Michael Owen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Owen
Michael Owen Johnny Heitinga cropped.jpg
Owen a Manchester mezében
Személyes adatok
Teljes név Michael James Owen
Születési dátum 1979. december 14. (32 éves)
Születési hely Chester, Cheshire, Anglia
Állampolgárság brit
Magasság 173[1] cm
Poszt csatár
Klubadatok
Jelenlegi klubja Manchester United
Mezszám 7
Junior klubok
Időszak Klub
1991–1996 Anglia Liverpool
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
1996–2004 Anglia Liverpool 216 (118)
2004–2005 Spanyolország Real Madrid 0350(13)
2005–2009 Anglia Newcastle United 0710(26)
2009– Anglia Manchester United 02200(4)
Válogatottság
1997 Anglia Anglia U21 010(1)
2006–2007 Anglia Anglia B 020(0)
1998– Anglia Anglia 0890(40)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2010. január 17.
* Mérkőzések (gólok száma)

Michael James Owen, ismertebb nevén Michael Owen (Chester, 1979. december 14. – ) korábbi angol válogatott labdarúgó, jelenleg a Manchester United FC csatára.[2] Apja, Terry Owen szintén labdarúgó volt. Féltestvére, Richie Partridge ugyancsak labdarúgó.

A felnőttek között 1996-ban, mindössze 17 évesen mutatkozott be a Liverpool FC csapatában. Ebben az évben még mindössze két mérkőzésen lépett pályára, ezeken egy gólt szerzett. Első teljes szezonjában rögtön (holtversenyes) gólkirály lett 18 góllal. Ugyanezt megismételte a következő idényben is, ismét hármas holtversenyben, és ugyancsak 18 góllal szerezte meg a gólkirályi címet. A klubnál töltött hét éve alatt annak messze legeredményesebb gólszerzője volt 118 találatával. Ezzel a Liverpool örökranglistáján sincs sokkal lemaradva a legjobb tíz játékostól.

2004-ben nyolc millió euróért a Real Madridhoz szerződött.[3] Itt mindössze egy szezont töltött, ezalatt legtöbbször csereként számítottak rá, ennek ellenére 35 mérkőzésen 13 gólt szerzett.

2005-ben visszatért Angliába, a Newcastle igazolta le. Első szezonjában több sérülés is hátráltatta, így csak 11 mérkőzésen léphetett pályára, ezeken azonban 7 gólt szerzett. A világbajnokságon egy ártalmatlannak tűnő mozdulatot követően súlyosan megsérült, több, mint nyolc hónapot kellett kihagynia, és legközelebb csak 2007-ben játszhatott ismét. A 2007–08-as szezonban a csapat házi gólkirálya lett 11 góllal, ennek ellenére a Newcastle csak a 12. helyen végzett. Csapata a 2008–09-es szezonban még gyengébben teljesített, és végül kiesett.

2009 nyarán Owen többször kijelentette, hogy távozni szeretne a kiesett csapattól. Több angol és európai csapattal is kapcsolatba hozták,[4] végül azonban a Manchester United lett a befutó.[5][6]

A válogatottban 1998-ban mutatkozhatott be, ezzel a legfiatalabb pályára lépő játékos, majd nem sokkal később a legfiatalabb gólszerző is lett. Később játéklehetőséget kapott és gólt is szerzett az 1998-as világbajnokságon, a 2000-es Eb-n, a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Eb-n. A 2006-os világbajnokságon is pályára lépett, azonban a harmadik csoportmérkőzésen, Svédország ellen egy ártalmatlan passzt követően rosszul lépett és térdszalagszakadást szenvedett, ami miatt nyolc hónap kihagyásra kényszerült. 2009-ig 89 mérkőzésen 40 gólt szerzett, utóbbival az örökranglista negyedik helyén áll, kilenc góllal lemaradva az első helyezett Bobby Charltontól.[7]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Gyermekkora

Michael Owen 1979. december 14-én született Chesterben, Jeanette és Terry Owen negyedik gyermekeként. Édesapja korábban szintén labdarúgó volt, megfordult többek között az Chester City FC és az Everton FC csapataiban is. A kis Michael végül hétévesen kezdett el focizni.[8] Bár a Liverpoolban vált világszerte ismertté, gyermekkorában annak legnagyobb ellenfelének, az Evertonnak szurkolt.[9] A walesi Hector Drew Primary Schoolba járt általános iskolába. Tízéves korától kezdve már országos szinten felfigyeltek remek teljesítményére.[10]

Később a Deeside Primary School csapatában játszott, ahol 97 gólt szerzett egy szezon alatt, 25 találattal megdöntve Ian Rush rekordját.[11]

[szerkesztés] Pályafutása

[szerkesztés] Liverpool

Owen 13 évesen kezdett középiskolába járni, ekkortól lehetett szó arról, hogy valamelyik csapat leszerződtesse. Több klub, a Manchester United, a Chelsea és az Arsenal is versengett érte, ő azonban a Liverpoolt választotta. A klub intézte Owen középiskolai beíratását, az intézmény, ahová járt, az angol szövetség egy iskolája volt. Tanulmányai befejeztével tíz tantárgyból is GCSE-vizsgát tett (a magyar közoktatásban ez leginkább az emelt szintű érettségihez hasonlít).[12]

Hivatalosan végül 16 évesen lett a 'Pool játékosa. Nagy szerepet játszott a csapat 1996-os FA Youth Cup-győzelmében, ahol a döntőben gólt szerzett a West Ham ellen. Az ellenfélnél több későbbi elismert angol labdarúgó, például Frank Lampard és Rio Ferdinand is játszott. Ezt követően gyorsan végigjárta az összes korosztályos csapatot, majd négy hónappal a kupagyőzelem és nem sokkal 17. születésnapja után már a felnőttcsapat tagja volt.

