Palotai Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palotai Károly
Palotai Károly.jpg
1974-ben
Személyes adatok
Születési dátum 1935szeptember 11. (79 éves)
Születési hely Békéscsaba, Magyarország
Magasság 175 cm
Testtömeg 75 kg
Poszt jobbfedezet
Junior klubok
Időszak Klub
19501953 Magyar 1949-1956 Békéscsabai Előre
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19531955 Magyar 1949-1956 Békéscsabai Előre
19551956 Magyar 1949-1956 Győri Vasas ETO
19561958 NSZK Freiburger FC
19591967 Magyar 1957-2000 Győri Vasas ETO 171 (45)
Válogatottság
19631964 Magyar 1957-2000 Magyarország, olimpiai 015 0(2)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Palotai Károly[1] (Békéscsaba, 1935. szeptember 11. –) olimpiai bajnok, magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr és sportvezető. A hazai és a nemzetközi bíró elit legjobb labdarúgója. Polgári foglalkozása sportvezető. Testvére, Palotai János válogatott labdarúgó, fia, Palotai Zsolt elismert lemezlovas. Játékvezetői tevékenysége a Zsolt István utáni második nagy magyar játékvezetői pályafutás.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgóként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubcsapatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-től a másodosztályú Békéscsabai Előre, 1955 és 1956 között a Győri Vasas ETO labdarúgója volt. 1956-ban válogatott kapus bátyjával, Palotai Jánossal és Pálffy Antallal elhagyta az országot. Az NSZK-ban élt, a Freiburg csapatában játszott és a Siemens cégnél dolgozott. 1958-ban tért haza. 1959-től szerepelhetett újra a győri együttesben, ahol 1967-ig volt a csapat tagja.

Az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat tagja volt. Sorozatban háromszor nyert Magyar Népköztársasági Kupát a Győrrel: 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben. 1965-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjében az Benfica ellen kieső csapat tagja volt. 1955 és 1967 között összesen 171 bajnoki mérkőzésen 45 gólt szerzett.

1967-ben a Magyar Népköztársaság Kupa-döntőn megsérült ezért a játékos pályafutását be kellett fejeznie.

Az olimpiai válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1964-es tokiói olimpián a magyar csapat kapitányaként lett olimpiai bajnok, de a döntőn sérülés miatt nem vehetett részt. Aranyérmet a hazai szurkolóktól kapott. Az olimpiai válogatottban 15 mérkőzésen 2 gólt szerzett. A B-válogatottban 8 alkalommal játszott és 1 gólt szerzett.

Labdarúgó-játékvezetőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palotai Károly
Személyes adatok
Beszélt nyelvek német, orosz, angol
Egyéb foglalkozás Sportvezető
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz
19691983 NB I. Játékvezető
Nemzetközi szereplés
Évek Konföderáció Státusz
19701983 FIFA-kerettag Játékvezető

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékvezetőként talán még eredményesebb életpályát mondhat magáénak, mint labdarúgóként. Már játékosként, 1959-ben levizsgázott a szabályokból és labdarúgó pályafutását befejezve 1967-től megyei szintű labdarúgó osztályokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. 1969-ben NB II-es játékvezető lett, majd 1970-ben mutatkozott be az NB I-ben. Az aktív nemzeti játékvezetést 1983-ban fejezte be. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1973/1974-es bajnoki idényben Petri Sándor társaságában 17 találkozót, az 1978/1979-esben 22 mérkőzést, az 1982/1983-asban 18 összecsapást vezethetett. 1970-1983 között 215 élvonalbeli mérkőzést vezetett és ezzel az örök ranglistán Bede Ferenc valamint Puhl Sándor mögött a harmadik legtöbbet foglalkoztatott magyar játékvezető.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1970. október 11. Rohonci úti stadion, Szombathely első NB I-es mérkőzése Szombathelyi HaladásSalgótarjáni BTC 1 : 2
1971. február 3. Rohonci úti stadion, Szombathely utolsó NB I-es mérkőzése Szombathelyi Haladás–MTK 1 : 1

