Dán labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dánia Dánia
Dán Labdarúgó-szövetség
Danish football crest.png
Dán Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Szövetség neve Dansk Boldspil-Union
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Parken Stadion

Szövetségi kapitány Dánia Morten Olsen
Csapatkapitány Jon Dahl Tomasson

Legtöbb válogatottság Peter Schmeichel (129)
Legtöbb válogatott gól Poul Nielsen (52)
FIFA-kód DEN
Ranglista helyezések
FIFA-rang 23. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
3.
(1997. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
36.
(2008. július)

Élő-rang 34.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(19121920)
Legalacsonyabb
Élő-rang
66.
(1967. május)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1908. október 19., London, Anglia
 Dánia 9 – 0 Franciaország 
Legnagyobb győzelem
1908. október 22., London, Anglia
 Dánia 17 – 1 Franciaország 
Legnagyobb vereség
1937. május 16., Wrocław, Németország
náci Németország 8 – 0 Dánia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 4 (2010-ig) (Először: 1986)
Legjobb eredmény Negyeddöntős (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 8 (2012-ig) (Először: 1964)
Legjobb eredmény Aranyérmes (1992)
Konföderációs kupa
Részvételek 1 (2013-ig) (Először: 1995)
Legjobb eredmény Aranyérmes (1995)

Az infobox utoljára frissítve: 2012. június 21.

A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a Dán Labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.

A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek. Az együttes történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. A következő nagy sikerük az 1995-ös konföderációs kupán aratott győzelmük. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben ki-ki mérkőzést játszottak a későbbi győztes Brazíliával.

A válogatott története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dán labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.

Dánia-Svédország elődöntő mérkőzés az 1948. évi londoni olimpián.

Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az eldöntőben 3–0-ás vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.

1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-ás vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-ás és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.

Bélyeg, mely az 1986-os világbajnokság dán-spanyol meccsét ábrázolja.

Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.

A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.

1992-es Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka, a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett emiatt vele és 1990. novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.

A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.

Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én –mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt– jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak –mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb résztvevő FÁK ellen játszottak volna–, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon. [1]

A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-ás döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-ás vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak.[2] Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.[3]

1993 - 2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993. augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-ás vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-ás legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1-1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.

A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).

2000 -[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000. júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.

A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-ás döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon.[4] Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat.[5] A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.

A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.

A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt."[6] A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-ás gólkülönbséggel.

Dánia-Hollandia a 2010-es világbajnokságon.

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.

A vb-n az E-csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen, majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket. Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat.

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parken Stadion.

Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

UEFA European Cup.svg Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Győztes: 1 alkalommal (1992)
  • Elődöntős: 1 alkalommal (1984)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Ezüstérmes: 3 alkalommal (1908, 1912, 1960)
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1948)
FIFA Confederations Cup.svg Konföderációs kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (1995)

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult - - - - - - -
Olaszország 1934 Nem indult - - - - - - -
Franciaország 1938 Nem indult - - - - - - -
Brazília 1950 Nem indult - - - - - - -
Svájc 1954 Nem indult - - - - - - -
Svédország 1958 Nem jutott be - - - - - - -
Chile 1962 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1966 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Nem jutott be - - - - - - -
Argentína 1978 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1982 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1986 Nyolcaddöntő 9. 4 3 0 1 10 6
Olaszország 1990 Nem jutott be - - - - - - -
USA 1994 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország1998 Negyeddöntő 8. 5 2 1 2 9 7
Dél-KoreaJapán 2002 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 5 5
Németország 2006 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-Afrika 2010 Csoportkör 24. 3 1 0 2 3 6
Brazília 2014
Összesen 4/19 - 16 8 2 6 27 24

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Elődöntő 4. 2 0 0 2 1 6
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - - -
Belgium 1972 Nem jutott be - - - - - - -
Jugoszlávia 1976 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1980 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 1984 Elődöntő 3. 4 2 1 1 9 4
NSZK 1988 Csoportkör 7. 3 0 0 3 2 7
Svédország 1992 Bajnok 1. 5 2 2 1 6 4
Anglia 1996 Csoportkör 9. 3 1 1 1 4 4
BelgiumHollandia 2000 Csoportkör 16. 3 0 0 3 0 8
Portugália 2004 Negyeddöntő 8. 4 1 2 1 4 5
SvájcAusztria 2008 Nem jutott be - - - - - - -
LengyelországUkrajna 2012 12. 3 1 0 2 4 5
Összesen 8/14 1 27 7 6 14 30 43

Konföderációs kupa szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény M Gy D V Rg Kg
Szaúd-Arábia 1992 Nem jutott be - - - - - - -
Szaúd-Arábia 1995 Bajnok 3 2 1 0 5 1 7
Szaúd-Arábia 1997 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1999 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-KoreaJapán 2001 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 2003 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2005 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-afrikai Köztársaság 2009 Nem jutott be - - - - - - -
Brazília 2013 Nem jutott be - - - - - - -
Összesen 1/9 3 2 1 0 5 1 7