Bemutatkozására 1997 májusában került sor a Wimbledon FC ellen. Itt csereként állt be, azonban így is szerzett egy gólt.[13] Az 1997-98-as szezonban Robbie Fowler sérülése miatt hamar kezdőként szerepelhetett, és szép lassan a csapat meghatározó tagjává vált. Ebben a szezonban, az UEFA-kupában megszerezte első gólját nemzetközi porondon is, a ligakupában pedig a Grimsby ellen mesterhármast jegyzett. Később a bajnokságban is sikerült mesterhármast szereznie, a Sheffield Wednesday ellen. Az idényt végül 18 góllal zárta, ami megosztott gólkirályi címet jelentett számára Chris Suttonnel és Dion Dublinnal. Ő lett az év fiatal játékosa is.[14]

Az 1998-99-es szezon ismét jól sikerült neki, a csapatnak azonban már kevésbé. Hiába szerzett ugyanis 23 gólt, a csapat csak a hetedik helyen végzett, ez pedig azt jelentette, hogy nem indulhatott semmilyen nemzetközi kupában. Április 12-én, a Leeds elleni bajnokin megsérült, ami az ő szempontjából az idény végét jelentette. A következő szezonban sérülések hátráltatták, azonban végül így is szerzett 12 gólt, a Liverpool pedig ismét indulhatott az UEFA-kupában. Mivel az Eb-selejtezőkön is szenvedett korábbi sérülése miatt, a FC Bayern München orvosa, Hans-Wilhelm Müller-Wohlfahrt kezelte.[15]

A 2000-01-es szezon a klubnak jó néhány év óta a legsikeresebb szezonja volt. Ebben az évben a 'Pool megnyerte a FA-kupát, a Ligakupát, továbbá az UEFA-kupát is. Az FA-kupa döntőjében és az UEFA-kupában is fordulatos döntő volt, előbbiben Owen két gólja kellett csapata győzelméhez, előtte ugyanis az Arsenal 1–0-ra vezetett. A második számú európai kupasorozatban, a Deportivo Alavés ellen szintén fordulatos meccset játszottak, a végeredmény itt 4–3 lett.

A kupagyőzelmek miatt a csapat játszhatott az angol és az európai szuperkupáért is. Mindkettő a Liverpool győzelmével zárult, Owen ezeken 1-1 gólt szerzett. A Bayern kapusa, Oliver Kahn ellen nem sokkal később egy Anglia–Németország barátságos válogatott találkozón is játszott, ekkor háromszor talált be neki. Az angol csapat 5–1-re nyert.[16] A szezon végén – 20 év után – ő lett az első angol, valamint a Liverpool történetének első játékosa, aki megnyerte az Aranylabdát. Ezután megnyerte a FIFA év játékosa szavazást is, ezzel ő lett az első angol, valamint az első Premier League-játékos is, aki megnyerte ezt a díjat.[17] 2001. december 21-én megszerezte századik gólját a Liverpool színeiben. A klub végül a második helyen zárt, ez hosszú idő óta a legjobb eredménye volt.

A 2002–03-as szezon volt az egyik legeredményesebb pályafutása során. Bár nem lett gólkirály, összesen 28 gólt szerzett. A „'Pool” sokáig a tabella élén állt, és úgy nézett ki, hogy a Premier League létrejötte óta először végre megszerezheti a bajnoki címet. Azonban néhány rossz eredmény után a csapat végül csak az ötödik helyen végzett. Owen ebben az évben megszerezte századik bajnoki gólját a West Bromwich ellen. Ezen kívül betalált a ligakupa döntőjében a Manchester United ellen, győzelemhez segítve csapatát.

A 2003–04-es szezonban ismét többször volt sérült. Hiába szerezte meg 150. gólját a Portsmouth ellen, és talált be a bajnokság során összesen tizenkilencszer, ez kevésbé sikeres szezon volt mind az ő, mind a Liverpool szempontjából. A vezetőedző, Gérard Houllier távozása után vele kapcsolatban is megindultak a pletykák, hogy elhagyja-e Liverpoolt. Az első pár BL-selejtezőn csak a kispadon ült, hogy leendő új klubjában nemzetközi mérkőzéseken is pályára tudjon lépni. Végül a Real Madrid igazolta le 8 millió euróért, emellett kiegészítésként a középpályás Antonio Núñez is csatlakozott a „vörösökhöz”.[18] Érdekesség, hogy Owen a Liverpoolnál – az elsőt kivéve – az összes szezonban házi gólkirály lett.

[szerkesztés] Real Madrid

Owen a Real Madrid nyári edzőtáborában

2004 nyarán a spanyol fővárosba, a Real Madrid csapatához szerződött. A bemutatáson kiderült, hogy a 11-es számú mezt kapta. Madridi karrierje nehezen indult be, a szezon elején legtöbbször csak csere volt, ám miután októberben ismét behívták a válogatottba, rögtön az első azt követő Real-meccsen, a Dinamo Kijev elleni BL-meccsn betalált. Végül az ő gólja döntött, a Real ugyanis 1–0-ra nyert.[19] A legközelebbi mérkőzésen, a Valencia CF ellen megszerezte első bajnoki gólját is. Ekkor a királyi gárda ugyancsak 1–0-ra nyert. Jó formája a következő hetekben is megmaradt, az ezt követő öt találkozón négyszer talált a hálóba. A szezont végül 13 góllal zárta, ez a bajnokságban a játszott percek arányában a legjobb mutató volt. Miután 2005 nyarán két támadót is igazolt a csapat Robinho és Júlio Baptista személyében, megindultak a találgatások arról, hogy Owen visszatér-e a Premier League-be. Ez végül be is következett, a Newcastle-höz igazolt. A Real Madrid színeiben 41 mérkőzésen összesen 18 gólt szerzett, a 41 találkozóból 15-ször volt kezdő.[20]

