Diego Maradona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diego Maradona
Maradona at 2012 GCC Champions League final.JPG
Diego Maradona
Személyes adatok
Teljes név Diego Armando Maradona
Születési dátum 1960október 30. (53 éves)
Születési hely Lanús, Buenos Aires tartomány, Argentína
Magasság 165 cm
Becenév El Diez (A tízes), Pelusa,
El Diego,
El Pibe de Oro (Az aranyfiú),
el cherador de coca
Poszt Középpályás, Csatár
Klubadatok
Mezszám 10
Junior klubok
Időszak Klub
19701976 Argentína Argentinos Juniors
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19761981 Argentína Argentinos Juniors 167 (115)
19811982 Argentína Boca Juniors 0400(28)
19821984 Spanyolország Barcelona 0360(22)
19841991 Olaszország Napoli 1880(81)
19921993 Spanyolország Sevilla 02600(5)
1993 Argentína Newell's Old Boys 00700(0)
19951997 Argentína Boca Juniors 03000(7)
Válogatottság
19771994 Argentína Argentína 0910(34)
Edzőség
Időszak Klub
1994 Argentína Mandiyú de Corrientes
1995 Argentína Racing Club de Avellaneda
20082010 Argentína Argentína
20112012 Dubaj al-Vaszl
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Diego Armando Maradona (Lanús, Buenos Aires tartomány, 1960. október 30.) világbajnok argentin labdarúgó, edző. Tizenöt éves korától profi labdarúgó, az argentin labdarúgó-válogatottnak volt a tagja. 1977-ben 16 évesen mutatkozott be a válogatottban egy Magyarország elleni barátságos mérkőzésen. A góljaival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságot az argentin labdarúgó-válogatott nyerte meg. 2000-ben a FIFA szavazásán elnyerte az évszázad labdarúgója címet,[1] egy internetes szavazáson pedig az internetezők minden idők valaha élt legnagyobb focistájának választották.[2]

Gyermekkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maradona a Buenos Aires melletti Lanús városában született, és az argentin főváros központjától délre fekvő Villa Fiorito nevű szegénynegyedben nőtt fel. A szülei Corrientes tartományból származtak. Családjában három nővére után ő volt az első fiúgyermek, később két öccse született, Hugo és Eduardo, utóbbiak szintén profi labdarúgók voltak.[3]

Már 10 éves korában megmutatkozott rendkívüli tehetsége, ekkoriban egy kis helyi egyesületben, az Estrella Rojaban játszott. Hamarosan az Argentinos Juniors korosztályos csapatába (Cebollitas) került, 12 évesen a felnőtt élvonalbeli mérkőzések szüneteiben sokakat szórakoztatott trükkjeivel.[4]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubcsapatokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maradona 1976-ban, tíz nappal a 16. születésnapja előtt mutatkozott be első felnőtt klubjában, az Argentinos Juniorsban, a Talleres Córdoba ellen, ekkor még a 16-os számú mezt viselte. Hamarosan megszerezte első élvonalbeli gólját is, a San Lorenzo de Mar del Plata nevű csapat ellen. Öt szezonon keresztül szolgálta a piros-fehéreket, 167 mérkőzésen 115 gólt szerezve. Utolsó két évében gólkirály lett, így nem okozott meglepetést, hogy a kontinens egyik legnagyobb csapata, a Boca Juniors leigazolta. A sárga-kékek színeiben már rögtön az első mérkőzésén duplázni tudott, majd az 1981-es argentin bajnoki címet is elnyerte új klubjával, és sorozatban harmadszor is gólkirály lett.[5]

Maradonára ekkor már Európában is felfigyeltek, világrekordot jelentő 5 millió fontos összegért igazolt a Barcelona együtteséhez, melyet két szezonon át erősített, begyűjtve egy Spanyol kupát, a Ligakupát és a Spanyol szuperkupát is. Mindezek ellenére nem sikerült igazán beilleszkednie a katalán csapathoz, az Athletic Bilbao egyik játékosa, Andoni Goikoetxea súlyos sérülést okozott neki, néhány hónappal később a baszk csapat ellen a pályán kitört tömegverekedés aktív résztvevője volt.[6]

A korábbi rekordját megdöntve 1984 nyarán 6,9 millió fontért vásárolta meg az olasz Napoli, ahol már megtalálta a helyét. A csapat története eddigi két Serie A-elsőségét is nagyrészt Maradonának köszönheti, de egy kupa-, és egy szuperkupa-győzelem mellett nagy szenzációt keltett, mikor az UEFA-kupa serlegét is sikerült elnyernie az itáliai csapattal. Hét olaszországi szezonja alatt 258 mérkőzésen 115 gólt szerzett, egyszer pedig a gólkirályi címet is elnyerte.

