Vigo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vigo
Vigo dende o monte do castro.jpg
Vigo látképe
Vigo címere
Vigo címere
Vigo zászlaja
Vigo zászlaja
Becenév: Az olivaolaj városa
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Galicia
Tartomány Pontevedra
Polgármester Corina Porro Martínez
Irányítószám 36201-36216
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 296 479 fő (2013)
Népsűrűség 2676 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 109,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vigo (Spanyolország)
Vigo
Vigo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 14′ 14″, ny. h. 8° 43′ 18″Koordináták: é. sz. 42° 14′ 14″, ny. h. 8° 43′ 18″
Vigo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vigo témájú médiaállományokat.

Vigo Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének legnagyobb városa. Pontevedra tartományban található. A 2005-ös népszámlálás szerint lakossága 293 725 fő, a körzetébe tartozó területen összesen 420 672, így Spanyolország tizennegyedik legnagyobb nagyvárosi körzete. A város halászatáról, ételeiről, kulturális és éjszakai életéről illetve RC Celta de Vigo nevű focicsapatáról ismert.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigónak hosszú történelme van, egy hegyi erődre (Castro) és egy római településre épült. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy neve a latin vicus szóból származik. A középkor alatt a kis falu a környező városokhoz, főként Tuihoz tartozott, és számos viking támadásnak esett áldozatul.

Lakossága annyira kevés volt, hogy a 15. századig nem is tartották igazi falunak. A legkorábbi emlékek is az ezt követő időkből származnak.

A 16. és 17. században a várost többször megtámadták. 1585-ben és 1589-ben Francis Drake rajtaütött, és egy ideig uralta, eközben számos épületet leégetett. Néhány évtizeddel később a török flotta próbálta megtámadni. Ennek eredményeként 1656-ban városfalat építettek, IV. Fülöp uralma alatt. Ezek egy részét a mai napig megőrizték.

Ebben a korszakban kezdték kiépíteni az első kereskedelmi kapcsolatokat, a város számos privilégiumot kapott a spanyol királyoktól.

1702-ben egy tengeri csata zajlott le, és 1719-ben, mivel a Vigótól távol lévő spanyol flotta éppen Skóciát próbálta támadni, a várost ideiglenesen megszerezte az brit flotta.

1808-ban a francia hadsereg Napóleon császár birodalmához csatolta Spanyolországot, habár Vigo 1809. januárjáig meghódítatlan maradt. Később Vigo volt Galicia első városa, amely felszabadult a francia uralom alól, ezt minden március 28-án Reconquista néven (magyarul: visszahódítás) ünneplik meg.

A város nagyon gyorsan nőtt a 1920. században. Ez azt eredményezte, hogy gyakran módosítani kellett az elrendezését, ezáltal kevésbé rendezettebb, mint más galiciai városok. Itt halt meg Héjjas Iván.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigo lakosságának alakulása 1900-tól
Vigo népességszám-változása 1991 és 2005

 között

1991 1996 2001 2004 2005
276 109 286 774 280 186 292 059 293 725

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szűz Mária apátsági templom (Colegiata de Santa María)
  • Halászkikötő (Dársena del Berbés)
  • Castelos-palota (Paso de Castelos)
  • San Sebastian-erőd (Castillo de San Sebastián)
  • Castro-erőd (Castillo de Castro)
  • Cíes-szigetek (Islas Cíes)

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigo Galicia vezető iparvidéke, automatizált gyárakkal, hajógyárakkal és kisegítő iparral. Galicia legtöbb munkást foglalkoztató cége, a PSA Peugeot Citroën is itt található. 2003-ban összesen 473 000 járművet gyártott, amelynek 88%-át Spanyolországon kívül adták el.

Vigo a legnagyobb halászkikötő Európában, és a világ legnagyobb halászcégének, a Pescanova-nak ad helyet.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vigói Egyetem, amely korábban Santiago de Compostela egyetemének részeként működött, a város hegyes, külső területén helyezkedik el.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vigo témájú médiaállományokat.