[szerkesztés] Newcastle

2005. augusztus 24-én bejelentették, hogy a Newcastle United FC 16 millió euróért leigazolta Owent. Bár korábbi klubja, a Liverpool, valamint annak városi riválisa, az Everton is szerette volna soraiban tudni, ők azonban nem tudták állni a magas átigazolási díjat. Owen indoklásában a távozást illetően legfőképpen az szerepelt, hogy a közelgő világbajnokság előtt több játéklehetőséget szeretett volna magának. Az átigazolással kapcsolatban egyébként felmerült, hogy Owen esetleg lelépési díjat, 12 millió eurót fizetett a Realnak.[21] A Newcastle-lel végül egy négyéves szerződésben állapodott meg.[22] Bemutatására a St. James' Parkban került sor, huszonötezer szurkoló előtt.[23][24] Még az előszezon során kisebb sérülést szenvedett, így az első néhány bajnokin nem léphetett pályára. Első gólját második tétmérkőzésén, a Blackburn elleni 3–0-s idegenbeli győzelem alkalmával szerezte. December 17-én, a West Ham ellen klasszikus mesterhármast szerzett, vagyis fejjel, valamint bal és jobb lábbal is betalált.[25] Az év utolsó napján, a Tottenham elleni bajnokin lábközépcsonttörést szenvedett, amit meg kellett műteni. Az előzetes várakozások szerint márciusban térhetett volna vissza, azonban a rehabilitáció nem haladt a várt ütemben, ezért egy újabb operációra volt szükség.[26][27] Visszatérésére végül április végén, a Birmingham ellen került sor.[28]

Bár a 2006-os vb-re elutazott, ott rögtön az első csoportmérkőzésen, Svédország ellen súlyos térdsérülést szenvedett, ezután pedig közel egy évig harcképtelen volt.[29] A sérülés után a Newcastle beperelte az angol szövetséget az őt ért károk miatt. Végül megszületett a megegyezés, amely szerint a FIFA és a szövetség Owen 110 ezer fontos fizetésének közel felét, 50 ezret áll. A sérülés időtartama alatt ez összesen mintegy 2 millió font lett. Később a Newcastle újabb kártérítést, körülbelül 10 millió fontot kapott. Ebből szerződtették Owen helyére Obafemi Martinst.[30]

Owen 2007-ben, a Newcastle egy edzésén

Miután rendbe jött sérülése, 2007 februárjában kezdte el a könnyített edzéseket,[31] visszatérése azonban csak két hónappal később, áprilisban jött el a skót Gretna FC elleni barátságos meccsen.[32] Tétmérkőzésen először április 30-án játszhatott, ekkor a „szarkák” a Reading FC-től 1–0-ra kikaptak, Owen egy lesgólig jutott.[33] Májusban ismét kisebb sérülést szenvedett, miután egy bajnokin összeütközött csapattársával, Matty Pattisonnal.[34]

A következő szezon felkészülési meccsein jól játszott, június 17-én, a Hartlepool ellen be is talált.[35] Néhány nappal később ismét megsérült,[36] de azután kiderült, hogy a sérülés mégsem olyan komoly, mint amennyire azt először gondolták. Augusztusban már vissza is térhetett, így játszhatott az Aston Villa ellen, valamint a válogatott soron következő összecsapásain is.[37] Augusztus 29-én azzal, hogy betalált, 2005 decembere óta első gólját szerezte tétmérkőzésen.[38] Három nappal később ismét betalált, gólja akkor győzelmet ért.[39]

Amikor épp kezdett volna ismét formába lendülni, kiderült, hogy kettős sérv miatt ismét műtétre van szüksége, és legalább egy hónapot ki kell hagynia.[40] Visszatérése utáni első mérkőzésén aztán rögtön gólt szerzett.[41] Novemberben, egy válogatott találkozón ismét megsérült. Klubedzője, Sam Allardyce kritizálta őt, amiért elvállalta a kevéssé fontos válogatott fellépést.[42]

Több, mint három hónap gólcsend után legközelebb már az új edző, Kevin Keegan irányítása alatt talált a kapuba, egy Stoke elleni megismételt FA-kupa-összecsapáson. Áprilistól a következő hat bajnokin hat gólt szerzett, hozzásegítve ezzel a csapatot a középmezőnybeli pozícióhoz. Ezen a hat találkozón a mérleg négy győzelem és két döntetlen volt. Az utolsó mérkőzésen is betalált, igaz, a Newcastle ekkor sima, 3–1-es vereséget szenvedett az Everontól.

A 2008–09-es szezon felkészülési mérkőzéseit gyakorlatilag teljes egészében kihagyta kisebb sérülések miatt, és a nyitómeccsen sem játszhatott. A második fordulóban léphetett ismét pályára, ahol csereként állt be, majd végül ő szerezte a győzelmet jelentő gólt.

A téli átigazolási időszak kezdetéhez közeledve Owen előszerződést szeretett volna kötni más klubokkal. Mivel a Newcastle-lel a nyáron lejárt volna a szerződése, a klub felajánlott neki egy újat, ám ezt végül nem fogadta el.[43][44] Ekkortátjt több pletyka is szárnyra kapott, miszerint Owen a sorozatos sérülések miatt már a visszavonulását tervezi.[45][46] A csalódást keltő szezon végén hiába ült a kispadra a klub korábbi legendája, Alan Shearer, ő sem tudta az első osztályban tartani a csapatot. Ezzel a Newcastle 15 év után először kiesett a Premier League-ből.

