Czibor Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czibor Zoltán
Személyes adatok
Születési dátum 1929. augusztus 23.
Születési hely Kaposvár, Magyarország
Halálozási dátum 1997. szeptember 1. (68 évesen)
Halálozási hely Győr, Magyarország
Becenév Bolond, Rongylábú
Poszt csatár
Junior klubok
Időszak Klub
19421945 Magyar 1919-1946 Komáromi AC
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19451948 Magyar 1946-1949 Komáromi MÁV
19481950 Magyar 1946-1949 Ferencvárosi TC[1] 070 (33)
19511952 Magyar 1949-1956 Csepeli Vasas
19531956 Magyar 1949-1956 Bp. Honvéd SE
1956 Olaszország AS Roma
19581961 Spanyol 1945-1977 FC Barcelona
19611962 Spanyol 1945-1977 RCD Espanyol
1962 Spanyol 1945-1977 CE Europa
1962 Svájc FC Basel
1962 Ausztria Austria Wien
1963 Kanada 1921-1957 Primo Hamilton FC
Válogatottság
19491956 Magyar 1949-1956 Magyarország 043 (17)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
labdarúgás
Világbajnokság
ezüst
1954, Svájc

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23.Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja. Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt.

A Komáromi MÁV-tól a Bp. Honvédig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két bátyjával, Czibor I.-el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr futballistaként mozdonyt vezetett.

1948-ban, a MÁV-nál mozdonyvezetőként dolgozott az akkor nem egészen 19 esztendős Czibor Zoltán. Talán legszebb álmaiban sem gondolta, hogy bő egy éven belül a Ferencváros, valamint a magyar válogatott balszélsője lesz. 1948 májusában a Munka Ünnepén Győrben a BLASZ ifjúsági válogatottja játszott Nyugat ificsapatával. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, Mézes Sándor korábban felfigyelt a rendkívül tehetséges srácra, s meghívta a BLASZ ellen játszó nyugati csapatba. Mézes Sándor a legnagyobb figyelemmel a kis Czibor játékát követte a meccsen, s nem is okozott csalódást a kis mozdonyvezető. Balszélső létére jobb lábbal vezette a labdát, s ez teljesen összezavarta a rá ügyelő védőket, ördöngös cseleivel, kiismerhetetlen mozgásával tűnt ki ezen a mérkőzésen. Mézes úr egyből tudta, igazi kincsre lelt ezen a délutánon. Czibor tíz nappal később már ifjúsági válogatott! Az itt nyújtott játékával felkeltette több élvonalbeli klub figyelmét is. Végül az 1948-49-es bajnokság rajtja előtt a Ferencvároshoz került. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, s összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos előnnyel bajnok lett, s 30 mérkőzésen 140(!) gólt szerzett. Ebből a 140-ből Czibor balszélső létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára lépett, s fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője lett. Az egész idényben nyújtott teljesítménye megkoronázásaként 1949. május 8-án a nagyválogatottban is bemutatkozhatott az Ausztria elleni-6-1-es győzelemmel végződö-rangadón.

1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról, a Kispest a Honvédség csapata lett Honvéd néven, az Újpest a Belügyminisztériumé, az MTK Textilessé alakult át, a Ferencváros már korábban az ÉDOSZ-hoz került. A játékos-igazolásban döntő szerepet kapott a hatalmi tényező, így megerősödött a Honvéd (katonai behívókkal vonták magukhoz a jó játékosokat), az Újpest. A Fradi sorsa is megpecsételődött: először Budai, majd Kocsis lett a Honvéd tagja, Hennit és Deákot az Újpest igazolta le. Czibor, mindig is öntörvényű volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó elől. (a Csepel a munkásosztály csapata volt, így nem mertek hozzányúlni). Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, amikor megkapta a behívóját a hadseregbe. Felkereste az akkor ÁVH vezetőket (érdekkörébe tartozott az akkor már Bástya néven szereplő, volt MTK csapata) és segítséget kért. A Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.

Az Aranycsapat és a Bp. Honvéd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1953-es évadtól kezdve állandó tagja volt a Budapesti Honvédnak és a magyar válogatottnak balszélsői pozícióban. Még a Csepel játékosaként nyert olimpiai bajnokságot (1952, Helsinki), majd már Honvédosként Európa Kupa aranyérmet (1953), VB ezüstérmet (1954, Bern), és a klubcsapattal együtt kétszer magyar bajnokságot is. A magyar bajnokságban, az 1955-ös idényben gólkirály lett Machos Ferenccel.

A magyar válogatott címeres mezét először 1949. május 8-án a MagyarországAusztria 6:1-es mérkőzésen, utoljára pedig szintén Ausztria ellen, itthon, 1956. október 14-én a 2:0-ra végződött mérkőzésen húzta magára, 43 válogatott mérkőzést játszott, 17 gólt szerzett. Tagja volt az angolok elleni Wembley stadioni 6:3-as és a népstadionbeli 7:1-es győzelemmel végződött csapatnak. A Bp. Honvéd színeiben 58 gólt szerzett. 1956-ban a forradalom bukása után nem jött haza.

