Leo Horn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Horn
Leo Horn.jpg
1964-ben
Személyes adatok
Teljes név Leopold Sylvain "Leo" Horn
Születési dátum 1916. augusztus 29.
Születési hely Sittard Hollandia
Halálozási dátum 1995. szeptember 16. (79 évesen)
Halálozási hely Amstelveen, Hollandia
Egyéb foglalkozás textil nagykereskedő
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz
19471965. I.Liga játékvezető
Nemzetközi szereplés
Évek Konföderáció Státusz
19501965. FIFA-tag játékvezető

Leopold Sylvain "Leo" Horn (Sittard, 1916. augusztus 29.Amstelveen, 1995. szeptember 16.) holland nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Ő vezette az évszázad mérkőzésének titulált Anglia – Magyarország 3 : 6 mérkőzést. Eredeti foglalkozása textil nagykereskedő.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgóként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első csapata serdülő diákként, 19281930 között a szülőhelyén székelő VV Sittard, majd 19301933 között az amszterdami Wilhelmina Vorruit egyesület volt. Kiváló fizikai felkészültsége ellenére nem volt különösebben tehetséges, ráadásul egy térdsérülés az aktív labdarúgó pályafutásának végét jelentette.

Játékvezetés mellett lovas és vadász sporttal foglalkozott, Mydas nevű lovával 98 – közöttük 36 első – díjat nyert. Egy ideig cselgánccsal is foglalkozott, ahol sárga övet szerzett.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1933-ban tett játékvezetői vizsgát Tizenhetedik születésnapján vezette élete első mérkőzését. A szamárlétrán haladva 1938-ban a Királyi Holland Futballszövetség (KNVB) I. osztályú játékvezetője lett. A háború kitörése pályafutásának aktivitását is háttérbe szorította, 1948-ban kapcsolódott be újra a játékvezetésbe. Tekintélyelvű, minden szinten főnök, pályafutása során több esetben tettlegességig – játékosokkal, nézőkkel – fajul egy-egy kritizálása. Ő volt az első játékvezető aki nemzeti- és nemzetközi tevékenysége alkalmával nem mindig öltözött feketébe, többször használta a piros és a zöld felsőt. A szaksajtó, a szakemberek megítélése szerint pályafutásának idején a világ egyik legjobb játékvezetője volt. Szolgálati ideje alatt több mint 1500 mérkőzésen működött közre, ha nem vezetett akkor működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1966-ban vonult vissza.

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Holland Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottság (JB) felterjesztésére 1950. január 1-jén lett hivatalosan Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezető. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Második nemzetközi mérkőzését AngliaBelgium találkozót véletlenül látta Sir Stanley Rous is. Egy játékvezető életében kell lenni véletlennek (szerencsének), ezek a véletlenek nagyon komolyan meghatározzák sportpályafutását.

Hivatalos szereplője lett az 1953-ban az évszázad mérkőzésének, az Anglia – Magyarország válogatott találkozónak. Ennek a mérkőzésnek azért volt nagy jelentősége, mert a kontinensről érkező csapatok 90 éve nem tudták legyőzni az angol válogatottat. Nemzetközi játékvezetőként Európában az egyik legismertebb, legnépszerűbb játékvezető. Egy alkalommal a FIFA JB 3 hónapra felfüggesztette működési jogát, mert egy mérkőzés után összeverekedett a nézőkkel.

A holland nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 10. helyet foglalja el 8 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1965. december 31-én a FIFA 50 éves korhatárát elérve búcsúzott. Nemzetközi mérkőzéseinek száma: 133. Válogatott mérkőzéseinek száma: 41.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1952. november 26. Wembley Stadion, London válogatott mérkőzés AngliaBelgium 5 : 0 68 333

Leo Horn sípja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Év sportújságírójának járó díjat Novotny Zoltán kapta. A díjátadás előtt Dr. Szepesi György neki ajándékozta azt az aranysípot, amelyet Leo Horn, a 6:3 bírája adott neki. Azzal nyújtotta át, hogy őrizzem meg, de ha eljön az ideje, adjam oda annak, akit én – ahogyan ő fogalmazott – a láng továbbvivőjének tartok. Egyelőre nálam van síp….

Labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnoki döntőhöz vezető úton Svájcba az V., az 1954-es labdarúgó-világbajnokságra, Chilébe a VII., az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra, valamint Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. 1962-ben a FIFA JB elvárásainak megfelelően, ha nem vezetett, akkor működő társának segített partbíróként. Egy csoportmérkőzésen és a döntőben volt partbíró, ahol a BrazíliaCsehszlovákia (3:1) találkozót vezető Nyikolaj Latisev egyik segítője volt. A világbajnokság egyik legelegánsabb, legfelkészültebb, legtöbb nyelvet beszélő bírója volt. Sportbeli életének legnagyobb "tragédiája", hogy az 1966-os világbajnokságra nem hívták meg. Esete szinte jellemzően összevethető Puhl Sándor történetére. Horn egy Vásárvárosok Kupája, Leeds United AFCValencia (1:1) mérkőzésen tevékenykedett. A játékosok nem a játékkal, hanem egymással foglalkoztak, egyáltalán nem voltak partnerei a játékvezetőnek. A korra jellemző egyik nemzetközileg elfogadott fegyelmező eszközt bevetve 10 perc nyugalmi szünetet tartott, újraindítás után az események továbbra is durván folytatódtak, 2-2 játékost kiállított, de nem tudta megfékezni a játékosokat. A mérkőzés végén a véletlen (szerencsétlenség), Sir Stanley Rous megint jelen volt és hathatós intézkedésére kihagyták a világbajnoki keretből. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 3 + 2 (partbíró).