[szerkesztés] Manchester United

Owen az Old Traffordon, a Birmingham City FC elleni mérkőzésen

Miután a Newcastle kiesett az első osztályból, Owen mindenképp váltani akart. Több csapat, többek között az Aston Villa, az Everton, a Hull és a Stoke is érdeklődött iránta, azonban 2009. július 3-án bejelentették, hogy kétéves szerződést írt alá a Manchester United FC csapatával.[47][48] Első sajtótájékoztatóján a hetes mezt kapta meg, amelyet előtte Cristiano Ronaldo viselt.[49]

A Unitednél első gólját még a felkészülési szezonban, a maláj ligaválogatott ellen szerezte.[50] Az előszezonban ezen kívül még további három gólt szerzett.[51][52] A bajnokságban augusztus 16-án mutatkozott be a Birmingham ellen, csereként. Első tétmérkőzésen szerzett gólja egy héttel később, a Wigan Athletic FC ellen született meg.[53] Szeptemberben a városi rivális Manchester City FC ellen győztes gólt lőtt, a hosszabbítás hatodik percben. A végeredmény 4–3 lett a United javára.[54] Így már a negyedik nagy rangadón szerzett gólt, a Merseyside derby, az El Clásico, a Tyne–Wear derby után a Manchester derbyn is betalált.[54][55] Első Bajnokok Ligája-gólját a CSZKA Moszkva ellen lőtte, ezzel alakítva a végeredményt 3–3-ra.[56] A következő BL-fordulóban, a VfL Wolfsburg ellen megszerezte első mesterhármasát is a Manchester színeiben. Ez volt az első alkalom 2005 óta, hogy három gólt tudott szerezni egy mérkőzésen.[57] A Ligakupa döntőjében kezdő volt, a 13. percben gólt szerzett, majd megsérült. Ezután már nem tudott a szezonban pályára lépni, kihagyta a világbajnokságot is.

[szerkesztés] Válogatott

Owen utánpótlás-szinten rendkívül sikeres volt. Az U20-as válogatottal az 1997-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon négy meccsen három gólt szerzett. Az U21-es válogatottban csak egy találkozó erejéig tűnt fel, ezen be is talált. A felnőtt válogatottban 1998. február 11-én mutatkozott be, egy Chile elleni 2–0-s vereség alkalmával. Ezzel ő lett az addigi legfiatalabb pályára lépő játékos a nemzeti csapatban.[58]

Hamar nagy népszerűségre tett szert, és rengeteg szurkoló követelte őt a világbajnokságra utazó keretbe.[59] A világbajnokság előtt, a Marokkó elleni felkészülési mérkőzésen első gólját is megszerezte,[60] amivel a válogatott legfiatalabb gólszerzője lett. Ezt a rekordját Wayne Rooney döntötte meg 2003-ban.[61]

Bár elutazott a vb-re, az első két mérkőzésen csak csereként nevezte Glenn Hoddle szövetségi kapitány. A második – a románok elleni – meccsen hiába talált be, az angol csapat így is kikapott 2–1-re.[62] Ezt követően bekerült a kezdőcsapatba, ám az Argentína elleni nyolcaddöntőben hiába talált be, az angolok mégis kiestek – büntetőpárbaj után. Az év végén ő lett a megtisztelő BBC év sportolója-díj nyertese.[63]

Mivel játszott a 2000-es Eb-n, a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Eb-n is, az egyetlen angol labdarúgó volt, aki négy világversenyen is részt vehetett.[64]

2002-ben először lett a válogatott csapatkapitánya, mivel David Beckhamet sérülés miatt le kellett cserélni. Ezzel ő volt a legfiatalabb csapatkapitány Bobby Moore óta. Ebben az időszakban az éppen aktuális csapatkapitány bármilyen okból történő hiányzása esetén ő viselte a csapatkapitányi karszalagot.[65] Amikor 2006-ban, a hosszú sérülése utáni rehabilitáció részeként bemutatkozott a B-válogatottban, ő volt a csapatkapitány egészen addig, amíg a 61. percben le nem cserélték.[66]

A 2006-os labdarúgó-világbajnokságon az első két csoportmérkőzést végigjátszotta, ám a harmadikon, Svédország ellen mindössze 51 másodpercet játszhatott, ugyanis egy rossz lépés után súlyosan megsérült.[67] A torna után térdszalag-szakadást állapítottak meg nála.[68] 2006. szeptember 6-án megműtötték, az operációt Richard Steadman vezette.[69] A sérülés miatt 2007 áprilisáig nem játszhatott, emiatt kihagyni kényszerült az első hat Európa-bajnoki selejtezőt. Visszatérésére ugyancsak a B-válogatottban került sor, Albánia ellen.[70] Ezután már az A-válogatott keretében szerepelt az Észtország és a Brazília elleni meccseken,[71][72] és Észtország ellen gólt is szerzett.[73]

Legutoljára 2007. szeptember 17-én, Oroszország ellen szerepelt a nemzeti csapatban.[74] Az oroszok elleni két gólja azt jelentette, hogy ő lett az első játékos, aki a régi és az új Wembley Stadionban is gólt szerzett. A válogatott örökranglistáján jelenleg a negyedik helyen áll Bobby Charlton (49 gól), Gary Lineker (48) és Jimmy Greaves (44) mögött.[75]

Bár azóta nem szerepelt a válogatottban, többször felvetődött a behívása, ám erre eddig nem került sor, kihagyta a teljes 2010-es vb-selejtező sorozatot is.[76][77] A helyzet akkor sem változott, amikor a válogatott csatárai, Emile Heskey és Wayne Rooney is sérültek voltak. Később aztán Fabio Capello szövetségi kapitány kijelentette, hogy neki is ugyanannyi esélye van bekerülni a nemzeti csapatba.[78]

[szerkesztés] Statisztika

[szerkesztés] Klubcsapataiban

Klub Szezon Bajnokság Kupa Ligakupa Európa Egyéb[79] Összesen
Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól
Liverpool 1996–97 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 2 1
1997–98 36 18 0 0 4 4 4 1 0 0 44 23
1998–99 30 18 2 2 2 1 6 2 0 0 40 23
1999–2000 27 11 1 0 2 1 0 0 0 0 30 12
2000–01 28 16 5 3 2 1 11 4 0 0 46 24
2001–02 29 19 2 2 0 0 12 5 2 2 45 28
2002–03 35 19 2 0 4 2 13 7 1 0 55 28
2003–04 29 16 3 1 0 0 6 2 0 0 38 19
Összesen 216 118 15 8 14 9 52 21 3 2 297 158
Real Madrid 2004–05 35 13 4 2 – 4 1 0 0 43 16
Összesen 35 13 4 2 – 4 1 0 0 43 16
Newcastle United 2005–06 11 7 0 0 0 0 0 0 0 0 11 7
2006–07 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0
2007–08 29 11 3 1 1 1 0 0 0 0 33 13
2008–09 27 8 2 0 2 2 0 0 0 0 31 10
Összesen 70 26 5 1 3 3 0 0 0 0 78 30
Manchester United 2009–10 14 2 0 0 2 1 6 4 1 0 23 7
Összesen 14 2 0 0 2 1 6 4 1 0 23 7
Összesen 335 159 24 11 19 13 62 26 4 2 441 211