Maradona doppingvétség miatti eltiltása után egy évig a Sevilla-t erősítette, majd 1993-ban visszatért Argentínába, hét meccs erejéig a Newell´s Old Boys csapatához. Egy év kihagyás után 1995-ben még visszatért a Boca Juniorshoz, az utolsó három szezonja alatt csak 30 mérkőzésen lépett pályára, és mindössze 7 gólt szerzett. Utolsó mérkőzésére 1997 október 25-én került sor, a Boca az ősi rivális River Plate ellen győzött idegenben 2:1-re, Maradona öt nappal később bejelentette visszavonulását.[5]

Az argentin válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diego Maradona 1977. február 27-én mutatkozott be a válogatottban, Magyarország ellen. Mivel Cesar Menotti, az akkori szövetségi kapitány még túl fiatalnak tartotta, így Argentína nélküle nyerte meg a hazai rendezésű 1978-as világbajnokságot. 1979-ben Skócia ellen megszerezte első válogatottbeli gólját, majd még ugyanebben az évben az ifjúsági világbajnokságot is megnyerte, hat góllal segítve hazája csapatát. Az igazi áttörést azonban az 1986-os labdarúgó-világbajnokság jelentette a számára. Argentína megszerezte második világbajnoki címét, ebből a torna aranylabdásának választott Maradona remek játékával oroszlánrészt vállalt. Öt gólja közül a két leghíresebbet Anglia ellen szerezte. Először kézzel juttatta a hálóba a labdát („Isten keze”), majd az évszázad góljának megválasztott találatával, mely során végigcselezte magát szinte az egész pályán, bejuttatta Argentínát az elődöntőbe,[7] ahol szintén duplázni tudott, majd a fináléban is győzelemre vezette az Albicelestét.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon ugyan kevésbé meggyőző játékkal (például vereség Kameruntól) szintén sikerült a döntőbe vezetnie a válogatottat, de az NSZK visszavágott a négy évvel azelőtti vereségért, és egy tizenegyesgóllal legyőzte Maradonáékat. 1991-ben egy doppingtesztje pozitív lett, így 15 hónapra eltiltották a labdarúgástól, csak 1993 októberében tért vissza a válogatottba. Az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon a második csoportmeccse után tiltott anyagot, ephedrint találtak a szervezetében, így már több mérkőzésen nem vehetett részt.

A felnőtt válogatottban 91 mérkőzésén összesen 34 gólt szerzett.[5]

Edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maradona, az argentin szövetségi kapitány

Először a Deportivo Textil Mandiyúnál, később a Racing Avellanedánál volt vezetőedző a 90-es évek közepén, de mindkét megbízatása kudarccal végződött. 2008-tól hivatalosan is az argentin labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett. Sokan bírálták válogatási elvei miatt, de végül sikerült kivezetnie csapatát a 2010-es világbajnokságra, ahol az argentinok csoportelsőként jutottak tovább, s végül a negyeddöntőben estek ki.[8]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maradona feleségével Claudia Villafañéval 1989-től 2004-ig volt együtt. Házasságából két lánya született, közülük a fiatalabb Giannina, (Sergio Agüero felesége volt) 2009-ben unokával ajándékozta meg Diegot. Maradonának ezen kívül Olaszországban él egy házasságon kívüli gyermeke is, Diego Sinagra, aki szintén profi labdarúgó.[9]

A világ egyik legjobb labdarúgója volt az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején – ugyanakkor a sportág egyik legellentmondásosabb egyénisége a mai napig. Többször fajult tettlegességig a vitája az újságírókkal,[1] Barcelonában kokainfüggő lett, ami később az 1991-es eltiltáshoz is vezetett. A droghasználat egyre jobban elhatalmasodott rajta, de saját bevallása szerint 2005 óta nem élt kábítószerrel.[10] Hosszabb ideig súlyproblémákkal küszködött.[11]

Maradona erősen rokonszenvez a baloldali politikusokkal, Fidel Castro és Hugo Chávez mellett Che Guevarának is nagy tisztelője.[12] Többször élesen bírálta az Egyesült Államokat, főleg George W. Bush elnöksége idején.[13]

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Szezon Bajnokság Kupa Nemzetközi kupa Összesen
Meccs Gól Meccs Gól Meccs Gól Meccs Gól
Argentinos Juniors 1976 11 2 0 0 0 0 11 2
1977 49 19 0 0 0 0 49 19
1978 35 25 0 0 0 0 35 25
1979 27 26 0 0 0 0 27 26
1980 45 43 0 0 0 0 45 43
Boca Juniors 1981 40 28 0 0 0 0 40 28
Barcelona 1982-83 20 11 11 7 4 5 35 23
1983-84 16 11 4 1 3 3 23 15
SSC Napoli 1984-85 30 14 6 3 0 0 36 17
1985-86 29 11 2 2 0 0 31 13
1986-87 29 10 10 7 2 0 41 17
1987-88 28 15 9 6 2 0 39 21
1988-89 26 9 12 7 12 3 50 19
1989-90 28 16 3 2 5 0 36 18
1990-91 18 6 3 2 4 2 25 10
Sevilla FC 1992-93 26 5 3 3 0 0 29 8
Newell's Old Boys 1993-94 7 0 0 0 0 0 7 0
Boca Juniors 1995-96 11 3 0 0 0 0 11 3
1996-97 13 2 0 0 0 0 13 2
1997-98 6 2 0 0 0 0 6 2
Karrier 494 258 63 36 32 13 589 311

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallási jellegű Maradona-kép Nápolyból
Klubcsapatokban
A válogatottban
  • világbajnok – 1986
  • ezüstérmes – 1990
Egyéni díjai
  • Az ifjúsági labdarúgó-világbajnokság aranylabdája: 1979
  • Argentin gólkirály: 1979, 1980, 1981
  • Az év játékosa az argentin labdarúgó szakírók szerint: 1979, 1980, 1981, 1986
  • Az év dél-amerikai labdarúgója:1979, 1986, 1989, 1990, 1992
  • Guerin d'Oro (Olaszország): 1985
  • Az argentin sport szakírók szerint az év sportolója: 1986
  • A labdarúgó-világbajnokság aranylabdája: 1986
  • A világ legjobb játékosa (Onze d'Or): 1986, 1987
  • Az év legjobb játékosa (World Soccer Magazine): 1986
  • Olasz gólkirály: 1987–88
  • Aranylabda a labdarúgásban tett szolgálataiért (France Football): 1996
  • Az argentin sport szakírók szerint az évszázad sportolója: 1999
  • FIFA (internetes szavazás) Az évszázad labdarúgója: 2001
  • FIFA "Az évszázad gólja" (1986, az Anglia elleni negyeddöntő második gólja): 2002
  • Az Argentin Szenátus "Domingo Faustino Sarmiento" díja az életművéért

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Maradona, a legenda”, sulinet.hu (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) 
  2. Maradona utolsó tangója”, origo.hu, 2001. november 11. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) 
  3. The greatest rags-to-riches stories ever (Maradona gyermekkoráról)”, guardian.co.uk, 2006. április 12. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) (angol nyelvű) 
  4. The world greatest footballer Diego Maradona's litle history (Maradona életéről)”, klikfc.com (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) (angol nyelvű) 
  5. ^ a b c A summary of Maradona's life (Maradona életrajza)”, vivadiego.com (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) (angol nyelvű) 
  6. youtube.com: Videó a Barcelona–Bilbao mérkőzés utáni verekedésről. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  7. youtube.com: Az 1986-os Argentína-Anglia negyeddöntő összefoglalója. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  8. Maradona bocsánatkérést vár”, mr1-kossuth.hu, 2010. június 23. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) 
  9. El amor al ídolo” (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) (spanyol nyelvű) 
  10. Maradona – A legemlékezetesebb botrányok”, nemzetisport.hu, 2010. június 4. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) 
  11. Maradona életveszélyben?”, stop.hu, 2007. április 7. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) 
  12. Maradona Chavez-tetkót akar”, harmonet.hu, 2007. december 14. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) 
  13. The soccer star and the president”, thenation.com, 2005. november 8. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.) (angol nyelvű) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Diego Maradona témájú médiaállományokat.