John Keith Taylor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Keith Taylor
Személyes adatok
Teljes név John Keith ("Jack") Taylor
Születési dátum 1930. május 21.
Születési hely WolwerhamptonAnglia
Halálozási dátum 2012. július 27. (82 évesen)
Halálozási hely Shropshire, Anglia
Beszélt nyelvek angol
Egyéb foglalkozás Hentesmester
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz
19471977. I. Liga játékvezető
Nemzetközi szereplés
Évek Konföderáció Státusz
19621977. FIFA-tag játékvezető

John Keith Taylor (Wolverhampton, 1930. május 21.Shropshire, 2012. július 27.) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető.. Teljes neve: John Keith („Jack”) Taylor. Egyéb foglalkozása hentesmester.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgóként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermek éveiben, lakóhelyének sajátosságai miatt sokat úszott és lovagolt. Ifjúsági játékosként a Wolwerhampton Town Boys iskola-csapatban játszott. 17 évesen egy alkalommal vitába keveredett Thomas Hardy játékvezetővel, ami gyökeresen megváltoztatta életét.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy mérkőzésen reklamált a játékvezető ítélete ellen, amikor a sértett azt javasolta, hogy egy kicsit tanulmányozni kellene a szabálykönyvet, és akkor a vélt sérelem kérdése is tisztázott lenne.[forrás?] Játékvezetői vizsgát 1947-ben tette le, alig egy év alatt ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára 1948-ban országa legmagasabb bajnokságának játékvezetői keretébe került. Ítéletei láttán gyakran mondogatták: Csak azért hiszem el, mert Taylor ott állt a közelben.[forrás?] Véleménye a játékvezetésről: Keserves sors a mienk. Ha valamit jól csinálsz, senki sem veszi észre. Ha valamit elrontasz, soha nem felejtik el.[forrás?] 30 éves játékvezetői pályafutása alatt 1000 mérkőzést vezetett. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1977-ben búcsúzott el. Első ligás mérkőzéseinek száma: 122.

Nemzeti kupamérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetett Kupa-döntők száma: 2.

Ír Kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai felkészültségének elismeréseként 1949-ben az Ír Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága, alig két éves élvonalbeli működése után felkérte a döntő találkozó levezetésére.

FA Kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1966. május 7. Wembley Stadion, London döntő Everton FCSheffield Wednesday 3 : 2 100 000

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) (JB) felterjesztésére 1962. január 1-jén lett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nemzetközi játékvezetői karának tagja. Szinte sorozatban vezette a jelentős nemzetközi találkozókat Európában. 1964-ben a Brazil Labdarúgó-szövetség meghívására a Maracana stadionban, közel kettőszáz-ezer néző előtt vezette a Dél-Amerikai bajnokságért folyó BrazíliaArgentína örökrangadót. 1970-ben a Brazil Labdarúgó-szövetség meghívására több mérkőzést vezetett a mini-világbajnokságon. 15 éves nemzetközi pályafutása alatt több mint 100 nemzetek közötti válogatott- és klubtalálkozót vezetett, mintegy 60 országban. Az angol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 3. helyet foglalja el 15 találkozó szolgálatával. Miután Európában 1974. december 31-én visszavonult az aktív játékvezetéstől, Brazíliába ment profi játékvezetőnek, ahol még kettő évig vezetett bajnoki mérkőzéseket. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1977-ben vonult vissza. Válogatott mérkőzéseinek száma: 47.

Világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy labdarúgó világbajnoki döntőhöz vezető úton Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra, Mexikóba a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra, Németországba a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokságra, illetve Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetői feladatokkal bízta meg. Az első világbajnokságán a FIFA JB megismertette a nemzetközi labdarúgó világgal. Két mérkőzésen, partbíróként szerepelhetett. Mexikói világtorna előtt 1970-ben a Brazil Labdarúgó-szövetség meghívására több mérkőzést vezetett a "mini-világbajnokságon". 1970-ben az NSZK–Hollandia döntőn először alkalmazták a tartalék játékvezető szerepkört, első alkalommal ezt a pozíciót Palotai Károly töltötte be. Taylor a világbajnoki döntő előtti gondolataira ezzel a szavakkal nyugtázta: "Bármi történjen, ezt már senki sem veheti el tőled. Te csak a tőled telhető legjobbat nyújthatod, és ha ez kevés, annyi baj legyen, hiszen befutottál!" A mérkőzésen történelmi pillanataként, ő volt az első játékvezető, aki a döntő mérkőzésen büntetőt, kettő büntetőt is ítélt. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 4 + 7 (partbíró).

1970-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1969. április 16. Központi Stadion, Lisszabon előselejtező (1. csoport) PortugáliaSvájc 0 : 2 9 324
1970. június 3. La Bombonera Stadion, Toluca előselejtező (4. csoport) OlaszországSvédország 1 : 0 14 000
1974-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1973. október 13. Luz Stadion, Lisszabon előselejtező (6. csoport) Portugália–Bulgária 2 : 2 13 000
1974. június 19. Niedersachsen Stadion, Hannover selejtező (4. csoport) Bulgária–Uruguay 1 : 1 13 000
1974. június 3. Park Stadion, Gelsenkirchen középdöntő ArgentínaNDK 1 : 1 54 000
1974. július 7. Olimpiai Stadion, München döntő NSZKHollandia 2 : 1 80 000
1978-as labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1977. május 18. Dinamo Stadion, Tbiliszi előselejtező (9. csoport) Szovjetunió–Magyarország 2 : 0 75 000
Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Spanyolországba a II., az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, Olaszországba a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, valamint Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta.

1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1963. szeptember 18. Idrottsplats Stadion, Malmö előselejtező SvédországJugoszlávia 3 : 2 20 744
1968-as labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1966. november 11. Roi Baudouin Stadion, Brüsszel előselejtező (7. csoport) BelgiumFranciaország 2 : 1 44 040
1966. november 16. Hampden Park Stadion, Glasgow előselejtező (8. csoport) SkóciaÉszak-Írország 2 : 1 45 281
1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1971. október 16. Partizán Stadion, Belgrád előselejtező (7. csoport) Jugoszlávia–NDK 0 : 3 30 000
1971. november 10. Marcel Saupin Stadion, Nantes előselejtező (2. csoport) Franciaország–Bulgária 2 : 1 9 405
1972. február 16. Boothferry Park Stadion, Hull előselejtező (4. csoport) Észak-Írország–Spanyolország 1 : 1 19 925
1976-os labdarúgó-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1975. április 2. Prater Stadion, Bécs előselejtező (2. csoport) AusztriaMagyarország 1 : 1 65 674
1976. április 24. Vicente Calderón Stadion, Madrid negyeddöntő Spanyolország–NSZK 1 : 1 63 000

Nemzetközi kupamérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetett Kupa-döntők száma: 1.

Bajnokcsapatok Európa-kupája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1971. június 2. Wembley Stadion, London döntő AFC AjaxPAE Panathinaikósz AÓ 2 : 0 90 000

Sportvezetőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1979 – 1983 között Dél-Afrikában és Szaúd-Arábiában a Játékvezető Bizottságok szaktanácsadója, oktatója.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A müncheni világbajnokság után Angliában könyv jelent meg az életéről.
  • 1979-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki.

Magyar vonatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1976. június 12. Népstadion, Budapest 500. válogatott mérkőzés Magyarország–Ausztria 2 – 0 20 000

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John Taylor. World Referee. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  • Jack Taylor. scoreshelf.com. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  • Jack Taylor. zerozerofootball.com. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  • Jack Taylor. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  • John Keith Taylor. eu-football.info. (Hozzáférés: 2013. április 28.)
  • John Keith Taylor. weltfussball.de. (Hozzáférés: 2010. november 29.)

Elődje:
Clements Williams

FA Kupa döntő
1965–1966

Utódja:
Kenneth Dagnall