2009. december 19. szerint[80]

[szerkesztés] Válogatott góljai

# Időpont Helyszín Ellenfél Végeredmény Esemény Gólok
1 1998-05-27 Stade Mohamed V, Casablanca Marokkó Marokkó 1–0 Barátságos mérkőzés 1
2 1998-06-22 Stade de Toulouse, Toulouse Román Románia 1–2 Világbajnokság 1
3 1998-06-30 Stade Geoffroy-Guichard, Saint-Étienne Argentin Argentína 2–2 (3–4 tizenegyesekkel) Világbajnokság 1
4 1998-10-14 Stade Josy Barthel, Luxembourg Luxemburg Luxemburg 3–0 Eb-selejtező 1
5 1999-09-04 Wembley Stadion, London Luxemburg Luxemburg 6–0 Eb-selejtező 1
6 2000-09-27 Wembley Stadion, London Brazil Brazília 1–1 Barátságos mérkőzés 1
7 2000-06-20 Stade du Pays de Charleroi, Charleroi Román Románia 2–3 Európa-bajnokság 1
8 2000-09-02 Stade de France, Párizs Francia Franciaország 1–1 Barátságos mérkőzés 1
9 2001-03-24 Anfield, Liverpool Finn Finnország 2–1 Vb-selejtező 1
10 2001-03-28 Qemal Stafa, Tirana Albán Albánia 3–1 Vb-selejtező 1
11 2001-09-01 Olympiastadion, München Németország Németország 5–1 Vb-selejtező 3
14 2001-09-05 St James' Park, Newcastle Albán Albánia 2–0 Vb-selejtező 1
15 2002-04-17 Anfield, Liverpool Paraguay Paraguay 4–0 Barátságos mérkőzés 1
16 2002-05-21 Jeju World Cup Stadium, Seogwipo Dél-Korea Dél-Korea 1–1 Barátságos mérkőzés 1
17 2002-06-15 Stadium Big Swan, Niigata Dán Dánia 3–0 Világbajnokság 1
18 2002-06-21 Shizuoka Stadium, Shizuoka Brazil Brazília 1–2 Világbajnokság 1
19 2002-10-12 Tehelné pole, Pozsony Szlovák Szlovákia 2–1 Eb-selejtező 1
20 2003-03-29 Rheinpark Stadion, Vaduz Liechtenstein Liechtenstein 2–0 Eb-selejtező 1
21 2003-06-11 Riverside Stadium, Middlesbrough Szlovák Szlovákia 2–1 Eb-selejtező 2
23 2003-08-20 Portman Road, Ipswich Horvát Horvátország 3–1 Barátságos mérkőzés 1
24 2003-09-10 Old Trafford, Manchester Liechtenstein Liechtenstein 2–0 Eb-selejtező 1
25 2004-06-01 City of Manchester Stadium, Manchester Japán Japán 1–1 FA Summer Tournament 1
26 2004-06-24 Estadio da Luz, Lisszabon Portugál Portugália 2–2 (5–6 tizenegyesekkel) Európa-bajnokság 1
27 2004-08-18 St James' Park, Newcastle Ukrán Ukrajna 3–0 Barátságos mérkőzés 1
28 2004-10-13 Tofik Bakhramov Stadium, Bakı Azeri Azerbajdzsán 1–0 Vb-selejtező 1
29 2005-03-26 Old Trafford, Manchester Ulster banner.svg Észak-Írország 4–0 Vb-selejtező 1
32 2005-05-31 Giants Stadium, East Rutherford Kolumbia Kolumbia 3–2 Barátságos mérkőzés 3
33 2005-10-12 Old Trafford, Manchester Lengyel Lengyelország 2–1 Vb-selejtező 1
35 2005-11-12 Stade de Genève, Genf Argentin Argentína 3–2 Barátságos mérkőzés 2
36 2006-06-03 Old Trafford, Manchester Jamaica Jamaica 6–0 Barátságos mérkőzés 1
37 2007-06-06 A. Le Coq Arena, Tallinn Észt Észtország 3–0 Eb-selejtező 1
38 2007-09-08 Wembley Stadion, London Izrael Izrael 3–0 Eb-selejtező 1
40 2007-09-12 Wembley Stadion, London Oroszország Oroszország 3–0 Eb-selejtező 2

[szerkesztés] Magánélete

Owen későbbi feleségével, Louise Bonsall-lel még az általános iskolában ismerkedett meg, 1984-ben.[81] A pár 2004. február 14-én jegyezte el egymást, és 2005-ben házasodtak össze a chesteri Carden Park Hotelben.[82]

2003-ban született első gyermekük, Gemma Rose.[83] 2006-ban újabb utód érkezésének örülhettek, ekkor született James Michael, legutóbb, 2007-ben pedig Emily May.[84]

Amikor visszatért Angliába játszani, egy ideig helikopter-vezetést tanult, amit később a Newcastle nem engedélyezett neki.[85] Szintén Angliába való visszatérésekor családjának egy egész utcát vett a walesi Ewloe-ban, ahol korábban élt.[86]

Féltestvére, Richie Partridge szintén labdarúgó.[87]