Ha a játékosok, a fair play elvét elvetve, durvaságok árán törekszenek a mérkőzés megnyerésére, annak egyenes következménye, hogy a játékvezetőt vonják felelősségre. * [forrás?]

1954-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1953. november 8. Ludwigpark Stadion, Saarbrücken előselejtező (1. csoport) Saar-vidékNorvégia 0 : 0 45 000
1954. január 24. Városi Stadion, Milánó előselejtező (9. csoport,- 2. mérkőzés) OlaszországEgyiptom 5 : 1
1962-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1960. október 26. Windsor Park Stadion, Belfast előselejtező (3. csoport) Észak-ÍrországNSZK 3 : 4 40 000
1961. május 18. Bernabeu Stadion, Madrid előselejtező (9. csoport,- 2. mérkőzés) SpanyolországWales 1 : 1 100 000
Világbajnoki mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1962. május 31. Braden Copper Co. Stadion, Rancagua csoportmérkőzés (D csoport) AngliaMagyarország 1 : 2 7 938
1962. június 3. Nemzeti Stadion, Santiago csoportmérkőzés (B csoport) NémetországSvájc 2 : 1 65000
1962. június 10. Carlos Dittborn Stadion, Arica egyik negyeddöntő ChileSzovjetunió 2 : 1 17 000
1966-os labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Selejtező mérkőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1965. október 31. Antas Stadion, Porto előselejtező (4. csoport) PortugáliaCsehszlovákia 0 : 0 31 432

Brit Bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották meg.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1962. április 14. Hampden Park Stadion, Glasgow csoportmérkőzés Skócia–Anglia 2 : 0
1963. április 6. Wembley Stadion, London csoportmérkőzés Anglia–Skócia 1 : 2
1964. április 11. Hampden Park Stadion, Glasgow csoportmérkőzés Skócia–Anglia 1 : 0

Nemzetközi kupamérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetett Kupa-döntők száma: 4.

Bajnokcsapatok Európa-kupája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2. és a 7. játékvezető – az első, és a 2. holland – aki BEK döntőt vezetett. A torna történetében 2014-ig rajta kívül Gottfried Dienst, Concetto Lo Bello és Palotai Károly vezethetett kettő alkalommal döntőt.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1957. május 30. Santiago Bernabéu Stadion, Madrid döntő Real Madrid CFACF Fiorentina 2 : 0 120 000
1962. május 2. Olimpiai Stadion, Amszterdam döntő SL Benfica–Real Madrid 5 : 3 65 000
Copa Libertadores[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1962. augusztus 30. Monumental Stadion, Buenos Aires döntő (3. mérkőzés) CA PeñarolSantos FC 0 : 3 60 000
1964. augusztus 6. Központi Stadion, Montevideo döntő első mérkőzés Nacional (uruguayi)–Independiente 0 : 0 60 000

A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1953. november 25. Empire Exhibition (Wembley) Stadion, London 298. válogatott mérkőzés Anglia–Magyarország 3 : 6 100 000
1954. október 10. Népstadion, Budapest 309. válogatott mérkőzés Magyarország–Svájc 3 : 0 94 000
1954. december 8. Hampden Park Stadion, Glasgow 312. válogatott mérkőzés Skócia–Magyarország 2 : 4 113 146
1956. június 3. Heysel Stadion, Brüsszel 328. válogatott mérkőzés Magyarország–Belgium 5 : 4 59 299
1957. október 6. Népstadion, Budapest 340. válogatott mérkőzés Magyarország–Franciaország 2 : 0 94 000

A Magyarország–Franciaország mérkőzés után Magyarországon maradt és az MLSZ felkérésére az NB I-ben is levezetett egy bajnoki mérkőzést (FerencvárosVasas 3:2).

Egyéb nemzetközi meghívás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1965. április 29-én Stan Matthewsnak a világhírű angol jobbszélsőnek a búcsúmérkőzését vezette, a Stok SityVilágválogatott között.

Politikai tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Van Dongen doktor álnév alatt az illegálisan működő holland partizánok egyik ellenállási csoportjának tagja. Fő területe a hamis okmányok készítése. A dokumentumok készítése mellett különböző rajtaütésekben is részt vett.

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1962-es chilei világbajnokságon mutatott játékvezetői teljesítményének elismeréseként a FIFA jelen lévő vezetője, Sír Stanley Rous Ezüst Síp elismerésben részesítette.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leo Horn. World Referee. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Leo Horn. footballzz.com. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Leo Horn. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Leo Horn. scoreshelf.com. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Leo Horn. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Leo Horn. weltfussball.de. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Leo Horn. zona.hu. (Hozzáférés: 2012. október 20.)