Turay József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Labdarúgó világbajnokság
ezüst
Franciaország, 1938
Turay József
TurayJozsef.jpg
Turay József
Személyes adatok
Születési dátum 1905. március 1.
Születési hely Eger, Magyarország
Halálozási dátum 1963. június 24. (58 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Becenév Suttyó, Császár
Poszt csatár
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
?-1926 Magyar 1957-2000 Röppentyű utcai SC
19261933 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC 0115 (62)
1933-1940 Magyar 1957-2000 Hungária FC 0155 (?)
1940 Magyar 1957-2000 Ganz TE
? Magyar 1957-2000 Újvidéki AC
Válogatottság
1928-1939 Magyar 1957-2000 Magyarország 048 (11)
Edzőség
Időszak Klub
1957 Magyar 1957-2000 Rákosrendezői Törekvés
Díjak, elismerések
Az év labdarúgója, (1932)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma)

Turay József (Eger, 1905. március 1.Budapest 1963. június 24.) világbajnoki ezüstérmes, Közép-európai Kupa-győztes, ötszörös magyar bajnok labdarúgó.

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

Klubcsapatban [szerkesztés]

Turay a Röppentyű utcai SC-ben kezdett el futballozni. 1926-ban, a profi labdarúgás bevezetésének évében Tóth-Potya István vitte át a Ferencvárosba. A középcsatárként bevethető játékos eleinte csak kispados volt, mivel ezen a poszton Pataki Mihály játszott. Noha kevés lehetőséghez jutott, első Fradiban töltött idényének végén kétszer is ünnepelhetett: magyar bajnok és kupagyőztes lett. Miután Pataki visszavonult, Turay állandó lehetőséget kapott és félelmetes csatársort alkotott Kohut Vilmossal és Takács Józseffel. A mindkét lábát remekül használó csatár elsősorban a gólpasszokban jeleskedett, de gólérzékenysége, fejjátéka is nagyszerű volt. Miután 1927-ben ismét diadalmaskodtak a bajnokságban és a kupában, kvalifikálták magukat a Mitropa Kupába. Az OFK Belgrád és az Austria Wien legyőzésével bejutottak a döntőbe, ahol a Rapid Wien várt rájuk. Tulajdonképpen az első mérkőzésen eldől minden, amikor is Budapesten 7-1-re nyert a Fradi. A visszavágón, Bécsben ugyan a Rapid győzött 5-3-ra, összesítésben a Ferencváros bizonyult jobbnak és hódította el a trófeát. A bécsi mérkőzésen Turay egy gólt szerzett. 1932-ben a zöld-fehérek ismét bajnokságot nyertek, méghozzá úgy, hogy mindegyik meccsét megnyerte. A Turay-Takács-Kohut csatársor kiegészülve Toldi Gézával és Táncos Mihállyal 105 gólt lőtt a bajnokságban. Ebben az évben Turayt megválasztották a legjobb magyar labdarúgónak. Miután 1933-ban megnyerték a Magyar Kupát, elhagyta a csapatot a rivális Hungária FC kedvéért. A kék-fehéreknél a középcsatár Cseh László mögött futballozott a középpályán. 1936-ban és 1937-ben további két bajnoki címet nyert a Schaffer Alfréd edzette csapattal. 1940-ig maradt a klubnál. Karrierjét a Ganz TE-nél és az Újvidéki AC-nél fejezte be.

A válogatottban [szerkesztés]

Nemzeti mezben először 1928. áprilisában futott ki a pályára, amikor az Európai Nemzetek Kupájában 2-0-ra felülmúlták Csehszlovákia gárdáját. Néhány hónappal később megszerezte első válogatottbeli gólját Svájc ellen. Játszott azon a budapesti mérkőzésen is, ahol az olaszok legyőzték a magyar válogatottat és megnyerték az első ízben kiírt Európai Nemzetek Kupáját. Turaynak biztos helye volt a csapatban, ahol időnkét balösszekötőként is játszott. Miután klubcsapatot és posztot váltott, kevésbé számítottak rá a válogatottnál. Ugyan tagja volt az 1934-es világbajnoki keretnek, de nem kapott játéklehetőséget. 1935-től ismét meghívták a válogatottba, de kissé hátravontan szerepelt. A következő években ismét rendszeresen játszott címeres mezben és ott volt az 1938-as világbajnokságon is. Franciaországban a döntő kivételével minden meccsen pályára lépett. Az elődöntőben elért svédek elleni 5-1-es győzelem után a csapatvezetés taktikai változtatást hajtott végre a csapaton belül. Turay helyett Szűcs György került a kezdő csapatba. Magyarország 4-2-re kikapott a döntőben az olasz válogatottól. Ezután még négy válogatott mérkőzésen lépett pályára. 1939-ben Lengyelország ellen húzta fel 48. alkalommal és egyben utoljára a címeres mezt, melynek színeiben 11 gólt ért el.

