Rudolf Kreitlein

Rudolf Kreitlein
Személyes adatok
Teljes név	Rudolf Kreitlein
Születési dátum	1919. november 14.
Születési hely	Stuttgart, Németország
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz –1967 I.Liga Játékvezető
Nemzetközi szereplés
Évek Konföderáció Státusz 1962–1967 FIFA-tag Játékvezető

Rudolf Kreitlein (Fürth, 1919. november 14. - Stuttgart, 2012. július 31.) német nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Pályafutása

Labdarúgóként

Fiatal felnőtt koráig aktív labdarúgó játékos volt, majd egy súlyos térdsérülés miatt pályafutásának vége lett.

Labdarúgó-játékvezetőként

Stílusa

Alkalmazott taktikája elősegítette azt a hozzáállást, hogy a játékszabályok és azok szelleméből eredő döntések biztosítsák a játék szolgálatát. Szabályalkalmazása határozott, ítélkezése következetes, játékos párti sportember. Kifogástalan fizikai- és szellemi állapota biztosította, hogy a valósághoz viszonyított taktikája eredményes legyen. Fellépése erélyes, de nem erőszakos, szolgálata nem részrehajló. Szabályszerűen büntette a durvaságot, az alattomos játékot, a túlzott erő alkalmazását illetve a súlyosan sportszerűtlen magatartást.

Nemzeti játékvezetés

1952-ben tett játékvezetői vizsgát, majd különböző labdarúgó bajnokságokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Egyre jelentősebb mérkőzéseket bíznak rá. Ellenőrei, sportvezetői javaslatára lett országa legmagasabb osztályának játékvezetője. 1967-ben, 48 évesen, több, mint 1 000 mérkőzés levezetésével vonult vissza aktív nemzeti játékvezetés szolgálatától.

Nemzetközi játékvezetés

A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) Játékvezető Bizottsága 1962-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést, kupatalálkozón működött közre vezető bíróként. 1967 végével Londonban, az Anglia–Szovjetunió találkozó levezetésével búcsúzott az aktív nemzetközi játékvezetéstől.

Világbajnokság

Anglia volt a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokság döntő mérkőzéseinek házigazdája, amely pályafutásának utolsó nagy eseménye lehetett. Vezethette a Szovjetunió–Olaszország (1:0) csoportmérkőzést és az egyik negyeddöntőt, az Anglia–Argentína (1:0) találkozót. A játékvezető két segítője a két európai játékvezető legenda Gottfried Dienst (Svájc) és Zsolt István voltak. Ezen a mérkőzésen a játékvezető, a durva szabálysértést elkövető, majd vitázó Argentin Antonio Rattín-t kiállította, a játékos nyolc percig nem volt hajlandó elhagyni a játékteret. Közben a nézőtérről leérkező Kenneth Aston - a FIFA rendező bizottságának tagja -, aki kiválóan beszélt spanyolul oldotta fel a kialakult helyzetet. Rattín később ezt a sportszerűtlen magatartást azzal indokolta, hogy nem értette a németül beszélő bírót! Ezzel a bírói ítélettel - a vesztes szempontjából mindig a játékvezető a hibás - magyarázzák Anglia győzelmét. A FIFA elvárásának megfelelően, ha nem működött, akkor partjelzőként segítette valamelyik társát, egy csoportmérkőzésen volt partbíró. Ezeknek a helyzeteknek a megoldására Aston kidolgozta a sárga és a piros lapok alkalmazásának módszerét, amit a játékvezetők Mexikóban rendezett IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokság döntő mérkőzésein alkalmaztak először.

Vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 1 (partjelző)

Nemzetközi kupamérkőzések

Vezetett kupadöntők száma: 1.

UEFA-kupa

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottság felkérésére, szakmai munkájának nemzetközi elismeréseként 1966-ban Brüsszelben, a Heysal-stadionban, a Partizán Zágráb– Real Madrid (1:2) döntő találkozót irányíthatta.

2009-től az UEFA-kupa Európa Liga néven folytatódik, 5 játékvezető tevékenykedik a szabályszerűség biztosítása érdekében. A hagyományos három játékvezető - a játékvezető és kettő asszisztens - kiegészül kettő gólbíróval.

Források

• Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
• Játékvezető - 1965. VI, évfolyam
• Népszabadság - 1966. május 12.