Emigráció után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1956. november elején a Budapesti Honvéd csapata Bécsbe utazott azért, hogy lekösse az Athletic Bilbao elleni mérkőzést és további turnékat is szervezhessen. Mérkőztek Párizsban (Racing ellen), Spanyolországban (Bilbao, Barcelona, Sevilla ellen), Brüsszelben (EK visszavágó- Czibor kapusként is szerepelt sérülés miatt) majd illegális túra következett (dél-amerikai turné), melyet az MLSZ nem engedélyezett.

A turné befejeztével Sárosi György egykori labdarúgó Czibort Olaszországba invitálta, az AS Rómához le is szerződtette. Ugyanekkor lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, Olaszországban pedig megtiltották a külföldi játékosok leigazolását, így, bár már elfoglalta az AS Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, a klub felbontotta a szerződést és felszólították, hogy hagyja el a lakást. Olaszországban több klubot felkeresett, de a rendelkezések miatt Olaszországban nem szerződtethették. Ez idő alatt Kubala László (a Fradiban kezdte pályafutását, Kocsis Sándor volt az utóda) sietett segítségére, kifizette adósságait és vállalta költségeit. Kubala akkor a Barcelona csapatában futballozott, Barcelonába invitálta Czibort. A Barcelona négymillió pesetáért (100 ezer dollárért) leszerződtette három évre Czibor Zoltánt

Ekkor kezdődött el barcelonai pályafutása, 1959-ben a Barcelona hat év után megnyerte a spanyol bajnokságot, 1958-ban és 1960-ban pedig a Vásárvárosok Kupáját gyűjtötték be, 1961-ben pedig az Európa Kupa döntőjében szerepeltek. Az akkori lapok szerint Európa legjobb csatársorával rendelkeztek: Kubala László, Kocsis Sándor, Evaristo, Luis Suarez, Czibor Zoltán. (S a kispadon ott ült az 1956-ban emigráló Szalay Tibor).

Furcsa egybeesése a sorsnak, hogy a Barcelonával a Benfica ellen szinte megismétlődött a történelem: ugyanabban a stadionban (Bern, Wankdorf stadion) volt a mérkőzés, mint az Aranycsapat VB döntőjének elvesztésekor, itt is vezettek, de elveszítették a mérkőzést, mint 1954-ben az Aranycsapat. Ez pedig meghatározta Czibor további pályafutását is, hiszen lejárt a szerződése, a Barcelona Czibor szerződését nem hosszabbította meg. Az Espanolhoz igazolt le egy évre, majd gyakorlatilag abbahagyta a játékot, csak rövid időre szegődött el csapatokhoz (egy svájci csapathoz edző-játékosnak, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienhez, egy kanadai csapathoz, amikor élménybeszámolón járt kinn élő magyaroknál.) Neki nem adatott meg, mint Puskásnak és Kocsisnak: a búcsúmérkőzés sem. Fia, Zoltán sem örökölhette mezét, mert hatéves korában a házban, ahol laktak, beszorult a liftbe (amelynek nem volt ajtaja), onnan tűzoltók vették ki, és egyik lábát amputálni kellett.

Barcelonában telepedett le, megnyitotta a Kék Duna nevű kocsmáját, fiával vezette, gyakorlatilag ebből élt. 1966-ban elvált a feleségétől, anyagi ügyekben sok vitája volt feleségével, gyerekeivel, elhidegült kapcsolatuk, majd eladta a Kék Dunát is. 1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. Megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt.