Sikerei, díjai [szerkesztés]

  • Világbajnoki ezüstérmes: 1938
  • Közép-európai Kupa-győztes: 1928
  • Magyar bajnok: 1926-1927, 1927-1928, 1931-1932, 1935-1936, 1936-1937
  • Magyar kupagyőztes: 1927, 1928, 1933
  • az év labdarúgója: 1932

Statisztika [szerkesztés]

Mérkőzései a válogatottban [szerkesztés]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1928. április 22. Budapest  Csehszlovákia 2 – 0 Európa-kupa
2. 1928. október 7. Bécs  Ausztria 1 – 5 Európa-kupa
3. 1928. november 1. Budapest  Svájc 3 – 1 Európa-kupa gól : 36' 36'
4. 1929. április 14. Bern  Svájc 5 – 4 Európa-kupa
5. 1929. május 5. Bécs  Ausztria 2 – 2 barátságos
6. 1929. szeptember 8. Prága  Csehszlovákia 1 – 1 Európa-kupa kiállítva : 61' 61'
7. 1930. május 1. Prága  Csehszlovákia 1 – 1 barátságos
8. 1930. május 11. Budapest  Olaszország 0 – 5 Európa-kupa
9. 1930. június 1. Budapest  Ausztria 2 – 1 barátságos gól : 57' 57'
10. 1930. június 8. Budapest  Ausztria 6 – 2 barátságos gól : 15' 15' gól : 56' 56'
11. 1930. szeptember 21. Bécs  Ausztria 3 – 2 barátságos gól : 28' 28' gól : 80' 80'
12. 1930. szeptember 28. Drezda  Németország 3 – 5 barátságos
13. 1931. március 22. Prága  Csehszlovákia 3 – 3 Európa-kupa
14. 1931. május 3. Bécs  Ausztria 0 – 0 Európa-kupa
15. 1931. május 21. Belgrád  Jugoszlávia 2 – 3 barátságos
16. 1931. szeptember 20. Budapest  Csehszlovákia 3 – 0 barátságos gól : 10' 10'
17. 1931. október 4. Budapest  Ausztria 2 – 2 Európa-kupa
18. 1931. november 8. Budapest  Svédország 3 – 1 barátságos
19. 1932. február 19. Kairó  Egyiptom 0 – 0 barátságos
20. 1932. március 20. Prága  Csehszlovákia 3 – 1 barátságos gól : 64' 64'
21. 1932. április 24. Bécs  Ausztria 2 – 8 barátságos
22. 1932. május 8. Budapest  Olaszország 1 – 1 Európa-kupa
23. 1932. június 19. Bern  Svájc 1 – 3 Európa-kupa
24. 1932. október 2. Budapest  Ausztria 2 – 3 barátságos
25. 1932. október 30. Budapest  Németország 2 – 1 barátságos gól : 80' 80'
26. 1933. január 29. Lisszabon  Portugália 0 – 1 barátságos
27. 1933. március 19. Budapest  Csehszlovákia 2 – 0 barátságos gól : 22' 22'
28. 1933. július 2. Stockholm  Svédország 2 – 5 barátságos becserélve : 40' 40'
29. 1935. május 19. Párizs  Franciaország 0 – 2 barátságos becserélve : 31' 31'
30. 1935. október 6. Bécs  Ausztria 4 – 4 Európa-kupa
31. 1935. november 24. Milánó  Olaszország 2 – 2 Európa-kupa
32. 1936. március 15. Budapest  Németország 3 – 2 barátságos
33. 1936. május 3. Budapest  Írország 3 – 3 barátságos
34. 1936. május 31. Budapest  Olaszország 1 – 2 barátságos gól : 70' 70'
35. 1936. december 6. Dublin  Írország 3 – 2 barátságos
36. 1937. május 9. Budapest  Jugoszlávia 1 – 1 barátságos
37. 1937. május 23. Budapest  Ausztria 2 – 2 barátságos
38. 1937. szeptember 19. Budapest  Csehszlovákia 8 – 3 Európa-kupa
39. 1937. október 10. Bécs  Ausztria 2 – 1 Európa-kupa
40. 1937. november 14. Budapest  Svájc 2 – 0 Európa-kupa
41. 1938. január 9. Lisszabon  Portugália 0 – 4 barátságos lecserélve : 46' 46'
42. 1938. június 5. Reims (FRA)  Holland India 6 – 0 vb-nyolcaddöntő
43. 1938. június 12. Lille (FRA)  Svájc 2 – 0 vb-negyeddöntő
44. 1938. június 16. Párizs (FRA)  Svédország 5 – 1 vb-elődöntő
45. 1938. december 7. Glasgow  Skócia 1 – 3 barátságos
46. 1939. február 26. Rotterdam  Hollandia 2 – 3 barátságos
47. 1939. június 8. Budapest  Olaszország 1 – 3 barátságos
48. 1939. augusztus 27. Varsó  Lengyelország 2 – 4 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

Források [szerkesztés]