Olimpiai szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Forduló M Gy D V Rg Kg
1908 Ezüst 3 2 0 1 26 3
1912 Ezüst 3 2 0 1 13 5
1920 Első kör 1 0 0 1 0 1
1924 - 1936 Nem indult - - - - - -
1948 Bronz 4 3 0 1 15 11
1952 Negyeddöntő 3 2 0 1 7 6
1956 Nem indult - - - - - -
1960 Ezüst 5 4 0 1 11 7
1964 Nem jutott be - - - - - -
1968 Nem indult - - - - - -
1972 Második forduló 6 3 1 2 11 7
1976 Nem jutott be - - - - - -
1980 Nem indult - - - - - -
1984 Nem jutott be - - - - - -
1988 Nem jutott be - - - - - -
Összesen 7/17 25 16 1 8 83 40

Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra utazó 23 fős keret:[7][8]

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
1 K Thomas Sørensen 1976. június 12. (37 éves) 100 0 ENG Stoke City
2 KP Christian Poulsen 1980. február 28. (34 éves) 90 6 FRA Evian
3 V Simon Kjær 1989. március 26. (25 éves) 25 0 ITA AS Roma
4 V Daniel Agger (cs) 1984. december 12. (29 éves) 56 7 ENG Liverpool
5 V Simon Poulsen 1984. október 7. (29 éves) 19 0 NED AZ
6 V Lars Jacobsen 1979. szeptember 20. (34 éves) 49 1 DEN FC København
7 KP William Kvist 1985. február 24. (29 éves) 29 0 GER VfB Stuttgart
8 KP Christian Eriksen 1992. február 14. (22 éves) 33 2 NED Ajax
9 CS Michael Krohn-Dehli 1983. június 6. (30 éves) 22 5 ESP Celta de Vigo
10 CS Dennis Rommedahl 1978. július 22. (35 éves) 114 21 DEN Brøndby
11 CS Nicklas Bendtner 1988. január 16. (26 éves) 46 17 ITA Juventus FC
12 V Andreas Bjelland 1988. július 11. (25 éves) 6 1 NED FC Twente
13 V Jores Okore 1992. augusztus 11. (21 éves) 3 0 DEN Nordsjælland
14 KP Lasse Schøne 1986. május 27. (27 éves) 11 2 NED AFC Ajax
15 KP Michael Silberbauer 1981. július 7. (32 éves) 24 1 SWI Young Boys
16 K Stephan Andersen 1981. november 26. (32 éves) 11 0 FRA Evian
17 CS Nicklas Pedersen 1987. október 10. (26 éves) 8 0 NED Groningen
18 V Daniel Wass 1989. május 31. (24 éves) 6 0 FRA Evian
19 KP Jakob Poulsen 1983. július 7. (30 éves) 24 1 FRA AS Monaco
20 KP Thomas Kahlenberg 1983. március 20. (31 éves) 37 4
21 KP Niki Zimling 1985. április 19. (28 éves) 14 0 BEL Club Brugge
22 K Anders Lindegaard 1984. április 13. (30 éves) 5 0 ENG Manchester United
22 K Kasper Schmeichel 1986. november 5. (27 éves) 17 0 ENG Leicster City
23 CS Tobias Mikkelsen 1986. szeptember 18. (27 éves) 5 0 GER SpVgg Greuther Fürth

Játékos statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb válogatottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Név Időszak Mérkőzés Gólok
1 Peter Schmeichel 1987–2001 129 1
2 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 108 52
3 Thomas Helveg 1994–2007 108 2
4 Michael Laudrup 1982–1998 104 37
5 Morten Olsen 1970–1989 102 4
6 Martin Jørgensen 1998–2010 100 12
7 John Sivebæk 1982–1992 87 1
8 Jan Heintze 1987–2002 86 4
9 Lars Olsen 1986–1996 84 4
10 Brian Laudrup 1987–1998 82 21

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Név Időszak Gólok (Mérk.) Átlag
1 Poul Nielsen 1910–1925 52 (38) 1.368
2 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 52 (112) 0.464
3 Pauli Jørgensen 1925–1939 44 (47) 0.936
4 Ole Madsen 1958–1969 42 (50) 0.84
5 Preben Elkjær Larsen 1977–1988 38 (69) 0.551
6 Michael Laudrup 1982–1998 37 (104) 0.356
7 Henning Enoksen 1958–1966 29 (54) 0.537
8 Michael Rohde 1915–1931 22 (40) 0.55
9 Ebbe Sand 1998–2004 22 (66) 0.333
10 Brian Laudrup 1987–1998 21 (82) 0.256

Híres játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az elszalasztott Eb-győzelem – Nagy-Jugoszlávia széthullott válogatottja. gepnarancs.hu. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Az 1990-es világbajnokságot még az NSZK nyerte és az Eb selejtezőiben is két német válogatott indult, azonban időközben egyesült a két ország.
  3. 1992 - Svédország. sportgeza.hu
  4. Felhergelt focisták: „érzékeny játékos, ezért köpött” – videó. hvg.hu. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  5. Az olaszok a falra festették - és 2-2 lett.... nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. február 25.)
  6. Félbeszakadt a dán–svéd-Eb-selejtező. sportgeza.hu. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  7. Euro 2012: ígéretes csatár, fiatal védő - teljes a dán keret. nemzetisport.hu, 2012. május 25. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  8. Berendt, Lars: EM-trup med navne og numre (Danish nyelven). Danish Football Association, 2012. május 25. (Hozzáférés: 2012. május 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.