenoord
V Jetro Willems 1994március 30. (20 éves) 10 0 NED PSV
V Stefan de Vrij 1992február 5. (22 éves) 8 0 NED Feyenoord
V Jeffrey Bruma 1991november 13. (22 éves) 5 0 NED PSV
V Daley Blind 1990március 9. (24 éves) 4 0 NED Ajax
V Paul Verhaegh 1983szeptember 1. (31 éves) 1 0 GER Augsburg
KP Rafael van der Vaart 1983február 11. (31 éves) 106 23 GER Hamburg
KP Wesley Sneijder 1984június 9. (30 éves) 95 25 TUR Galatasaray
KP Nigel de Jong 1984november 30. (29 éves) 67 1 ITA Milan
KP Kevin Strootman 1990február 13. (24 éves) 21 2 ITA Roma
KP Jordy Clasie 1991június 27. (23 éves) 5 0 NED Feyenoord
KP Leroy Fer 1990január 5. (24 éves) 2 0 ENG Norwich City
CS Dirk Kuijt 1980július 22. (34 éves) 96 24 TUR Fenerbahçe
CS Robin van Persie 1983augusztus 6. (31 éves) 79 41 ENG Manchester United (Csapatkapitány)
CS Arjen Robben 1984január 23. (30 éves) 70 19 GER Bayern München (Csk. helyettes)
CS Jeremain Lens 1987november 24. (26 éves) 16 6 UKR Dinamo Kijiv
CS Memphis Depay 1994február 13. (20 éves) 0 0 NED PSV

Ismert játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb mérkőzés a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Játékos Időszak Mérkőzések száma Gólok
1. Edwin van der Sar 1995 – 2008 130 0
2. Frank de Boer 1990 – 2004 112 13
3. Giovanni van Bronckhorst 1996 – 2010 106 6
4. Rafael van der Vaart 2001 – 106 23
5. Phillip Cocu 1996 – 2006 101 10
6. Dirk Kuijt 2004 – 96 24
7. Wesley Sneijder 2003 – 95 25
8. Clarence Seedorf 1994 – 2008 88 11
9. John Heitinga 2004 – 87 7
10. Marc Overmars 1993 – 2004 86 17

Legtöbb gól a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Játékos Időszak Gólok Mérkőzések száma Átlag
1. Patrick Kluivert 1994 – 2004 40 79 0.51
2. Robin van Persie 2005- 38 79 0.49
3. Dennis Bergkamp 1990 – 2000 37 79 0.47
4. Faas Wilkes 1946 – 1961 35 38 0.92
Ruud van Nistelrooy 1998 – 2008 35 64 0.51
6. Klaas-Jan Huntelaar 2006- 34 60 0.57
7. Abe Lenstra 1940 – 1959 35 47 0.70
Johan Cruijff 1966 – 1977 35 48 0.69
9. Beb Bakhuys 1928-1937 28 23 1.22
10. Kick Smit 1935-1946 26 29 0.90

Szövetségi kapitányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Berend Scholten: Kuyt kills off brave Hungary for Netherlands. UEFA, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2012. május 4.)
  2. The Preliminary Draw results in full”, FIFA.com, 2011. július 30. (Hozzáférés ideje: 2012. május 4.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]