Dán labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dánia Dánia
Dán Labdarúgó-szövetség
Danish football crest.png
Dán Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Szövetség neve Dansk Boldspil-Union
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Parken Stadion

Szövetségi kapitány Dánia Morten Olsen
Csapatkapitány Jon Dahl Tomasson

Legtöbb válogatottság Peter Schmeichel (129)
Legtöbb válogatott gól Poul Nielsen (52)
FIFA-kód DEN
Ranglista helyezések
FIFA-rang 26. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
3.
(1997. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
36.
(2008. július)

Élő-rang 34.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(19121920)
Legalacsonyabb
Élő-rang
66.
(1967. május)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1908. október 19., London, Anglia
 Dánia 9 – 0 Franciaország 
Legnagyobb győzelem
1908. október 22., London, Anglia
 Dánia 17 – 1 Franciaország 
Legnagyobb vereség
1937. május 16., Wrocław, Németország
náci Németország 8 – 0 Dánia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 4 (2010-ig) (Először: 1986)
Legjobb eredmény Negyeddöntős (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 8 (2012-ig) (Először: 1964)
Legjobb eredmény Aranyérmes (1992)
Konföderációs kupa
Részvételek 1 (2013-ig) (Először: 1995)
Legjobb eredmény Aranyérmes (1995)

Az infobox utoljára frissítve: 2012. június 21.

A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a Dán Labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.

A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek. Az együttes történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. A következő nagy sikerük az 1995-ös konföderációs kupán aratott győzelmük. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben ki-ki mérkőzést játszottak a későbbi győztes Brazíliával.

A válogatott története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dán labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.

Dánia-Svédország elődöntő mérkőzés az 1948. évi londoni olimpián.

Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az eldöntőben 3–0-ás vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.

1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-ás vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-ás és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.

Bélyeg, mely az 1986-os világbajnokság dán-spanyol meccsét ábrázolja.

Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær Larsen támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.

A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.

1992-es Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka, a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett emiatt vele és 1990. novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.

A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.

Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én –mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt– jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak –mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb résztvevő FÁK ellen játszottak volna–, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon. [1]

A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-ás döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-ás vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak.[2] Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.[3]

1993 - 2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993. augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-ás vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-ás legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1-1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.

A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).

2000 -[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000. júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.

A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-ás döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon.[4] Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat.[5] A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.

A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.

A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt."[6] A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-ás gólkülönbséggel.

Dánia-Hollandia a 2010-es világbajnokságon.

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.

A vb-n az E csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen, majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket. Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat.

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parken Stadion.

Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

UEFA European Cup.svg Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Győztes: 1 alkalommal (1992)
  • Elődöntős: 1 alkalommal (1984)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Ezüstérmes: 3 alkalommal (1908, 1912, 1960)
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1948)
Konföderációs kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (1995)

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult - - - - - - -
Olaszország 1934 Nem indult - - - - - - -
Franciaország 1938 Nem indult - - - - - - -
Brazília 1950 Nem indult - - - - - - -
Svájc 1954 Nem indult - - - - - - -
Svédország 1958 Nem jutott be - - - - - - -
Chile 1962 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1966 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Nem jutott be - - - - - - -
Argentína 1978 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1982 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1986 Nyolcaddöntő 9. 4 3 0 1 10 6
Olaszország 1990 Nem jutott be - - - - - - -
USA 1994 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország1998 Negyeddöntő 8. 5 2 1 2 9 7
Dél-KoreaJapán 2002 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 5 5
Németország 2006 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-Afrika 2010 Csoportkör 24. 3 1 0 2 3 6
Brazília 2014
Összesen 4/19 - 16 8 2 6 27 24

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Elődöntő 4. 2 0 0 2 1 6
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - - -
Belgium 1972 Nem jutott be - - - - - - -
Jugoszlávia 1976 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1980 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 1984 Elődöntő 3. 4 2 1 1 9 4
NSZK 1988 Csoportkör 7. 3 0 0 3 2 7
Svédország 1992 Bajnok 1. 5 2 2 1 6 4
Anglia 1996 Csoportkör 9. 3 1 1 1 4 4
BelgiumHollandia 2000 Csoportkör 16. 3 0 0 3 0 8
Portugália 2004 Negyeddöntő 8. 4 1 2 1 4 5
SvájcAusztria 2008 Nem jutott be - - - - - - -
LengyelországUkrajna 2012 12. 3 1 0 2 4 5
Összesen 8/14 1 27 7 6 14 30 43

Konföderációs kupa szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény M Gy D V Rg Kg
Szaúd-Arábia 1992 Nem jutott be - - - - - - -
Szaúd-Arábia 1995 Bajnok 3 2 1 0 5 1 7
Szaúd-Arábia 1997 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1999 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-KoreaJapán 2001 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 2003 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2005 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-afrikai Köztársaság 2009 Nem jutott be - - - - - - -
Brazília 2013 Nem jutott be - - - - - - -
Összesen 1/9 3 2 1 0 5 1 7