Palotai Károly unikum a világ legjobb bírói között. Senkinek sincs olyan gazdag játékos pályafutása mint neki. Senki sem volt olimpiai bajnok, senki nem nyert bajnoki címet, senki nem szerepelt a BEK elődöntőjében. Palotai az egyetlen, aki játékosként és játékvezetőként is részt vett a BL-ben, illetve még annak elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Egy időben ő volt Európa legjobban foglalkoztatott FIFA-játékvezetője. Véleménye a játékvezetői sikerről: A világbajnoki döntő vezetése a játékvezető karrierjének csúcsa. Ez a bíró halhatatlansága, hiszen neve fennmarad az idők végezetéig. A sport szaksajtó értékelése szerint az egyik, sporttörténeti besorolás szerint a "második nagy" magyar játékvezető. Az első Zsolt István, a harmadik Puhl Sándor. A "nagyok" közül egyedül Puhlnak adatott meg a világbajnoki döntő vezetése.[2]

Nemzeti kupamérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetett Kupa-döntők száma: 1.

Magyar Népköztársasági Kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1974. május 1. Népstadion, Budapest döntő FerencvárosKomlói Bányász SK 3 : 1 10 000

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) felterjesztésére lett Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezető, 1970-1983 között - 143 nemzetközi mérkőzést vezetett, ebből 27 válogatott találkozót. Az 1970-es és 1980-as évek egyik világhírű labdarúgója és játékvezető sportembere. A vezetett kupamérkőzések nemzetközi örök ranglistáján 45 találkozó irányításával, a 25. helyet foglalja el. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 3. helyet foglalja el 13 találkozó szolgálatával. 1983-ban a CsehszlovákiaRománia Európa-bajnoki selejtező mérkőzéssel búcsúzott a nemzetközi porondtól.

Labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három világbajnoki döntőhöz vezető úton Németországba a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokságra és Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra valamint Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Az NSZK-ban egy csoportmérkőzést vezetett és a döntőn - Hollandia–NSZK (1:2) - negyedik játékvezető lehetett. A FIFA ezen a tornán alkalmazta először a negyedik játékvezető feladatkört. Az angol John Keith Taylor tartalékja volt. Argentínában a második csoporttalálkozón, az Argentína-Brazília összecsapáson pazar teljesítményt nyújtva sárga kártya nélkül hozta le a találkozót. Spanyolországban partjelző volt a nyitómérkőzésen, az Argentína-Belgium (0:1) csoportmérkőzésen. Az előzetes tervek szerint ő vezette volna a nyitó mérkőzést, de a hazaiak sportpolitikájának (a sporttörténelemben többször is sikeresek voltak sajátos igényeikkel) köszönhetően csak lengetett. Előzőleg egy kupamérkőzésen a Real Madridból a magyar sportember kiállított három játékost és ezt nehezményezte a hazai sportvezetés. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 4 + 8 (partjelző). Világbajnokságon a döntőben ő volt az első negyedik játékvezető: 1.

1974-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Világbajnoki mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1974. június 15. Niedersachsenstadion, Hannover csoportmérkőzés (3. csoport) Hollandia–Uruguay 0 : 2 55 000
1978-as labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1976. október 10. Ramón Sánchez Pizjuán Stadion, Sevilla előselejtező (8. csoport) SpanyolországJugoszlávia 1 : 0 19 217
1977. november 16. Wembley Stadion, London előselejtező (2. csoport) Anglia–Olaszország 2 : 0 92 500
Világbajnoki mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1978. június 3. José Amalfitani Stadion, Buenos Aires csoportmérkőzés (3. csoport) Ausztria–Spanyolország 2 : 1 49 000
1978. június 18. Városi Stadion, Rosario második kör (B. csoport) ArgentínaBrazília 0 : 0 46 000
1982-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1981. szeptember 9. Heysel Stadion, Brüsszel előselejtező (2. csoport) BelgiumFranciaország 2 : 0 52 525
Világbajnoki mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1982. június 28. Vicente Calderon Stadion, Madrid csoportmérkőzés (D. csoport) Ausztria–Franciaország 1 : 0 37 000

Labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra, Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, valamint Franciaországba a VII., az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta.

