| Turay József |
 |
| Turay József |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1905. március 1. |
| Születési hely |
Eger, Magyarország |
| Halálozási dátum |
1963. június 24. (58 évesen) |
| Halálozási hely |
Budapest, Magyarország |
| Becenév |
Suttyó, Császár |
| Poszt |
csatár |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
| Időszak |
Klub |
| 1957 |
Rákosrendezői Törekvés |
|
| Díjak, elismerések |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Turay József (Eger, 1905. március 1. – Budapest 1963. június 24.) világbajnoki ezüstérmes, Közép-európai Kupa-győztes, ötszörös magyar bajnok labdarúgó.
Turay a Röppentyű utcai SC-ben kezdett el futballozni. 1926-ban, a profi labdarúgás bevezetésének évében Tóth-Potya István vitte át a Ferencvárosba. A középcsatárként bevethető játékos eleinte csak kispados volt, mivel ezen a poszton Pataki Mihály játszott. Noha kevés lehetőséghez jutott, első Fradiban töltött idényének végén kétszer is ünnepelhetett: magyar bajnok és kupagyőztes lett. Miután Pataki visszavonult, Turay állandó lehetőséget kapott és félelmetes csatársort alkotott Kohut Vilmossal és Takács Józseffel. A mindkét lábát remekül használó csatár elsősorban a gólpasszokban jeleskedett, de gólérzékenysége, fejjátéka is nagyszerű volt. Miután 1927-ben ismét diadalmaskodtak a bajnokságban és a kupában, kvalifikálták magukat a Mitropa Kupába. Az OFK Belgrád és az Austria Wien legyőzésével bejutottak a döntőbe, ahol a Rapid Wien várt rájuk. Tulajdonképpen az első mérkőzésen eldől minden, amikor is Budapesten 7-1-re nyert a Fradi. A visszavágón, Bécsben ugyan a Rapid győzött 5-3-ra, összesítésben a Ferencváros bizonyult jobbnak és hódította el a trófeát. A bécsi mérkőzésen Turay egy gólt szerzett. 1932-ben a zöld-fehérek ismét bajnokságot nyertek, méghozzá úgy, hogy mindegyik meccsét megnyerte. A Turay-Takács-Kohut csatársor kiegészülve Toldi Gézával és Táncos Mihállyal 105 gólt lőtt a bajnokságban. Ebben az évben Turayt megválasztották a legjobb magyar labdarúgónak. Miután 1933-ban megnyerték a Magyar Kupát, elhagyta a csapatot a rivális Hungária FC kedvéért. A kék-fehéreknél a középcsatár Cseh László mögött futballozott a középpályán. 1936-ban és 1937-ben további két bajnoki címet nyert a Schaffer Alfréd edzette csapattal. 1940-ig maradt a klubnál. Karrierjét a Ganz TE-nél és az Újvidéki AC-nél fejezte be.
Nemzeti mezben először 1928. áprilisában futott ki a pályára, amikor az Európai Nemzetek Kupájában 2-0-ra felülmúlták Csehszlovákia gárdáját. Néhány hónappal később megszerezte első válogatottbeli gólját Svájc ellen. Játszott azon a budapesti mérkőzésen is, ahol az olaszok legyőzték a magyar válogatottat és megnyerték az első ízben kiírt Európai Nemzetek Kupáját. Turaynak biztos helye volt a csapatban, ahol időnkét balösszekötőként is játszott. Miután klubcsapatot és posztot váltott, kevésbé számítottak rá a válogatottnál. Ugyan tagja volt az 1934-es világbajnoki keretnek, de nem kapott játéklehetőséget. 1935-től ismét meghívták a válogatottba, de kissé hátravontan szerepelt. A következő években ismét rendszeresen játszott címeres mezben és ott volt az 1938-as világbajnokságon is. Franciaországban a döntő kivételével minden meccsen pályára lépett. Az elődöntőben elért svédek elleni 5-1-es győzelem után a csapatvezetés taktikai változtatást hajtott végre a csapaton belül. Turay helyett Szűcs György került a kezdő csapatba. Magyarország 4-2-re kikapott a döntőben az olasz válogatottól. Ezután még négy válogatott mérkőzésen lépett pályára. 1939-ben Lengyelország ellen húzta fel 48. alkalommal és egyben utoljára a címeres mezt, melynek színeiben 11 gólt ért el.
- Világbajnoki ezüstérmes: 1938
- Közép-európai Kupa-győztes: 1928
- Magyar bajnok: 1926-1927, 1927-1928, 1931-1932, 1935-1936, 1936-1937
- Magyar kupagyőztes: 1927, 1928, 1933
- az év labdarúgója: 1932
Mérkőzései a válogatottban [szerkesztés]
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-227-071-5
- Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest, Sportpropaganda, 1981, ISBN 963-7542-44-2
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest, Sportpropaganda, 1985, ISBN 963-7543-04-X