Kiss Gyula (labdarúgó, 1881)
| Kiss Gyula | |||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Születési dátum | 1881. | ||||||
| Születési hely | ?, Magyarország | ||||||
| Halálozási dátum | 1959. (78 évesen) | ||||||
| Halálozási hely | ?, Magyarország | ||||||
| Becenév | Csula | ||||||
| Poszt | középfezedet | ||||||
| Profi klubok1 | |||||||
|
|||||||
| Válogatottság | |||||||
|
|||||||
| Edzőség | |||||||
|
|||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) |
|||||||
.svg){kind=small}
Kiss Gyula, (1881. – 1959.) válogatott labdarúgó, fedezet, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
Életpálya [szerkesztés]
Visszavonulása után sportújságíró lett.
Játékosként [szerkesztés]
A 33 FC csapatában játszott, mint középfedezet. 1903 és 1906 között 4 alkalommal szerepelt a válogatottban. Határozottan szerelő, erőteljes, gyors, pontosan adogató játékos volt. Hosszú szöktetései rendszeresen gólhelyzetbe hozta a csatárokat.
Edzőként [szerkesztés]
Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
Két alkalommal a válogatott szövetségi kapitánya volt. Az első világháború után nehéz körülmények között vette át a kapitányságot. Megkezdődött a játékos-vándorlás. Az MTK alap megszűnt, vegyíteni kellett a csapatot. Teljesítménye nagyon változó eredményeket hozott. Nevéhez fűződik az 1924-es olimpián elszenvedett - a külföldi vándorokkal vegyített, tehát kellően fel nem készült, nem egységes csapat - egyiptomi csapás és 1927-ben a franciák legyőzése 13–1-re. Teljesítményébe beleszámítanak azok a mérkőzések is, amikor egy napon két válogatott mérkőzés volt és a másodikon nem ő állította össze a csapatot.
Sikerei, díjai [szerkesztés]
Játékosként [szerkesztés]
- Magyar bajnokság
- 3.: 1902
Statisztika [szerkesztés]
Mérkőzései a válogatottban [szerkesztés]
| # | Dátum | Helyszín | Ellenfél | Eredmény | Kiírás | Esemény |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 1903. április 5. | Budapest |  Csehország |
2 – 1 | barátságos | |
| 2. | 1904. június 2. | Budapest |  Ausztria |
3 – 0 | barátságos | |
| 3. | 1905. április 9. | Budapest | Ausztria |
0 – 0 | barátságos | |
| 4. | 1906. április 1. | Budapest | Csehország |
1 – 1 | barátságos |
Mérkőzései szövetségi kapitányként [szerkesztés]
Első időszak
Második időszak
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
Források [szerkesztés]
- Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
| A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai | ||
|---|---|---|
| Előző kapitány: Tibor Lajos |
Kiss Gyula
|
Következő kapitány: Holits Ödön |
| Előző kapitány: Máriássy Lajos |
Kiss Gyula
|
Következő kapitány: Földessy János |
|
|||||||
