Kupagyőztesek Európa-kupája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kupagyőztesek Európa-kupája
Legtöbb győzelem ESP FC Barcelona
(4 győzelem)
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők32
(selejtezőben indult: 49)
KontinensEurópa (UEFA)
Első esemény1960–1961
Eddigi események száma39
Utolsó esemény1998–1999

A kupagyőztesek Európa-kupája (ismertebb néven KEK) egy nemzetközi labdarúgókupa volt klubcsapatok számára, amelyet az Európai Labdarúgó-szövetség szervezett. A kupában a nemzeti labdarúgókupák győztesei indulhattak. Az első szezont 1960–61-ben, az utolsót pedig 1998–99-ben tartották.

Megszűnése előtt a KEK-et tartották a második legrangosabb európai, kluboknak kiírt versenynek a Bajnokok ligája/Bajnokcsapatok Európa-kupája után és az UEFA-kupa előtt (ez a gyakorlatban úgy nyilvánult meg, hogy a KEK-győztes volt a BEK/BL győztesének ellenfele az UEFA-szuperkupa döntőjében; illetve ha egy csapat a KEK-ben és UEFA-kupában is indulási jogot szerzett, előbbiben vehetett részt). Ennek ellenére sokan úgy gondolták, ezt a kupát lehetett megnyerni a legkönnyebben a három közül. Azonban a kupa története során egy klubnak sem sikerült megvédenie a címét.

1972-től a verseny győztese a BEK győztesével mérkőzhetett meg az UEFA-szuperkupában. A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.

A kupa formátuma[szerkesztés]

A KEK 39 éves történetében a mérkőzéseket minden körben oda-visszavágós rendszerben tartották meg, míg a döntőket egy előre kiválasztott helyszínen, egy mérkőzésen bonyolították le. Egyedül a legelső döntőt tartották két részben, ahol a Rangers csapata játszott a Fiorentinával.

A résztvevők a nemzeti kupák győztesei voltak. Amennyiben egy országban ugyanaz a csapat nyerte a bajnokságot és a kupát, a kupa második helyezettje indulhatott (illetve a legtovább jutott olyan csapat, amelyik nem szerzett jogot BEK/BL-indulásra).

Döntők[szerkesztés]

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1982

1981

1980

1979

1978

1977

1976

1975

1974

1973

1972

1971
Megismételt döntő

1970

1969

1968

1967

1966

1965

1964
Megismételt döntő

1963

1962
Megismételt döntő

1961
A Fiorentina 4–1-es összesítéssel nyert.

Rekordok és statisztikák[szerkesztés]

Gólkirályok szezononként[szerkesztés]

Szezon Játékos
1960–61 Kurt Hamrin
1961–62 Göröcs János
1962–63 Georgi Aszparuhov / Jimmy Greaves
1963–64 Mascarenhas
1964–65 Pierre Kerkhoffs / Václav Mašek / Gustav Mraz
1965–66 Lothar Emmerich
1966–67 Roger Claessen
1967–68 Uwe Seeler
1968–69 Carl-Heinz Rühl
1969–70 Włodzimierz Lubański
1970–71 Włodzimierz Lubański
1971–72 Peter Osgood
1972–73 Luciano Chiarugi
1973–74 Jupp Heynckes
1974–75 Willy van der Kuijlen
1975–76 Rob Rensenbrink
1976–77 Dimitar Milanov
1977–78 Ab Gritter / Ferdinand Keller / François Van der Elst
1978–79 Alessandro Altobelli
1979–80 Mario Kempes
1980–81 David Cross
1981–82 Ramaz Shengelija / Eddy Voordeckers
1982–83 Santillana
1983–84 Viktor Gracsev / Mark McGhee / Szergej Morozov
1984–85 Valerij Gazzajev / Andy Gray / Antonín Panenka
1985–86 Igor Bilanov / Oleg Blohin / Frank Lippmann / Alexandr Zavarov
1986–87 John Bosman
1987–88 Paulinho Cascavel
1988–89 Hriszto Sztoicskov
1989–90 Gianluca Vialli
1990–91 Roberto Baggio
1991–92 Lipcsei Péter
1992–93 Alexandre Czerniatynski
1993–94 Ivajlo Andonov / Eoin Jess / Ulf Kirsten / Alon Mizrahi
1994–95 Ian Wright
1995–96 Petr Samec
1996–97 Robbie Fowler
1997–98 Pasquale Luiso
1998–99 Alon Mizrahi

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Dénes Tamás–Rochy Zoltán: A Kupagyőztesek Európa-kupája története. 1960–1999; Aréna 2000, Bp., 2000 (Stadion könyvtár)
  • Nagy Zoltán: Magyar csapatok kupamérkőzései. Kupagyőztesek Európa Kupája, 1960–1999; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Magyar sporthistóriák, sporttörténetek, sportesemények)