Egy alkalommal dokumentumfilmet forgattak róla.[88] 2001-ben a Nestlé Sporties nevű gabonapehely angliai reklámarca volt.[88] A Pro Evolution Soccer 2008 számítógépes játék borítóján ő is szerepelt.[89] 1998 óta a svájci Tissot óragyártó cég reklámarca, emellett van szerződése a Jaguarral is.[90]

Korábban felmerült, hogy visszavonulása után részesedést vásárolna édesapja korábbi csapatában, a Chesterben.[91]

[szerkesztés] Sikerek

[szerkesztés] Csapatban

Liverpool
Newcastle
Manchester United
Válogatott

[szerkesztés] Egyéni elismerések

[szerkesztés] Források

  1. ↑ Michael Owen. 123football.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  2. ↑ http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/football/teams/m/man_utd/8131801.stm
  3. ↑ What next for Michael Owen? (angol nyelven). epltalk.com, 2009. május 20. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  4. ↑ „Halmosi csapattársa lesz Michael Owen?”, stop.hu, 2009. július 1. (Hozzáférés ideje: 2009. július 4.) 
  5. ↑ „Váratlan fordulat – Michael Owen az Old Traffordon folytathatja pályafutását”, nemzetisport.hu, 2009. július 3. (Hozzáférés ideje: 2009. július 4.) 
  6. ↑ „Aláírta szerződését Michael Owen a Manchester Unitedhez! Videóval!”, propeller.hu, 2009. július 4. (Hozzáférés ideje: 2009. július 4.) 
  7. ↑ Arnhold, Matthias. „England - Record International Players”, RSSSF, 2009. január 29. (Hozzáférés ideje: 2009. február 11.) 
  8. ↑ JockBio - Michael Owen. JockBio. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  9. ↑ Edwards, John: Moyes to offer boyhood Toffees fan Owen an Everton escape route. Daily Mail, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  10. ↑ Devine, Darren: Michael Owen’s wife recalls paralysis fear. Wales Online, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  11. ↑ Michael Owen facts. JockBio. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  12. ↑ Michael Owen Biography. Hello Magazine. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  13. ↑ Michael Owen (angol nyelven). angelfire.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  14. ^ a b Michael Owen (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  15. ↑ „Owen shrugs off fitness fears”, BBC Sport, 2000. május 24. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  16. ↑ Awesome England thrash Germany. BBC Sport, 2001. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  17. ↑ Owen's crowning glory. BBC Sport, 2001. december 17. (Hozzáférés: 2007. május 27.)
  18. ↑ „Owen unveiled by Real”, BBC Sport (Hozzáférés ideje: 2007. június 8.) 
  19. ↑ Soccer: A first for Owen as Real beats back Dynamo Kiev. iht.com, 2004. október 20. (Hozzáférés: 2007. szeptember 9.)
  20. ↑ Michael owen and real madrid. michaelowen.com.ar. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  21. ↑ http://www.nufc.com/html/owen-signs.html. nufc.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  22. ↑ „Newcastle prepare to unveil Owen”, BBC Sport, 2005. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  23. ↑ Whitten, Nick. „'He's the man'”, Shields Gazette, 2005. szeptember 1. „The Metro from South Shields to Newcastle was packed to the rafters, and it seemed every second person was wearing a Newcastle shirt with Owen's name on the back.” 
  24. ↑ „Owen completes move to Newcastle”, 2005. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  25. ↑ „West Ham 2-4 Newcastle”, BBC Sport, 2005. december 17. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  26. ↑ „Owen denies problem at Newcastle”, BBC Sport, 2006. január 18. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  27. ↑ „Owen: I'll be 100% fit for World Cup”, The Guardian, 2006. március 27. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  28. ↑ Austin, Simon. „Grip confident about Owen fitness”, BBC Sport, 2006. április 4. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  29. ↑ Michael Owen Damaging his knee (angol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  30. ↑ „Newcastle threaten to sue over striker's World Cup injury”, Daily Mail, 2006. szeptember 17. (Hozzáférés ideje: 2009. július 3.) 
  31. ↑ Hope, Craig. „Michael Owen Up And Running”, Newcastle United.co.uk (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  32. ↑ „Owen scores on return from injury”, BBC Sport, 2007. április 11. (Hozzáférés ideje: 2007. április 11.) 
  33. ↑ Hughes, Ian. „Reading 1-0 Newcastle”, BBC Sport, 2007. április 30. (Hozzáférés ideje: 2007. május 6.) 
  34. ↑ Warren, Dan. „Watford 1-1 Newcastle”, BBC Sport, 2007. május 13. (Hozzáférés ideje: 2007. május 13.) 
  35. ↑ „Owen scores in Allardyce opener”, BBC Sport, 2007. július 17. (Hozzáférés ideje: 2007. július 20.) 
  36. ↑ „Owen picks up minor thigh injury”, BBC Sport, 2007. július 20. (Hozzáférés ideje: 2007. július 20.) 
  37. ↑ Owen gives England fitness boost. BBC Sport, 2007. augusztus 14. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  38. ↑ Newcastle 2-0 Barnsley. BBC Sport, 2007. augusztus 29. (Hozzáférés: 2007. szeptember 1.)
  39. ↑ Newcastle 1-0 Wigan. BBC Sport, 2007. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. szeptember 1.)
  40. ↑ „England woe as Owen faces month out”, The Guardian, 2007. szeptember 25. (Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 25.) 
  41. ↑ Newcastle 3-2 Everton. BBC Sport, 2007. október 7. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  42. ↑ Michael Owen injury infuriates Sam Allardyce. The Daily Telegraph.
  43. ↑ „Owen delays decision”, Sky Sports, 2008. december 22. (Hozzáférés ideje: 2009. június 25.) 
  44. ↑ „Hull 'serious' about bid for Owen”, BBC News, 2009. június 23. (Hozzáférés ideje: 2009. június 25.) 
  45. ↑ „Michael Owen wins damages from Daily Express over 'incredulous allegations'”, The Guardian, 2009. június 3. (Hozzáférés ideje: 2009. június 25.) 
  46. ↑ Michael Owen - An Apology. Daily Express, 2009. május 22. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  47. ↑ „Owen completes switch to Man Utd”, BBC Sport, 2009. július 3. (Hozzáférés ideje: 2009. július 3.) 