1976-os labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1975. október 15. Olimpiai Stadion, Amszterdam előselejtező (5. csoport) HollandiaLengyelország 3 : 0 56 030
1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1978. szeptember 1. Princes Park Stadion, Párizs előselejtező (5. csoport) Franciaország–Svédország 2 : 2 44 703
1979. október 17. Hampden Park Stadion, Glasgow előselejtező (2. csoport) Skócia–Ausztria 1 : 1 67 895
Európa-bajnoki mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1980. június 12. Giuseppe Meazza San Sir Stadion, Milánó csoportmérkőzés (B. csoport) Olaszország–Spanyolország 0 : 0 46 816
1984-es labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1983. november 16. Volksparkstadion, Hamburg előselejtező (6. csoport) Észak-ÍrországNSZK 0 : 1 61 418
1983. november 30. Tehelne pole Stadion, Pozsony előselejtező (5. csoport) CsehszlovákiaRománia 1 : 1 46, 002

Olimpiai játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kettő alkalommal Német Szövetségi Köztársaságba a XX., az 1972. évi nyári olimpiai játékok, majd Kanadába az 1976. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó torna döntőjén a FIFA JB bírói szolgálattal bízta meg. Münchenben az egyik legkiemelkedőbben foglalkoztatott bíró volt, öt találkozón kapott szakmai feladatot. Olimpián vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 6 (partbíró).

1972. évi nyári olimpiai játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1972. augusztus 31. Városi Stadion, Ingolstadt csoportmérkőzés (A. csoport) MarokkóMalajzia 6 : 0 2 500
1976. évi nyári olimpiai játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1976. július 25. Varsity Stadion, Toronto egyik negyeddöntő Brazília–Izrael 4 : 1 18 601
Brit Bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották meg.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1976. május 15. Hampden Par Stadion, Glasgow csoportmérkőzés SkóciaAnglia 2 : 1
1977. június 4. Wembley Stadion, London csoportmérkőzés Anglia–Skócia 1 : 2
Nemzetközi kupamérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottsága kiemelkedő szakmai felkészültségének elismeréseként öt alkalommal bízta meg az UEFA által szervezett kupatorna döntőjének koordinálásával. Játékvezetőként több mint tizenöt BEK-mérkőzést vezetett.

Vezetett Kupa-döntők száma: 5.

Bajnokcsapatok Európa-kupája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1976. május 12. Hampden Park Stadion, Glasgow döntő FC Bayern MünchenSaint-Étienne 1 : 0 54 864
1981. május 27. Princes Park Stadion, Párizs döntő LiverpoolReal Madrid CF 1 : 0 48 360
UEFA-kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1975. május 7. Rheinstadion, Düsseldorf döntő első találkozó Borussia MönchengladbachFC Twente 0 : 0 42 000
Kupagyőztesek Európa-kupája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1979. május 16. St. Jakob-Stadion, Bázel döntő FC BarcelonaFortuna Düsseldorf 4 : 3 58 500
UEFA-szuperkupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Szuperkupát évente rendezik meg a BEK és a KEK tornasorozat győztese között.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Partbírók
1978. december 4. Emile Versé Stadion, Brüsszel döntő első találkozó RSC Anderlecht–Liverpool 1 : 1 Tompa István/Győri László

Sportvezetőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971-1995 között a Győr-Sopron megyei Sportigazgatóság helyettes vezetője. 1985-ben a FIFA oktatási paneljében dolgozott instruktorként és játékvezető-ellenőrként 1997-ig. Szintén 1985-ben az UEFA játékvezető-ellenőre is lett, ahol 2005-ig dolgozott. 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság tagja volt. 1983 és 1985 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként is működött. 1990-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották, mely posztot 1998-ig viselt. 1990-től az MLSZ JT elnökhelyettese, majd a JB alelnöke. 1993 és 1996 között a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja volt. 1971 és 1990 között a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportigazgatóság helyettese vezetője volt. 1990-1998 között a Győr-Moson-Sopron megyei LSZ elnöke. 1985 és 2005 között a FIFA, az UEFA és az MLSZ JB ellenőre. 1990 és 2006 között az MLSZ JT elnökhelyettese, a JB alelnöke.

A Győr-Moson-Sopron megyei labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottsága új elemmel kívánja megújítani a bírók értékelését és elismerését, ezért megalapította A megye játékvezetéséért életműdíjat. 2009-ben megyei labdarúgó-játékvezetők hagyományos évadzáró-évadnyitó farsangi bálján Palotai Károly, egykori kiváló FIFA-játékvezető kapta meg ezt a megtisztelő elismerést.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palotai, az első magyar sztárbíró címmel könyv jelent meg az olimpiai bajnok labdarúgóról és világhírű játékvezetőről. A szerző Papp Győző, a Kisalföld sportrovatának vezetője.

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1964, Tokió
labdarúgás

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
  1963. május 4. Budapest  Svédország 4 – 0 olimpiai selejtező Gól
  1963. december 3. Dakar  Szenegál 8 – 3 barátságos (olimpiai) becserélve
  1963. december 5. Abidjan  Elefántcsontpart 4 – 1 barátságos (olimpiai) becserélve
  1963. december 8. Lomé  Togo 3 – 2 barátságos (olimpiai)
  1963. december 15. Accra  Ghána 2 – 1 barátságos (olimpiai)
  1964. április 29. Palma de Mallorca  Spanyolország 2 – 1 olimpiai selejtező
  1964. május 6. Budapest  Spanyolország 3 – 0 olimpiai selejtező
  1964. október 11. Tokió (JPN)  Marokkó 6 – 0 olimpiai B csoport
  1964. október 15. Tokió (JPN)  Jugoszlávia 6 – 5 olimpiai B csoport
  1964. október 18. Jokohama (JPN)  Románia 2 – 0 olimpiai negyeddöntő
  1964. október 20. Tokió (JPN)  Egyiptom 6 – 0 olimpiai elődöntő

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Kupadöntők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Concetto Lo Bello

UEFA-kupa döntő
1974–1975

Utódja:
Paul Schiller

Elődje:
Ulf Eriksson

UEFA-szuperkupa döntő
1978

Utódja:
Nicolae Rainea

Elődje:
Heinz Aldinger

KEK döntő
1978–1979

Utódja:
Vojtěch Christov

Kupamérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Manuel Mejuto González (45)

UEFA kupamérkőzések száma
1955–2007 (45)

Utódja:
Kurt Tschenscher (45)

Elődje:
Somlai Lajos

Magyar labdarúgókupa döntő
1973–1974

Utódja:
Ismeretlen

Élvonalbeli mérkőzéseinek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Győri László/213

NB. I-es vezetési örökranglistán
1983/215

Utódja:
Puhl Sándor/225

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikona szerint Priskin néven született. Ugyanakkor Papp Győző: Palotai, az első magyar sztárbíró című könyvben így nyilatkozik: A győri barátaim néha azzal cukkolnak: engem nem Palotainak kereszteltek. Nos, ebből annyi igaz, az apám, aki tűzoltóként szolgált Békéscsabán, a harmincas években magyarosított Priskinről Palotaira, én viszont már ezen a néven születtem.
  2. Kassai Viktor bízik benne, nem tört ketté a karrierje (magyar nyelven). nb1.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  3. Palotai Károly Győr-Sopron megye legjobb sportolója. Népsport, (1963. dec. 23.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]