Vigo

Vigo
Vigo látképe
Vigo címere Vigo zászlaja
Becenév: Az olivaolaj városa
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Galicia
Tartomány	Pontevedra
Polgármester	Corina Porro Martínez
Népesség
Teljes népesség	293 725 fő (2005) +/-
Népsűrűség	2676 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	109,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vigo Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 14′ 14,12″, ny. h. 8° 43′ 17,86″42.2372555556, -8.7216277778
Vigo weboldala

Vigo Spanyolország Galícia nevű autonóm közösségének legnagyobb városa. Pontevedra tartományban található. A 2005-ös népszámlálás szerint lakossága 293 725 fő, a körzetébe tartozó területen összesen 420 672, így Spanyolország tizennegyedik legnagyobb nagyvárosi körzete. A város halászatáról, ételeiről, kulturális és éjszakai életéről illetve Celta de Vigo nevű focicsapatáról ismert.

Történelme

Vigónak hosszú történelme van, egy hegyi erődre (Castro) és egy római településre épült. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy neve a latin vicus szóból származik. A középkor alatt a kis falu a környező városokhoz, főként Tuihoz tartozott, és számos viking támadásnak esett áldozatul.

Lakossága annyira kevés volt, hogy a 15. századig nem is tartották igazi falunak. A legkorábbi emlékek is az ezt követő időkből származnak.

A 16. és 17. században a várost többször megtámadták. 1585-ben és 1589-ben Francis Drake rajtaütött, és egy ideig uralta, eközben számos épületet leégetett. Néhány évtizeddel később a török flotta próbálta megtámadni. Ennek eredményeként 1656-ban városfalat építettek, IV. Fülöp uralma alatt. Ezek egy részét a mai napig megőrizték.

Ebben a korszakban kezdték kiépíteni az első kereskedelmi kapcsolatokat, a város számos privilégiumot kapott a spanyol királyoktól.

1702-ben egy tengeri csata zajlott le, és 1719-ben, mivel a Vigótól távol lévő spanyol flotta éppen Skóciát próbálta támadni, a várost ideiglenesen megszerezte az brit flotta.

1808-ban a francia hadsereg Napóleon császár birodalmához csatolta Spanyolországot, habár Vigo 1809. januárjáig meghódítatlan maradt. Később Vigo volt Galicia első városa, amely felszabadult a francia uralom alól, ezt minden március 28-án Reconquista néven (magyarul visszahódítás) ünneplik meg.

A város nagyon gyorsan nőtt a 19–20. században. Ez azt eredményezte, hogy gyakran módosítani kellett az elrendezését, ezáltal kevésbé rendezettebb, mint más galíciai városok. Itt halt meg Héjjas Iván

Demográfia

Vigo lakosságának alakulása 1900-tól

Vigo népességszám-változása 1991 és 2005  között
1991	1996	2001	2004	2005
276 109	286 774	280 186	292 059	293 725

Nevezetességek

• Szűz Mária apátsági templom (Colegiata de Santa María)
• Halászkikötő (Dársena del Berbés)
• Castelos-palota (Paso de Castelos)
• San Sebastian-erőd (Castillo de San Sebastián)
• Castro-erőd (Castillo de Castro)
• Cíes-szigetek (Islas Cíes)

Gazdaság

Vigo Galícia vezető iparvidéke, automatizált gyárakkal, hajógyárakkal és kisegítő iparral. Galicia legtöbb munkást foglalkoztató cége, a PSA Peugeot Citroën is itt található. 2003-ban összesen 473 000 járművet gyártott, amelynek 88%-át Spanyolországon kívül adták el.

Vigo a legnagyobb halászkikötő Európában, és a világ legnagyobb halászcégének, a Pescanova-nak ad helyet.

Oktatás

A Vigói Egyetem, amely korábban Santiago de Compostela egyetemének részeként működött, a város hegyes, külső területén helyezkedik el.

Lásd még

• Redondela

Külső hivatkozások

• Galícia hivatalos turistaoldala
• Városi tanács
• Képek
• Képek Vigo-ról
• A város hivatalos oldala
• Vigoi egyetem
• Pescanova