Czibor Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czibor Zoltán
Személyes adatok
Születési dátum 1929. augusztus 23.
Születési hely Kaposvár, Magyarország
Halálozási dátum 1997. szeptember 1. (68 évesen)
Halálozási hely Győr, Magyarország
Becenév Bolond, Rongylábú
Poszt csatár
Junior klubok
Időszak Klub
19421945 Magyar 1919-1946 Komáromi AC
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19451948 Magyar 1946-1949 Komáromi MÁV
19481950 Magyar 1946-1949 Ferencvárosi TC[1] 070 (33)
19511952 Magyar 1949-1956 Csepeli Vasas
19531956 Magyar 1949-1956 Bp. Honvéd SE
1956 Olaszország AS Roma
19581961 Spanyol 1945-1977 FC Barcelona
19611962 Spanyol 1945-1977 RCD Espanyol
1962 Spanyol 1945-1977 CE Europa
1962 Svájc FC Basel
1962 Ausztria Austria Wien
1963 Kanada Primo Hamilton FC
Válogatottság
19491956 Magyar 1957-2000 Magyarország 043 (17)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
labdarúgás
Világbajnokság
ezüst
1954, Svájc

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23.Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat tagja. Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt.

A Komáromi MÁV-tól a Bp. Honvédig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két bátyjával, Czibor I.-el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr futballistaként mozdonyt vezetett.

1948-ban, a MÁV-nál mozdonyvezetőként dolgozott az akkor nem egészen 19 esztendős Czibor Zoltán. Talán legszebb álmaiban sem gondolta, hogy bő egy éven belül a Ferencváros, valamint a magyar válogatott balszélsője lesz. 1948 májusában a Munka Ünnepén Győrben a BLASZ ifjúsági válogatottja játszott Nyugat ificsapatával. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, Mézes Sándor korábban felfigyelt a rendkívül tehetséges srácra, s meghívta a BLASZ ellen játszó nyugati csapatba. Mézes Sándor a legnagyobb figyelemmel a kis Czibor játékát követte a meccsen, s nem is okozott csalódást a kis mozdonyvezető. Balszélső létére jobb lábbal vezette a labdát, s ez teljesen összezavarta a rá ügyelő védőket, ördöngös cseleivel, kiismerhetetlen mozgásával tűnt ki ezen a mérkőzésen. Mézes úr egyből tudta, igazi kincsre lelt ezen a délutánon. Czibor tíz nappal később már ifjúsági válogatott! Az itt nyújtott játékával felkeltette több élvonalbeli klub figyelmét is. Végül az 1948-49-es bajnokság rajtja előtt a Ferencvároshoz került. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, s összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos előnnyel bajnok lett, s 30 mérkőzésen 140(!) gólt szerzett. Ebből a 140-ből Czibor balszélső létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára lépett, s fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője lett. Az egész idényben nyújtott teljesítménye megkoronázásaként 1949. május 8-án a nagyválogatottban is bemutatkozhatott az Ausztria elleni-6-1-es győzelemmel végződö-rangadón.

1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról, a Kispest a Honvédség csapata lett Honvéd néven, az Újpest a Belügyminisztériumé, az MTK Textilessé alakult át, a Ferencváros már korábban az ÉDOSZ-hoz került. A játékos-igazolásban döntő szerepet kapott a hatalmi tényező, így megerősödött a Honvéd (katonai behívókkal vonták magukhoz a jó játékosokat), az Újpest. A Fradi sorsa is megpecsételődött: először Budai, majd Kocsis lett a Honvéd tagja, Hennit és Deákot az Újpest igazolta le. Czibor, mindig is öntörvényű volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó elől. (a Csepel a munkásosztály csapata volt, így nem mertek hozzányúlni). Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, amikor megkapta a behívóját a hadseregbe. Felkereste az akkor ÁVH vezetőket (érdekkörébe tartozott az akkor már Bástya néven szereplő, volt MTK csapata) és segítséget kért. A Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.

Az Aranycsapat és a Bp. Honvéd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1953-es évadtól kezdve állandó tagja volt a Budapesti Honvédnak és a magyar válogatottnak balszélsői pozícióban. Még a Csepel játékosaként nyert nyert olimpiai bajnokságot (1952, Helsinki), majd már Honvédosként Európa Kupa aranyérmet (1953), VB ezüstérmet (1954, Bern), és a klubcsapattal együtt kétszer magyar bajnokságot is. A magyar bajnokságban, az 1955-ös idényben gólkirály lett Machos Ferenccel.

A magyar válogatott címeres mezét először 1949. május 8-án a MagyarországAusztria 6:1-es mérkőzésen, utoljára pedig szintén Ausztria ellen, itthon, 1956. október 14-én a 2:0-ra végződött mérkőzésen húzta magára, 43 válogatott mérkőzést játszott, 17 gólt szerzett. Tagja volt az angolok elleni Wembley stadioni 6:3-as és a népstadionbeli 7:1-es győzelemmel végződött csapatnak. A Bp. Honvéd színeiben 58 gólt szerzett. 1956-ban a forradalom bukása után nem jött haza.

Emigráció után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1956. november elején a Budapesti Honvéd csapata Bécsbe utazott azért, hogy lekösse az Athletico Bilbaó elleni mérkőzést és további turnékat is szervezhessen. Mérkőztek Párizsban (Racing ellen), Spanyolországban (Bilbao, Barcelona, Sevilla ellen), Brüsszelben (EK visszavágó- Czibor kapusként is szerepelt sérülés miatt) majd illegális túra következett (dél-amerikai turné), melyet az MLSZ nem engedélyezett. A turné befejeztével Sárosi György egykori labdarúgó Czibort Olaszországba invitálta, az AS Rómához le is szerződtette. Ugyanekkor lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, Olaszországban pedig megtiltották a külföldi játékosok leigazolását, így, bár már elfoglalta az AS Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, az AS Róma felbontotta a szerződést., felszólították, hogy a lakást hagyja el. Olaszországban több klubot felkeresett, de a rendelkezések miatt Olaszországban nem szerződtethették. Ez idő alatt Kubala László (a Fradiban kezdte pályafutását, Kocsis Sándor volt az utóda) sietett segítségére, kifizette adósságait és vállalta költségeit. Kubala akkor a Barcelona csapatában futballozott, Barcelonába invitálta Czibort. A Barcelona négymillió pesetáért (100 ezer dollárt) leszerződtette három évre Czibor Zoltánt

Ekkor kezdődött el barcelonai pályafutása, 1959-ben a Barcelona hat év után megszerezte a spanyol bajnokságot, 1958-ban és 1960-ban megnyerték a Vásárvárosok Kupáját-t, 1961-ben pedig az Európa kupa döntőjében szerepeltek. Az akkor lapok szerint Európa legjobb csatársorával rendelkeztek: Kubala László, Kocsis Sándor, Evaristo, Luis Suarez, Czibor Zoltán. (S a kispadon ott ült az 1956-ban emigráló Szalay Tibor). Furcsa egybeesése a sorsnak, hogy a Barcelonával a Benfica ellen szinte megismétlődött a történelem: ugyanabban a stadionban (Bern, Wankdorf stadion) volt a mérkőzés, mint az Aranycsapat VB döntőjének elvesztésekor, itt is vezettek, de elveszítették a mérkőzést, mint 1954-ben az Aranycsapat Ez pedig meghatározta Czibor további pályafutását is, hiszen lejárt a szerződése, a Barcelona Czibor szerződését nem hosszabbította meg. Az Espanolhoz igazolt le egy évre, majd gyakorlatilag abbahagyta a játékot, csak rövid időre szegődött el csapatokhoz (egy svájci csapathoz edző-játékosnak, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienhez, egy kanadai csapathoz, amikor élménybeszámolón járt kinn élő magyaroknál.) Neki nem adatott meg, mint Puskásnak és Kocsisnak: a búcsúmérkőzés sem. Fia, Zoltán sem örökölhette mezét, mert hatéves korában a házban, ahol laktak, beszorult a liftben (amelynek nem volt ajtaja), onnan tűzoltók vették ki, és egyik lábát amputálni kellett.

Barcelonában telepedett le, megnyitotta a Kék Duna nevű kocsmáját, fiával vezette, gyakorlatilag ebben élt. 1966-ban elvált a feleségétől, anyagi ügyekben sok vitája volt feleségével, gyerekeivel, elhidegült kapcsolatuk, majd eladta a Kék Duna kávéházát is.

1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. Megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt.