Olimpiai szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Forduló M Gy D V Rg Kg
1908 Ezüst 3 2 0 1 26 3
1912 Ezüst 3 2 0 1 13 5
1920 Első kör 1 0 0 1 0 1
1924 - 1936 Nem indult - - - - - -
1948 Bronz 4 3 0 1 15 11
1952 Negyeddöntő 3 2 0 1 7 6
1956 Nem indult - - - - - -
1960 Ezüst 5 4 0 1 11 7
1964 Nem jutott be - - - - - -
1968 Nem indult - - - - - -
1972 Második forduló 6 3 1 2 11 7
1976 Nem jutott be - - - - - -
1980 Nem indult - - - - - -
1984 Nem jutott be - - - - - -
1988 Nem jutott be - - - - - -
Összesen 7/17 25 16 1 8 83 40

Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra utazó 23 fős keret:[7][8]

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
1 K Thomas Sørensen 1976június 12. (38 éves) 100 0 ENG Stoke City
2 KP Christian Poulsen 1980február 28. (34 éves) 90 6 FRA Evian
3 V Simon Kjær 1989március 26. (25 éves) 25 0 ITA AS Roma
4 V Daniel Agger (cs) 1984december 12. (29 éves) 56 7 ENG Liverpool
5 V Simon Poulsen 1984október 7. (29 éves) 19 0 NED AZ
6 V Lars Jacobsen 1979szeptember 20. (34 éves) 49 1 DEN FC København
7 KP William Kvist 1985február 24. (29 éves) 29 0 GER VfB Stuttgart
8 KP Christian Eriksen 1992február 14. (22 éves) 33 2 NED Ajax
9 CS Michael Krohn-Dehli 1983június 6. (31 éves) 22 5 ESP Celta de Vigo
10 CS Dennis Rommedahl 1978július 22. (36 éves) 114 21 DEN Brøndby
11 CS Nicklas Bendtner 1988január 16. (26 éves) 46 17 ITA Juventus FC
12 V Andreas Bjelland 1988július 11. (26 éves) 6 1 NED FC Twente
13 V Jores Okore 1992augusztus 11. (22 éves) 3 0 DEN Nordsjælland
14 KP Lasse Schøne 1986május 27. (28 éves) 11 2 NED AFC Ajax
15 KP Michael Silberbauer 1981július 7. (33 éves) 24 1 SWI Young Boys
16 K Stephan Andersen 1981november 26. (32 éves) 11 0 FRA Evian
17 CS Nicklas Pedersen 1987október 10. (26 éves) 8 0 NED Groningen
18 V Daniel Wass 1989május 31. (25 éves) 6 0 FRA Evian
19 KP Jakob Poulsen 1983július 7. (31 éves) 24 1 FRA AS Monaco
20 KP Thomas Kahlenberg 1983március 20. (31 éves) 37 4
21 KP Niki Zimling 1985április 19. (29 éves) 14 0 BEL Club Brugge
22 K Anders Lindegaard 1984április 13. (30 éves) 5 0 ENG Manchester United
22 K Kasper Schmeichel 1986november 5. (27 éves) 17 0 ENG Leicster City
23 CS Tobias Mikkelsen 1986szeptember 18. (27 éves) 5 0 GER SpVgg Greuther Fürth

Játékos statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb válogatottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Név Időszak Mérkőzés Gólok
1 Peter Schmeichel 1987–2001 129 1
2 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 108 52
3 Thomas Helveg 1994–2007 108 2
4 Michael Laudrup 1982–1998 104 37
5 Morten Olsen 1970–1989 102 4
6 Martin Jørgensen 1998–2010 100 12
7 John Sivebæk 1982–1992 87 1
8 Jan Heintze 1987–2002 86 4
9 Lars Olsen 1986–1996 84 4
10 Brian Laudrup 1987–1998 82 21

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Név Időszak Gólok (Mérk.) Átlag
1 Poul Nielsen 1910–1925 52 (38) 1.368
2 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 52 (112) 0.464
3 Pauli Jørgensen 1925–1939 44 (47) 0.936
4 Ole Madsen 1958–1969 42 (50) 0.84
5 Preben Elkjær Larsen 1977–1988 38 (69) 0.551
6 Michael Laudrup 1982–1998 37 (104) 0.356
7 Henning Enoksen 1958–1966 29 (54) 0.537
8 Michael Rohde 1915–1931 22 (40) 0.55
9 Ebbe Sand 1998–2004 22 (66) 0.333
10 Brian Laudrup 1987–1998 21 (82) 0.256

Híres játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az elszalasztott Eb-győzelem – Nagy-Jugoszlávia széthullott válogatottja. gepnarancs.hu. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Az 1990-es világbajnokságot még az NSZK nyerte és az Eb selejtezőiben is két német válogatott indult, azonban időközben egyesült a két ország.
  3. 1992 - Svédország. sportgeza.hu
  4. Felhergelt focisták: „érzékeny játékos, ezért köpött” – videó. hvg.hu. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  5. Az olaszok a falra festették - és 2-2 lett.... nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. február 25.)
  6. Félbeszakadt a dán–svéd-Eb-selejtező. sportgeza.hu. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  7. Euro 2012: ígéretes csatár, fiatal védő - teljes a dán keret. nemzetisport.hu, 2012. május 25. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  8. Berendt, Lars: EM-trup med navne og numre (Danish nyelven). Danish Football Association, 2012. május 25. (Hozzáférés: 2012. május 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.