  48. ↑ Tom Bellwood: Crossing the divide: Brave stars who pulled on the red of Liverpool and Manchester United. Daily Mail, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  49. ↑ Coppack, Nick. „Owen: Injuries aren't an issue”, ManUtd.com, Manchester United, 2009. július 13. (Hozzáférés ideje: 2009. július 13.) 
  50. ↑ „Owen hits winner on Man Utd debut”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2009. július 18. (Hozzáférés ideje: 2009. július 18.) 
  51. ↑ Thompson, Gemma. „Malaysia XI 0 United 2”, ManUtd.com, Manchester United, 2009. július 20. (Hozzáférés ideje: 2009. július 20.) 
  52. ↑ Bostock, Adam. „Greentown 2 United 8”, ManUtd.com, Manchester United, 2009. július 26. (Hozzáférés ideje: 2009. július 26.) 
  53. ↑ „Wigan 0-5 Man Utd”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2009. augusztus 22. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 22.) 
  54. ^ a b „Man Utd 4-3 Man City”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2009. szeptember 20. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 20.) 
  55. ↑ Dickinson, Matt: Michael Owen: I struggle to recall the goal against Manchester City. The Times, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  56. ↑ McNulty, Phil. „Man Utd 3-3 CSKA Moscow”, BBC Sport, BBC Sport, 2009. november 3. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  57. ↑ Ashenden, Mark. „Wolfsburg 1-3 Man Utd”, BBC Sport, BBC Sport, 2009. november 8. (Hozzáférés ideje: 2009. november 8.) 
  58. ↑ Michael James Owen - Biography. footballdatabase.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  59. ↑ 1998 Michael Owen (ENG) (angol nyelven). FIFA. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  60. ↑ Michael Owen's Life. biogs.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  61. ↑ Morocco 0-1 England. Englandfc.com, 1998. május 27. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  62. ↑ Romania-England (angol nyelven). planetworldcup.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  63. ↑ Sports Personality of the Year - previous winners. BBC. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  64. ↑ England's World Cup Final Tournament Player Record Performances. englandfootballonline.com. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  65. ↑ Owen named England captain. BBC Sport, 2002. április 16. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  66. ↑ England B 1-2 Belarus. BBC Sport, 2006. május 25. (Hozzáférés: 2007. november 8.)
  67. ↑ Sweden 2-2 England. BBC Sport, 2006. május 20. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)
  68. ↑ „Owen ruled out for several months”, BBC Sport, 2006. június 21. (Hozzáférés ideje: 2007. május 4.) 
  69. ↑ „Owen may face season on sidelines”, BBC Sport, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  70. ↑ „England B 3-1 Albania”, BBC Sport, 2007. május 26. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  71. ↑ „Beckham recalled to England squad”, BBC Sport, 2007. május 26. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  72. ↑ „Sharp Owen set for England return”, BBC Sport, 2007. május 26. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  73. ↑ „Anglia besétálhat”, focitipp.hu (Hozzáférés ideje: 2010. január 28.) (magyar nyelvű) 
  74. ↑ Sanghera, Mandeep: England 3-0 Israel. BBC Sport, 2007. szeptember 8.
  75. ↑ Lipton, Martin: Owen the key. Daily Mirror, 2007. szeptember 4. (Hozzáférés: 2007. szeptember 9.)
  76. ↑ Times Online: Times Online | Ray Clemence convinced Michael Owen can revive England career | International Football. Timesonline.co.uk. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  77. ↑ Why Michael Owen should be in Fabio Capello's England squad. Mirror.co.uk. (Hozzáférés: 2008. november 17.)
  78. ↑ Capello offers Owen Hope. Sky Sports. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  79. ↑ Az FA Community Shield, az UEFA-szuperkupa, a világkupa és a FIFA-klubvilágbajnokság meccseit számolva.
  80. ↑ Endlar, Andrew: Michael Owen. StretfordEnd.co.uk. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.)
  81. ↑ „Star Owen switches wedding plans”, BBC News, 2005. május 5. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  82. ↑ CBBC Newsround | Sport | Michael Owen marries girlfriend. News.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  83. ↑ „Baby joy for Owen”, BBC News, 2003. május 1. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  84. ↑ Michael A Dad Again, 2007. október 31. (Hozzáférés: 2007. október 31.)
  85. ↑ One millionaire footballer's new goal: to fly like a Bond villain. The Daily Telegraph, 2006. január 2. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  86. ↑ „Star's old home for sale”, BBC News, 2004. január 12. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  87. ↑ Hamer, Rupert: AT ODDS. Sunday Mirror. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  88. ^ a b „Owen stars in his own soap”, BBC News, 2004. március 7. (Hozzáférés ideje: 2007. május 26.) 
  89. ↑ Michael Owen fronts PES 08. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  90. ↑ SOCCER Michael Owen. michaelowenpics.com. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  91. ↑ Michael Owen: My town. fifa.com.
  92. ↑ Top Five... odd Sports Personality Winners (angol nyelven). metro.co.uk, 2008. december 16. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  93. ↑ European Footballer of the Year ("Ballon d'Or"). RSSSF. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  94. ↑ English Top Scorers in the Premiership since 1998/1999 (angol nyelven). thebesteleven.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

m • v • sz
Manchester United – Jelenlegi keret

1 De Gea | 3 Evra | 4 Jones | 5 Ferdinand | 6 Evans | 7 Owen | 8 Anderson | 9 Berbatov | 10 Rooney | 11 Giggs | 12 Smalling | 13 Pak | 14 Hernández | 15 Vidić (csk) | 16 Carrick | 17 Nani | 18 Young | 19 Welbeck | 20 Fábio | 21 Rafael | 22 Scholes | 23 Cleverley | 24 Fletcher | 25 Valencia | 29 Kuszczak | 30 De Laet | 34 Lindegaard | 40 Amos | 42 Pogba | 48 Keane | 51 Fryers |  Veseli | Vezetőedző: Ferguson
 