1995-ben megkapta a a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét. Komáromban emlékszobát rendeztek be emlékére.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1949. május 8. Újpest  Ausztria 6 – 1 Európa-kupa
2. 1949. június 19. Stockholm  Svédország 2 – 2 barátságos
3. 1949. július 10. Debrecen  Lengyelország 8 – 2 barátságos
4. 1950. október 29. Budapest  Ausztria 4 – 3 barátságos
5. 1950. november 12. Szófia  Bulgária 1 – 1 barátságos
6. 1951. május 27. Budapest  Lengyelország 6 – 0 barátságos Gól : 82' 82'
7. 1951. október 14. Vítkovice  Csehszlovákia 2 – 1 barátságos lecserélve 46'
8. 1951. november 18. Budapest  Finnország 8 – 0 barátságos Gól : 54' 54'
9. 1952. május 18. Budapest  NDK 5 – 0 barátságos lecserélve 46'
10. 1952. május 27. Moszkva Szovjetunió Moszkva-válogatott 1 – 2 barátságos
11. 1952. június 15. Varsó  Lengyelország 5 – 1 barátságos
12. 1952. június 22. Helsinki  Finnország 6 – 1 barátságos lecserélve 46'
13. 1952. július 15. Turku (FIN)  Románia 2 – 1 olimpiai selejtező Gól : 22' 22'
14. 1952. július 24. Kotka (FIN)  Törökország 7 – 1 olimpiai negyeddöntő
15. 1952. július 28. Helsinki (FIN)  Svédország 6 – 0 olimpiai elődöntő
16. 1952. augusztus 2. Helsinki (FIN)  Jugoszlávia 2 – 0 olimpiai döntő Gól : 88' 88'
17. 1952. szeptember 20. Bern  Svájc 4 – 2 Európa-kupa
18. 1952. október 19. Budapest  Csehszlovákia 5 – 0 barátságos
19. 1953. április 26. Budapest  Ausztria 1 – 1 barátságos Gól : 45' 45'
20. 1953. május 17. Róma  Olaszország 3 – 0 Európa-kupa
21. 1953. július 5. Stockholm  Svédország 4 – 2 barátságos
22. 1953. november 15. Budapest  Svédország 2 – 2 barátságos Gól : 78' 78'
23. 1953. november 25. London  Anglia 6 – 3 barátságos
24. 1954. február 12. Kairó  Egyiptom 3 – 0 barátságos lecserélve 46'
25. 1954. április 11. Bécs  Ausztria 1 – 0 barátságos
26. 1954. május 23. Budapest  Anglia 7 – 1 barátságos
27. 1954. június 17. Zürich (SUI)  Dél-Korea 9 – 0 vb-mérkőzés Gól : 58' 58'
28. 1954. június 20. Bázel (SUI)  NSZK 8 – 3 vb-mérkőzés
29. 1954. június 27. Bern (SUI)  Brazília 4 – 2 vb-negyeddöntő
30. 1954. június 30. Lausanne (SUI)  Uruguay 4 – 2 vb-elődöntő Gól : 14' 14'
31. 1954. július 4. Bern (SUI)  NSZK 2 – 3 vb-döntő Gól : 9' 9'
32. 1954. október 24. Budapest  Csehszlovákia 4 – 1 barátságos becserélve 76'
33. 1954. november 14. Budapest  Ausztria 4 – 1 barátságos Gól : 9' 9' lecserélve 34'
34. 1955. szeptember 25. Budapest  Szovjetunió 1 – 1 barátságos
35. 1955. október 2. Prága  Csehszlovákia 3 – 1 Európa-kupa Gól : 69' 69'
36. 1955. október 16. Budapest  Ausztria 6 – 1 Európa-kupa Gól : 65' 65' Gól : 82' 82'
37. 1955. november 13. Budapest  Svédország 4 – 2 barátságos Gól : 14' 14' Gól : 60' 60'
38. 1955. november 27. Budapest  Olaszország 2 – 0 Európa-kupa
39. 1956. február 19. Isztambul  Törökország 1 – 3 barátságos
40. 1956. szeptember 16. Belgrád  Jugoszlávia 3 – 1 Európa-kupa Gól : 5' 5'
41. 1956. szeptember 23. Moszkva  Szovjetunió 1 – 0 barátságos Gól : 16' 16'
42. 1956. október 7. Párizs  Franciaország 2 – 1 barátságos
43. 1956. október 14. Bécs  Ausztria 2 – 0 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Ferencváros neve 1949–50-ben ÉDOSZ SE volt
  2. http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-szemelyi-hirek-207252.html
  3. http://index.hu/belfold/budapest/2014/04/30/ok_budapest_uj_diszpolgarai/
  4. Egy magyar példakép. kapos.hu, 2011. július 19. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  5. Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  6. Útjára indult az Aranycsapat-mozdony. MÁV Zrt., 2011. november 25. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]