1995-ben megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét. Komáromban emlékszobát rendeztek be emlékére.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1949. május 8. Újpest, Megyeri úti stadion Magyarország  6 – 1  Ausztria Európa-kupa -
2. 1949. június 19. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország  2 – 2  Magyarország barátságos -
3. 1949. július 10. Debrecen, Nagyerdei stadion Magyarország  8 – 2  Lengyelország barátságos -
4. 1950. október 29. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország  4 – 3  Ausztria barátságos -
5. 1950. november 12. Szófia, Narodna Armija-stadion Bulgária  1 – 1  Magyarország barátságos -
6. 1951. május 27. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország  6 – 0  Lengyelország barátságos 1 Gól : 82' 82'
7. 1951. október 14. Vitkovice Csehszlovákia  1 – 2  Magyarország barátságos - lecserélve 46'
8. 1951. november 18. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország  8 – 0  Finnország barátságos 1 Gól : 54' 54'
9. 1952. május 18. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország  5 – 0  NDK barátságos - lecserélve 46'
10. 1952. május 27. Moszkva, Dinamo-stadion Moszkva-válogatott Szovjetunió 2 – 1  Magyarország barátságos -
11. 1952. június 15. Varsó, CWKS-stadion Lengyelország  1 – 5  Magyarország barátságos -
12. 1952. június 22. Helsinki, Olimpiai Stadion Finnország  1 – 6  Magyarország barátságos - lecserélve 46'
13. 1952. július 15. Turku, Kupittaa stadion (FIN) Románia  1 – 2  Magyarország olimpiai selejtező 1 Gól : 22' 22'
14. 1952. július 24. Kotka, Kotka stadion (FIN) Magyarország  7 – 1  Törökország olimpiai negyeddöntő -
15. 1952. július 28. Helsinki, Olimpiai Stadion (FIN) Magyarország  6 – 0  Svédország olimpiai elődöntő -
16. 1952. augusztus 2. Helsinki, Olimpiai Stadion (FIN) Jugoszlávia  0 – 2  Magyarország olimpiai döntő 1 Gól : 88' 88'
17. 1952. szeptember 20. Bern, Wankdorf Stadion Svájc  2 – 4  Magyarország Európa-kupa -
18. 1952. október 19. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország  5 – 0  Csehszlovákia barátságos -
19. 1953. április 26. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország  1 – 1  Ausztria barátságos 1 Gól : 45' 45'
20. 1953. május 17. Róma, Olimpiai Stadion Olaszország  0 – 3  Magyarország Európa-kupa -
21. 1953. július 5. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország  2 – 4  Magyarország barátságos -
22. 1953. november 15. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 2  Svédország barátságos 1 Gól : 78' 78'
23. 1953. november 25. London, Wembley Stadion Anglia  3 – 6  Magyarország barátságos -
24. 1954. február 12. Kairó Egyiptom  0 – 3  Magyarország barátságos - lecserélve 46'
25. 1954. április 11. Bécs, Práter-stadion Ausztria  0 – 1  Magyarország barátságos -
26. 1954. május 23. Budapest, Népstadion Magyarország  7 – 1  Anglia barátságos -
27. 1954. június 17. Zürich, Hardturm-stadion (SUI) Magyarország  9 – 0  Dél-Korea vb-csoportkör 1 Gól : 58' 58'
28. 1954. június 20. Bázel, St. Jakob stadion (SUI) Magyarország  8 – 3  NSZK vb-csoportkör -
29. 1954. június 27. Bern, Wankdorf Stadion (SUI) Magyarország  4 – 2  Brazília vb-negyeddöntő -
30. 1954. június 30. Lausanne, Olimpiai Stadion (SUI) Magyarország  4 – 2  Uruguay vb-elődöntő 1 Gól : 14' 14'
31. 1954. július 4. Bern, Wankdorf Stadion (SUI) NSZK  3 – 2  Magyarország vb-döntő 1 Gól : 9' 9'
32. 1954. október 24. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 1  Csehszlovákia barátságos - becserélve 76'
33. 1954. november 14. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 1  Ausztria barátságos 1 Gól : 9' 9' lecserélve 34'
34. 1955. szeptember 25. Budapest, Népstadion Magyarország  1 – 1  Szovjetunió barátságos -
35. 1955. október 2. Prága, Strahov-stadion Csehszlovákia  1 – 3  Magyarország Európa-kupa 1 Gól : 69' 69'
36. 1955. október 16. Budapest, Népstadion Magyarország  6 – 1  Ausztria Európa-kupa 2 Gól : 65' 65' Gól : 82' 82'
37. 1955. november 13. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 2  Svédország barátságos 2 Gól : 14' 14' Gól : 60' 60'
38. 1955. november 27. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Olaszország Európa-kupa -
39. 1956. február 19. Isztambul Törökország  3 – 1  Magyarország barátságos -
40. 1956. szeptember 16. Belgrád, JNA-stadion Jugoszlávia  1 – 3  Magyarország Európa-kupa 1 Gól : 5' 5'
41. 1956. szeptember 23. Moszkva, Lenin-stadion Szovjetunió  0 – 1  Magyarország barátságos 1 Gól : 16' 16'
42. 1956. október 7. Párizs, Colombes Stadion Franciaország  1 – 2  Magyarország barátságos -
43. 1956. október 14. Bécs, Práter-stadion Ausztria  0 – 2  Magyarország barátságos -
Összesen 43 mérkőzés 17 gól

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktábla Czibor Zoltán kaposvári szülőházán

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Ferencváros neve 1949–50-ben ÉDOSZ SE volt
  2. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. ápr. 27.) 1–2. o.
  3. Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgócsapat tagjait. Népsport, IX. évf. 246. sz. (1953. dec. 10.) 3. o.
  4. Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. ápr. 29.)
  5. http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-szemelyi-hirek-207252.html
  6. http://index.hu/belfold/budapest/2014/04/30/ok_budapest_uj_diszpolgarai/
  7. Egy magyar példakép. kapos.hu, 2011. július 19. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  8. Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  9. Útjára indult az Aranycsapat-mozdony. MÁV Zrt., 2011. november 25. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]