Angol keret – 1998-as labdarúgó-világbajnokság
1 Seaman | 2 Campbell | 3 Le Saux | 4 Ince | 5 Adams | 6 Southgate | 7 Beckham | 8 Batty | 9 Shearer | 10 Sheringham | 11 McManaman | 12 Neville | 13 Martyn | 14 Anderton | 15 Merson | 16 Scholes | 17 Lee | 18 Keown | 19 L. Ferdinand | 20 Owen | 21 R. Ferdinand | 22 Flowers | Szövetségi kapitány: Hoddle
m • v • sz
Angol keret – 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság
1 Seaman | 2 G. Neville | 3 P. Neville | 4 Campbell | 5 Adams | 6 Keown | 7 Beckham | 8 Scholes | 9 Shearer | 10 Owen | 11 McManaman | 12 Southgate | 13 Martyn | 14 Ince | 15 Barry | 16 Gerrard | 17 Wise | 18 Barmby | 19 Heskey | 20 Phillips | 21 Fowler | 22 Wright | Szövetségi kapitány: Keegan
 
Angol keret – 2002-es labdarúgó-világbajnokság
1 Seaman | 2 Mills | 3 A. Cole | 4 Sinclair | 5 Ferdinand | 6 Campbell | 7 Beckham | 8 Scholes | 9 Fowler | 10 Owen | 11 Heskey | 12 Brown | 13 Martyn | 14 Bridge | 15 Keown | 16 Southgate | 17 Sheringham | 18 Hargreaves | 19 J. Cole | 20 Vassell | 21 Butt | 22 James | 23 Dyer | Szövetségi kapitány: Eriksson
 
Angol keret – 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság
1 James | 2 G. Neville | 3 A. Cole | 4 Gerrard | 5 Terry | 6 Campbell | 7 Beckham | 8 Scholes | 9 Rooney | 10 Owen | 11 Lampard | 12 Bridge | 13 Robinson | 14 P. Neville | 15 King | 16 Carragher | 17 Butt | 18 Hargreaves | 19 J. Cole | 20 Dyer | 21 Heskey | 22 Walker | 23 Vassell | Szövetségi kapitány: Eriksson
 
Angol keret – 2006-os labdarúgó-világbajnokság – negyeddöntős
1 Robinson | 2 Neville | 3 A. Cole | 4 Gerrard | 5 Ferdinand | 6 Terry | 7 Beckham | 8 Lampard | 9 Rooney | 10 Owen | 11 J. Cole | 12 Campbell | 13 James | 14 Bridge | 15 Carragher | 16 Hargreaves | 17 Jenas | 18 Carrick | 19 Lennon | 20 Downing | 21 Crouch | 22 Carson | 23 Walcott | Szövetségi kapitány: Eriksson
m • v • sz
Az Aranylabda díjazottjai
1956: Matthews | 1957: Di Stéfano | 1958: Kopa | 1959: Di Stéfano | 1960: Suárez | 1961: Sivori | 1962: Masopust | 1963: Jasin | 1964: Law | 1965: Eusébio | 1966: Charlton | 1967: Albert | 1968: Best | 1969: Rivera | 1970: Müller | 1971: Cruijff | 1972: Beckenbauer | 1973: Cruijff | 1974: Cruijff | 1975: Blohin | 1976: Beckenbauer | 1977: Simonsen | 1978: Keegan | 1979: Keegan | 1980: Rummenigge | 1981: Rummenigge | 1982: Rossi | 1983: Platini | 1984: Platini | 1985: Platini | 1986: Belanov | 1987: Gullit | 1988: van Basten | 1989: van Basten | 1990: Matthäus | 1991: Papin | 1992: van Basten | 1993: Baggio | 1994: Sztoicskov | 1995: Weah | 1996: Sammer | 1997: Ronaldo | 1998: Zidane | 1999: Rivaldo | 2000: Figo | 2001: Owen | 2002: Ronaldo | 2003: Nedvěd | 2004: Sevcsenko | 2005: Ronaldinho | 2006: Cannavaro | 2007: Kaká | 2008: C. Ronaldo | 2009: Messi | 2010: Messi | 2011: Messi
m • v • sz
A Premier League gólkirályai
m • v • sz
World Soccer Magazine – A 100 legnagyszerűbb játékos a 20. században
Pelé • Maradona • Cruyff • Beckenbauer • Platini • Di Stéfano • Puskás • Best • Van Basten • Eusébio • Jasin • Charlton • Ronaldo • Moore • Müller • Baggio • Matthews • Zico • Franco Baresi • Garrincha • Maldini • Dalglish • Batistuta • Cantona • Hagi • Romário • Jairzinho • Zidane • Gullit • Charles • Matthäus • Banks • Klinsmann • Bergkamp • Rummenigge • Lineker • Meazza • Rivelino • Didi • Rush • Schmeichel • Rossi • Weah • Owen • Fontaine • Edwards • Zoff • Sztoicskov • Beckham • Finney • Rivaldo • Caniggia • Tostão • Rijkaard • Chilavert • Keegan • Gascoigne • Milla • Laudrup • Sevcsenko • Ginola • Hoddle • Sócrates • Roberto Carlos • Shearer • Passarella • Šuker • Dean • Kocsis • Schiaffino • Vieri • Kempes • Neeskens • Riva • Nasazzi • Netzer • Del Piero • Valderrama • Zamora • Francescoli • Davids • Gento • Baxter • Falcão • Giggs • Maier • Boniek • Jennings • Sárosi • Facchetti • Hansen • Kopa • Robson • Sammer • Kubala • Southall • Gérson • Futre • Elkjær • Bebeto
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Michael_Owen&oldid=11312742”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken