| Gianluca Vialli |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1964. július 9. (48 éves) |
| Születési hely |
Cremona, Olaszország |
| Poszt |
csatár |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Gianluca Vialli (Cremona, 1964. július 9. –) olasz válogatott labdarúgó, olasz gólkiráy, vezetőedző.
Pályafutása játékosként [szerkesztés]
Cremonese, Sampdoria [szerkesztés]
Gianluca Vialli 1964-ben Cremonában, egy milliomos fiaként született. 16 évesen kerül a helyi Cremonese csapatához, de eleinte nem megy neki a játék. 1984-ben már 10 gólt lőtt, így felkeltette más klubok érdeklődését - a nyáron a Sampdoria szerződtette. 1985-ben Olasz Kupa-győztes, és a válogatottban is bemutatkozott. Az 1986-os mexikói VB-n kerettag. 1988-ban és 1989-ben ismét elnyeri az Olasz Kupát. Az 1990-es KEK-sorozatban meg sem állnak a döntőig, ahol Vialli két góljával megnyerik a trófeát. A hazai földön megrendezett Világbajnokságon bronzérmes az olasz válogatottal. Egy évre rá olasz bajnoki címet nyer, és 16 találatával gólkirály! 1992-ben BEK-ezüstérmes - a Barcelonával már nem bírtak a Wembley-ben megrendezett döntőn. Az 1992/93-as szezon végén - akkori világrekordot jelentő összegért - 12 és fél millió fontért szerződteti a Juventus!
1993-ban UEFA-kupa-győztes a torinói Zebrákkal. 1994-ben már nem nevezi a VB-keretbe Arrigo Sacchi szövetségi kapitány. 1995-ben a scudetto mellé az Olasz Kupát is begyűjti - Vialli 16 góllal járul hozzá a sikerekhez. Ugyanabban az évben - a döntőben szerzett gyönyörű gólja ellenéreBajnokok Ligája-győzelemre vezeti a Juvét. Szerződése lejártakor kerül a Chelsea-hez, bár a Glasgow Rangers FC is csábítja.
1996 augusztus 18-án, a Southampton FC elleni idegenbeli gól nélküli döntetlennel mutatkozik be a Premier League-ben. Nincs bérelt helye a csapatban, ezért nem teljesen felhőtlen a kapcsolata Ruud Gullittal. A Middlesbrough ellen megnyert 1997-es FA Kupa-döntőn a 89.percben csereként áll be. 1997 őszén a Barnsley FC 6-0-s leigázásából 4 góllal veszi ki a részét, ennek ellenére a szezon első 10 meccsén csak négy alkalommal kezdő. A Tromsö elleni KEK-mérkőzésen mesterhármast lő, de az azt követő három találkozón mégsem lép pályára.
Első mérkőzését az olasz válogatottban 1985-ben egy Olaszország-Lengyelország barátságos mérkőzésen játszotta.
Első találatát címeres mezben 1986-ban egy Málta elleni Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen szerezte.
59 olasz válogatott mérkőzésen 16 gólt lőtt. Részt vett az 1986-os mexikói és 1990-es itáliai VB-ken valamint az 1988-as németországi EB-n is. Az U21 válogatottban 20 meccsen 11 gólt lőtt.
Szereplése a nagy tornákon [szerkesztés]
4 mérkőzésen lépett pályára, minden esetben csereként
4 mérkőzésen lépett pályára, minden meccsen kezdő volt, gólt rúgott Spanyolország ellen, mellyel az olaszok 1-0-ra nyertek.
3 mérkőzésen lépett pályára, mindhárom esetben kezdő volt.
Pályafutása edzőként [szerkesztés]
1998 februárjában átveszi a menesztett Gullit pozícióját a Chelseanél: játékos-menedzserként irányítja a továbbiakban a Kékeket. Tavasszal a Ligakupát és a KEK-et is elnyeri! 1998-ban megnyeri az Európai Szuperkupa trófeát is, a döntőben a Real Madridot Gustavo Poyet góljával 1-0-ra verik meg. 1999 nyarán akasztja végleg szögre futballcipőit - ezentúl csak a menedzseri feladatokra koncentrál. Az előző (1998/99-es) szezon harmadik helyének köszönhetően először indulhatnak a Bajnokok Ligájában! 2000 tavaszán a negyeddöntőben állítja meg az FC Barcelona, de májusban elnyeri az FA Kupát. Már ekkor rebesgették távozását, de ezt cáfolta a klubvezetés. 2000 nyarán 24 millió fontot költ játékosvásárlásra, ennek eredményeként augusztusban megverik a bajnok Manchester Unitedet is a Charity Shieldért. A nyitófordulóban elért győzelmet (4-2 a West Ham United ellen) három döntetlen és egy kínos vereség követett. 2000.szeptember 12-én este bejelentik menesztését.
Menedzseri statisztika [szerkesztés]
Chelsea (1998-tól játékos-edző) [szerkesztés]
